Hülye ​fehér ember 18 csillagozás

és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához
Michael Moore: Hülye fehér ember

Michael ​Moore a 2003-as Oscar-díj átadáson sem hazudtolta meg magát; köszönőbeszéd helyett botrányba fullasztotta az ünnepséget az amerikai kormányt ócsárolva. A Hülye fehér ember című könyvében is nyíltan és meghökkentően beszél, mindent elmond, amit tudnunk kell arról, hogy a Nagyok és a Jók miként vágnak át bennünket. Kiderül ebből a könyvből – egyebek mellett –, hogy:

– Bush „elnök” miként lopta el a választásokat, pusztán fivére, unokatestvére, papájának haverjai, választási csalás és puhány bírák segítségével;
– hogyan maradnak mindig gazdagok a gazdagok, miközben bennünket padlóra küld anyagi, gazdasági helyzetünk, és
– miként feküdtek le a politikusok a Nagy Üzletnek.
– Aztán ott vannak az elképesztő részletek arról, hogy tényleg milyen hülye ez a Bush, mennyi meggyőző példa akad a hímek divatjának múlására, és milyen remek új módja van a Csak Fehéreknek tábla alkalmazásának!

Túláradóan nevetős könyv, amelyet mindenkinek… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2001

>!
Brand, Budapest, 2003
248 oldal · ISBN: 9635287097 · Fordította: Fodor György

Enciklopédia 70

Szereplők népszerűség szerint

Noam Chomsky · politikus · George W. Bush · Kim Dzsong Il · Monica Lewinsky

Helyszínek népszerűség szerint

Amerika · Chicago · Észak-Korea · Föld · Ovális Iroda


Kedvencelte 4

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

SteelCurtain>!
Michael Moore: Hülye fehér ember

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Tisztelem Michael Moore-t, mióta ismerem a filmjeit. Személyében egy büszke hazafit ismertem meg, aki ugyanakkor nem szédül bele a kritikátlan nacionalizmusba, amiből valljuk meg, nemcsak az óceán másik oldalán van túlkínálat. Kezdetben azt hinné az olvasó, hogy a könyv kizárólag a 2000-es amerikai elnökválasztásról szól, melyet Floridában, a végül döntőnek bizonyult államban ifjabb Bush hívei elcsaltak. Moore teljesen egyértelműen igazolja, hogy ez a csalás milyen formában zajlott le, s hogyan álcázták mindezt törvényes eljárásnak. Egy átlagos riporter, vagy politológus itt átváltott volna siratóasszony üzemmódra, hosszasan sorolva mindazt a sok jót, amit egy demokrata elnök esetén élvezhetett volna a nemzet. Moore azonban egy teljesen irreális tejjel-mézzel folyó Kánaán ábrándja helyett hosszasan elemzi a demokrata párti politikusok közelmúltjának eredményeit. Vagy eredménytelenségét? Találóan jegyzi meg, hogy például ifjabb Bush és Clinton elnök között az egyetlen különbség, hogy ugyanazokat a gazságokat előbbi jellegtelen mogorvasággal, míg az utóbbi szellemesen, mosolyogva követi el. Ő legalább tehetséges szélhámos volt. De nem több!
Nem egyszerűsíti le az egészet az elnökök személyére. Górcső alá véve a demokrata szenátorokat és képviselőket azok sem bizonyultak fikarcnyival sem jobbnak republikánus ellenfeleiknél. A választópolgár palira van véve. Bárkire is adja voksát, a győztes nem az ő érdekeit fogja szolgálni. A felismerés közben Moore tesz egy tétova fél lépést az összeesküvés elméletek világa felé . akár a filmjeiben – , de rögtön meg is torpan. Nem képes megnyugtatóan feltárnia az okok hálózatát, de még így is sokkal pontosabban elemzi a kialakult helyzetet, mint azok a profik, akiknek ez lenne a hivatása. Utóbbiak ragaszkodnak azon nézetükhöz, hogy azért szűnt meg a választóvonal jobb és baloldal között, mert a társadalom homogenizálódott. Állítják ezt akkor, amikor a vagyoni különbségek soha nem látott méretűre nőttek, s a társadalmi szakadékok már akkorára tágultak, hogy nemcsak egyes osztályokat, de azon belül egyes rétegeket is szigetszerűen elválaszt a többiektől. Kizárólag agymosottság szempontjából egységesedett az emberiség. De azt már nemcsak az egyes nemzetek terén, hanem globálisan is.
Moore analízise nem ragad le szigorúan a politikai struktúra mellett. Kitér a jogrendre, rasszizmusra és szexizmusra, a siralmas amerikai oktatásra és más közérdeklődésre számot tartó kérdésre. Némely reakciója azért kissé nevetséges. Legszívesebben minden pozícióba feketét, vagy nőt ültetne. Ez éppolyan reménytelen mint a hímsovinizmus, vagy a rasszizmus. Ismerünk épp elég bestiális fekete diktátort is, és az eddig csúcspozícióba került nők sem váltották meg a világot. Tudomásul kellene venni, hogy ők is emberek, ők is lehetnek jók és rosszak egyaránt. S a politika elsősorban az ember rossz oldalát hozza elő. Bár nem az én véleményemre kíváncsi a világ, pusztán a hely kitöltése miatt mégis ideírom: Számomra teljesen lényegtelen egy vezető neme vagy bőrszíne, de legyen nálam jobb. Értelmesebb, vagy becsületesebb. Még jobb, ha mindkettő.
Addig is amíg rá nem döbbenünk, hogy nincs is szükség vezetőkre.
Messze nem tökéletes mű. Diagnózisa kiemelkedő. De terápiás javaslatai olykor nemcsak kétségesek, de egyenesen elvetendők. Mégis úgy vélem, hogy becsüljük meg , mert többnyire csak ennél gyatrább rendszerkritikus írással találkozunk. Elvégre miért is jelentetne meg egy kiadó egy átfogó rendszerkritikát? Önhittségünkben azt képzeljük, hogy csak puha diktatúrákban létezik az öncenzúra. Meg sem fordul a fejünkben, hogy a szerkesztő is ember, akinek számlákat kell kiegyenlítenie, jelzálogot törleszteni, és a gyermekei tandíját fizetni. Mindezt abból a bérből, melyet könnyen elveszíthet ha olyan kiadványokat támogat, mely sérti a tulajdonos, vagy a reklámozók érdekeit. Öncenzúra tehát nincs, de azért mindenkinek javaslom, hogyha Michael Moore gondolataihoz hasonló ötletei támadnának, akkor azt ne vesse papírra, és ne keresse fel az első kiadót. Semmiképpen sem fogják politikai okokból elutasítani, de esetleg felhívják figyelmét, hogy erre az évszázadra már kimerült a nyomdafestékkeretük. Esetleg az ABC-jükből hiányzik néhány betű. A hosszú, nyugalmas élet titka, hogy ne gondolkozz, s ne vesd papírra ha mégis! A hozzám hasonló kilátástalan alakok számára azonban már mindegy. Mi mindig is mozgalmas életet éltünk.

krlany IP>!
Michael Moore: Hülye fehér ember

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Huh, ez a könyv felért egy vödör hideg vízzel való nyakon öntéssel egy csípős, tavaszi kora reggelen.
Több filmjét is láttam már, úgyhogy tudtam mire számíthatok, és hát tulajdonképpen azt is kaptam, amit vártam… Néhány számomra is új dologra felhívta a figyelmemet, aminek egyébként se a könyvhöz, se pedig Moore-hoz nincs köze, de amellett meg igazán izgalmas és elgondolkoztató. pl. a Bush unokatesó The Atomic Cafe c. dokumentumfilmje. http://moly.hu/karcok/306213
Igazából nem értek a politikához, főleg pedig nem a szövevényes amerikai politikához, így ez ilyen kis kitekintő érdekesség volt számomra. Az, ami viszont fontos ebben a műben, hogy Moore hazáját szerető felelős állampolgárként viselkedik. Kérdez, kételkedik, magyarázatot követel, felelősségre von és cselekszik, nem pedig tesped, hallgat és bólogat. Ezt villámgyorsan el kellene tanulnunk tőle. Valahol azt írja, hogy szánjunk néhány órát arra, hogy polgárok legyünk, „ami egy demokráciában a legnagyobb megtiszteltetés.”
Végig míg olvastam a könyvet ott motoszkált bennem, hogy ez a mű, pont annyira szól Amerikáról, mint amennyire Magyarországról. Nem lehetett nem felfedezni a párhuzamot, hogy ugyanazok az égetően fontos kérdések okoznak nálunk is fajsúlyos problémákat, mint a nagy Ááámerikában, vagy gondolom még más országokban is. Hogy korruptak a politikusok és azt gondolják nekik már mindent lehet, a könyvtárak rossz helyzete, az iskolák színvonal alatti oktatása a kivont pénzeknek köszönhetően, hogy a diákok elhülyülnek, nem olvasnak, nő a funkcionális analfabéták száma, hogy túl sok az agybutító reklám, a gyorséttermek/üdítők/elhízás szép hármasa, hova vezet a génmanipuláció, hogy nem figyelünk oda környezetünkre, és még sorolhatnám… az emberi hülyeség.
A Hülye Fehér Ember sajnos nem amerikai specialitás. Nálunk is dúl a Hülye Fehér Ember társadalma, és nem érdemes túlélésre játszani, mert azzal tesszük a legrosszabbat. „A túlélés a gyáváknak való, vagy hajótörötteknek egy lakatlan szigeten. Ti nem vagytok hajótöröttek. A rosszfiúk csupán csak egy rakás Hülye Fehér Ember. Mi viszont jóval többen vagyunk náluk. Éljetek a hatalmatokkal. Jobbat érdemeltek.”
Tényleg eszébe jut az embernek Orwell és az 1984, úgyhogy meg sem lepődtem, amikor néhány oldallal később Moore is említi. „(…) a Vezérnek folyamatos háborúra van szüksége. Állandó félelemben kell tartania a népét az ellenségtől, hogy megkapja a hatalmat, amire vágyik. Az emberek élni akarnak, hát lemondanak a szabadságról és polgári jogaikról. (…) Csak egyetlen módon lehet neki gátat szabni: ha teljesen és világosan elutasítjuk a nekünk szánt hazugságokat. Most nem adhatjuk fel. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy mi vagyunk többen, nem ők. A hatalom mindig nálunk volt, és mindig nálunk is lesz. Egyszerűen bátorságra van szükségünk, és elhatározásra, hogy éljünk is vele.”
Én örülnék neki, ha nekünk is lenne egy ilyen Michael Moore-unk!

ppeva P>!
Michael Moore: Hülye fehér ember

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Erős kezdés után a végére ellaposodott. Mindenesetre bírtam a humorát, és sokszor, nagyon sokszor bólogattam egyetértően.
Az a sajnálatos adalék, hogy a hülye fehér ember jelenség nem csak Amerikára jellemző…

piccola>!
Michael Moore: Hülye fehér ember

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Úgy emlékszem, kevésbé volt demagóg, mint a filmjei. (Én a filmjeit is szeretem, szóval elfogult vagyok.)

Thorpapa>!
Michael Moore: Hülye fehér ember

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

érdekes

RandomSky>!
Michael Moore: Hülye fehér ember

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

HammerWorld No. 157 / 2003. szeptember
Az idei dokumentumfilmes Oscar díjazottja írta ezt a könyvet. Kóla, puska, sült krumpli c. filmjéért kapta a szobrot, s mikor átvette, vidám kirohanást intézett az épp Irakot bombázó Bush ellen. A film amúgy az amerikaiak fegyvermániáját mutatja be, aminek köszönhetően olyan sokan halnak meg feléjük az otthon tartott kézifegyverektől, meg ilyenek. Megszólal a filmben Marilyn Manson is, akit ugye az egyik iskolai lövöldözés kapcsán hurcoltak meg.
Ez a könyv azonban csak érintőlegesen foglalkozik a fegyvertartással, ellenben ifjabb Bush Gyurit alaposan megszórja. A kötet alcíme „és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához”, és kiderül belőle többek között, hogy Moore szerint Bush alapos választási csalás árán lett elnök. Mondjuk itt azért érdemes megjegyezni, hogy akármekkora balfék is ez a Bush, az amcsik majdnem fele mégiscsak rá szavazott… Moore iszonyú keményen, ugyanakkor módfelett ironikusan vázolja fel, hogy Bush és republikánus haverjai hogyan és mit is csesztek el már elnöksége első néhány hónapjában. A hazai Heti Hetes tévéműsor egyes szereplőinek volt már pár pere beszólásokért, de ha úgy fogalmaznának, mint Moore, azt hiszem, már nem élnének… Pedig igenis kell, hogy valaki megmondja, ha a dolgok nem jók, és persze a dolgok nem jók sem nálunk, sem a Nagy Vizen túl. És ez a könyv azt mutatja be, hogy mennyi minden gáz van, és micsoda visszaélések mennek. (Külön ajánlom mindenki figyelmébe „A nép imája” c. fejezetet!) És Moore, nagyon helyesen, nem kíméli a másik nagy amerikai pártot sem. Clinton és a demokraták épp úgy megkapják a magukét. Hát igen, a jó öreg hatalom…
Tény, hogy Moore okfejtései sok helyütt támadhatók, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy van egy amerikai fickó, aki mer és tud gondolkozni, és kimondani, amit ki kell. Még akkor is, ha már a könyv elején megteszi azt a bájos naivitásra utaló kijelentést, hogy az ellopott elnökválasztás kapcsán jött rá, hogy hát a nép nem is számít, mármint a hatalom szemében. Mi szerintem már elég régen tudjuk ezt (és nem is a legutóbbi országgyűlési választásokra gondolok, mert az volt, amilyen volt, egyik fél sem lehet büszke)…


Népszerű idézetek

krlany IP>!

Ha megfosztjuk a gyerekeket a jó könyvtáraktól, akkor megfosztjuk őket az adatszerzési- és -kezelési technikák fejlesztésétől is, amire az egyre gyorsuló információáramlástól függő munkahelyek megtartásához szüksége van. A kutatás képessége „ma talán a legfontosabb képesség, amellyel (egy mai diák) rendelkezhet” – mondja Julie Walker, az Iskolai Könyvtárak Amerikai Szövetségének ügyvezető igazgatója. „Az iskolában a diákok által megszerzett ismeretanyag nem elegendő egy életre. Sokuk talán négy-öt szakmába is belekóstol. A tájékozódás képessége az, ami számít.”

106. oldal

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Kapcsolódó szócikkek: iskola · ismeretszerzés · könyvtár · kutatás · tájékozódás
1 hozzászólás
krlany IP>!

1. George, képes ön felnőttszinten olvasni és írni?
Úgy tűnik, hogy ön sajnos funkcionális analfabéta. Ebben nincs semmi szégyellnivaló. Sokan vannak ezzel így. (…) Amerikaiak milliói legfeljebb negyedik osztályos szinten tudnak olvasni és írni. (…)
Az írástudatlanság minden jele nyilvánvaló, de úgy tűnik, nem akad senki, aki szembesítené önt a problémával.
Az első gyanú akkor támadt fel bennem, amikor elmondta, hogy gyerekkorában A nagyon éhes hernyó volt a kedvenc könyve. Sajnálatos módon ezt a kötetet egy évvel az után adták ki, hogy ön végzett az egyetemen.

49. oldal

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · funkcionális analfabéta · George W. Bush
krlany IP>!

Erről jut eszembe a fiatal, sikkes amerikaiak egy másik elhagyhatatlan úti kelléke: a palackozott víz. Miért innál vizet ingyen a csapból vagy a kútból, ha ugyanezt megteheted 1,2 dollárért is – és kapsz vele egy műanyag palackot is, amellyel később majd úgy teszel, mintha újrahasznosítanád.

127. oldal

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Kapcsolódó szócikkek: víz
krlany IP>!

Azt akarom, hogy mindannyian nézzünk szembe a félelmeinkkel, és hagyjunk fel végre azzal a viselkedéssel, mintha életcélunk mindössze a túlélés lenne. A túlélés a gyáváknak való, vagy hajótörötteknek egy lakatlan szigeten. Ti nem vagytok hajótöröttek. A rosszfiúk csupán egy rakás Hülye Fehér Ember. Mi viszont jóval többen vagyunk náluk. Éljetek a hatalmatokkal.
Jobbat érdemeltek.

235. oldal

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Kapcsolódó szócikkek: túlélés
2 hozzászólás
krlany IP>!

Erről van szó, az egész bolygót lerohanják – de én tudom, hogy a Föld visszavág. Egy februári napon Chicagóban a hőmérséklet 21 fokra emelkedett. Hát ez óriási, sikongattak az emberek. Rövid ujjú ingben mászkált mindenki, a Michigan-tó partja tele volt napozókkal. Imádom ezt az időt, csacsogta egy hölgy az utcán. (…)
Mi a csodáért gondoljuk, hogy kitörő örömmel kell fogadnunk a 21 fokos meleget az év leghidegebb havában, Amerika egyik leghidegebb városában? Inkább azonnali cselekvést kellene követelnünk képviselőinktől, és gyors megbüntetését mindazoknak, akik felelősek a klímaváltozásért. Emberek, ez így nincs rendben: valami rettenetesen elromlott. És ha nekem nem hisztek, kérdezzétek meg a halott, fertőzött tehenet, miközben húsa élvezetébe merültök egy első osztályú helyen.
De ne aggódjunk Földanyánkért! Túlélt ő már sokkal nehezebb időket is. Hagyjuk ezt a környezetvédőkre, legyenek nekik álmatlan éjszakáik, nekünk átkozottul sok dolgunk van a pénzcsinálással.
Ah, a pénz. A siker édeskés bűze.

12. oldal

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Kapcsolódó szócikkek: Chicago · Föld · hőmérséklet · klímaváltozás · környezetvédelem · pénz · siker
krlany IP>!

Első filmemben, a Roger & Me-ben egy segélyeken élő fehér nő bottal agyonvert egy nyulat, mert így húsként és nem kis kedvencként adhatta el. Bárcsak annyi ötcentesem lenne, ahányszor odajött hozzám valaki az elmúlt tíz évben, hogy elmondja, mennyire elborzasztotta és sokkolta a jelenet – mondták – fizikai rosszullétet okozott. Akadt, akinek el kellett fordítania fejét, vagy ki kellett mennie a moziból. Sokan kérdezték, mi a csodának kellett a filmbe ez a rész. Az Amerikai Filmszövetség (MPAA) az R kategóriába sorolta, vagyis korhatárhoz kötötte a Roger & Me-t a nyuszigyilkolás miatt. (…)
De a filmben, két perccel azután, hogy a nyuszis hölgy elkövette borzalmas tettét, bevágtam egy jelenetet, amelyben a rendőrség tüzet nyitott, és agyonlőtt egy Superman-jelmezbe öltözött, kezében műanyag játék fegyvert tartó fekete bőrű férfit Flintben. Soha, egyszer sem mondta nekem senki:
– Hihetetlen, hogy bemutatta a filmen, ahogy lelőtték azt a feketét. Milyen szörnyű! Milyen undorító! Hetekig nem tudtam aludni.
Végül is csak egy fekete volt, nem egy kis helyes, puha szőrű nyuszika. Azon senki nem háborodik fel, ha kamera előtt lelövik. (…)
Miért van ez így? Azért, mert egy fekete bőrű ember lelövése már nem is sokkoló. Éppen az ellenkezőjéről van szó – ez a normális, a természetes. Annyira hozzászoktunk már a feketék megölésének látványához – a filmekben és az esti híradókban –, hogy ezt fogadjuk el a szokványos történés alapesetének. Nem nagy ügy, csak egy újabb halott fekete fickó. Ezt csinálják a feketék – ölnek és meghalnak. Dögunalom. Told ide a vajat.
Nagyon furcsa, hogy bár a bűncselekmények zömét fehérek követik el, ha a bűnre gondolunk, rendszerint mégis afroamerikai arcot kapcsolunk hozzá.

68. oldal

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Kapcsolódó szócikkek: film · nyúl
17 hozzászólás
SteelCurtain>!

George Orwell mindezt felismerte, amikor megírta 1984 címû könyvét. Az emberek többsége csak a Nagy Testvérre emlékszik belõle, pedig most jobban idevág az a rész, amelyben a Vezérnek folyamatos háborúra van szüksége. Állandó félelemben kell tartania a népét az ellenségtõl, hogy megkapja a hatalmat, amire vágyik. Az emberek élni akarnak, hát lemondanak a szabadságról és polgári jogaikról. Mindez persze csak akkor történhet meg, ha valóban az a meggyõzõdésük, hogy az ellenség mindenütt ott van, õk pedig bármelyik pillanatban meghalhatnak.

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Kapcsolódó szócikkek: George Orwell
krlany IP>!

A mohóságot már-már kötelességnek tartották. Annyira hatásosan alakították ki a kapzsiság és a telhetetlenség légkörét, hogy ezek a szavak már ki is mentek a divatból. Ma ezt sikernek hívják. Már senki sem tartja a mohóságot csúnya vagy erkölcstelen dolognak; olyanannyira beépült az életünkbe, hogy amikor ez a texasi fazon mohóságában megkaparintotta az általa meg sem nyert választásokat, félreálltunk, és hagytuk, hadd vigye – hiszen voltaképpen nem is igazán mohó volt ő, egyszerűen csak ügyes. A korporatív mezőgazdasági üzemek tevékenysége, amely kockázatos genetikai műveletekkel átfazonírozza a kukoricapelyhedet, az sem őrültség vagy mohóság – hanem haladás.

14. oldal

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Kapcsolódó szócikkek: genetikai manipuláció · kapzsiság · mohóság · siker
krlany IP>!

Nem számítunk! Ezt a kemény leckét kell megtanulni. És még gorombább az a felismerés, hogy mindaz, amit mondtak nekünk – szavazzunk, tartsuk be a törvényt, a megfelelő kukába dobjuk be a borosüveget –, az sem számít semmit. Akár le is eresztheted a függönyt, kihúzhatod a telefondugót, mert téged és amerikai honfitársaidat jelentéktelennek nyilvánítottak. Sajnálattal értesítünk, hogy állampolgári szolgálataidra immár nem tartanak igényt.

14-15. oldal

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

krlany IP>!

Észak-Korea vezetője, Kim Dzsong Il hírhedten nagy mozirajongó, otthoni gyűjteményében 15 ezer videoszalagot őriz. Meglehet, azért nézi a filmeket, mert valamiféle iránymutatást keres, hogyan lehetne megmenteni országának elnyomott és éhező népét. De mivel kedvencei között (a pornókon kívül) ott vannak az amerikai westernek, az Elizabeth Taylor-filmek és a Péntek 13-féle sorozatok, lehetséges, hogy a nem megfelelő filmeket nézi.

176. oldal

Michael Moore: Hülye fehér ember és egyéb sajnálatos adalékok az amerikai nemzet állapotához

Kapcsolódó szócikkek: Észak-Korea · Kim Dzsong Il

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Michelle Obama: Így lettem
Barack Obama: Vakmerő remények
Jonathan Alter: Az ígéret
Michael Wolff: Tűz és düh
Bob Woodward: Félelem
Henry Kissinger: Fehér házi éveim
Nathan Hill: Nix
Richard Wright: Feketék és Fehérek
Harper Lee: Menj, állíts őrt!
William R. Forstchen: Egy másodperccel később