Az Elric sorsát formáló erők a legkegyetlenebb végzetet szánták az albínó hercegnek: nemcsak saját eszméivel, de népének hagyományaival is szakítania kell. A Káosz Lordjának praktikáin, unokatestvérének csalárdságán kívül meg kell bírkóznia újonnan szerzett kardjával, a Viharhozóval is, amely, ha vérszomja feltámad, nem törődik gazdája akaratával sem, a legváratlanabb pillanatban gyilkol.
És mindig a legrosszabbkor…"
Az igazgyöngy erődje (Elric Saga 2.) 23 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1989
Most olvassa 1
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Ez a könyv Moorcock jutalomjátéka: egy utólag megírt epizód Elric életéből, amely ugyan messze nem olyan fontos a hős életútja szempontjából, mint ahogy azt el próbálja hitetni velünk, viszont sokkal letisztultabb és elegánsabb, mint a korábbi Melniboné-történetek bármelyike. Az a benyomásom, hogy az író tulajdonképpen fiatalabb önmagát utánozta, amikor papírra vetette, így a regény tökéletes példája a 70-es évekre jellemző kard és boszorkányság történeteknek, habár 89-ben jelent meg. Érezhető, hogy a szerzőnek itt már egészen pontos elképzelése volt a főhősről és világáról, így hangulatosabban és mélyrehatóbban tudta ábrázolni őket. Mivel a cselekmény nagy része egy álomvilágban játszódik, számos írói játékra ad lehetőséget. Lépten-nyomon rábukkanhatunk a Moorcockra jellemző szimbólumokra, illetve az író más könyveiből feltűnő cameókra. Weird fantasybe illő helyszínei néha Jack Vance vagy Roger Zelazny műveit is felidézik. Pikareszk története az álmok birodalmaiban a Szent Grál utáni kutatásra emlékeztet az Arthur-mondakörből, ugyanakkor metaforikus útkeresés gyanánt is értelmezhető, amelyen Elricet a szerző egyik legérdekesebb női karaktere kalauzolja. Nem az a tipikus, kalandregény-olvasóknak szóló fantasy, de a szerző rajongói számára igazi csemege lehet.
Ez a történet később íródott, de a sorozatban az első kötet után következik. Érezhető a különbség, de nem a színvonal rovására. Ezúttal Elric egy ilyen arab/sivatagos/nomádos környezetben kalandozik, legalábbis kezdetekben. Utána meg egy nomád kislány álmaiban. Főleg ez a rész igen húzós, lehet tolt valami cuccot Moorcock mikor megírta. Az álmok birodalma különféle szintekre van osztva, ezen kell főhőseinknek átjutni, hogy elérjék az Igazgyöngy erődjét. A történetben most nem játszik komolyabb szerepet a káosz/rend viaskodása, azonban Elric klasszikus s&s-antihős attitűdje itt is gyakran előjön.
Nagyon szeretem a sorozatot, de sajnos nem jött ki több rész magyarul. Én is leírom (hátha valaki illetékes elolvassa), hogy ez szerintem is „a magyar fantasy könyvkiadás egyik legnagyobb mulasztása”.
Egy későbbi Elric sztori, ami kronológiailag a korábbi könyvek közé tartozik, egy utólag berakott epizód, és ez egy kicsit érződik is rajta. Elmarad a Melnibonéi Elric színvonalától, de ha csak önmagában nézzük mégis kellemes olvasmány marad. Engem a leginkább Elric bénázása zavart, valahogy karakteridegennek éreztem, a könyv vége ezzel szemben megállíthatatlan hadseregként jeleníti meg a szereplőt. Összességében lehetett volna jobb is, de a könyv vége engem kárpótolt a többi gyengeségért.
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- David Gemmell: Hollószív 94% ·
Összehasonlítás - David Gemmell: A farkas birodalma 89% ·
Összehasonlítás - David Gemmell: Hajnalcsillag 95% ·
Összehasonlítás - Anthony Ryan: A Hollóárnyék-trilógia I-II. 92% ·
Összehasonlítás - Peter V. Brett: A Sivatag Lándzsája 90% ·
Összehasonlítás - Mark Lawrence: Szent Nővér 90% ·
Összehasonlítás - Andrzej Sapkowski: Viharidő 89% ·
Összehasonlítás - David Gemmell: Kétes hírű lovagok 89% ·
Összehasonlítás - David Gemmell: Makedónia oroszlánja 89% ·
Összehasonlítás - Oliver Bowden: Assassin's Creed – Jelenések 88% ·
Összehasonlítás