Az ​igazgyöngy erődje (Elric Saga 2.) 23 csillagozás

Michael Moorcock: Az igazgyöngy erődje

Az Elric sorsát formáló erők a legkegyetlenebb végzetet szánták az albínó hercegnek: nemcsak saját eszméivel, de népének hagyományaival is szakítania kell. A Káosz Lordjának praktikáin, unokatestvérének csalárdságán kívül meg kell bírkóznia újonnan szerzett kardjával, a Viharhozóval is, amely, ha vérszomja feltámad, nem törődik gazdája akaratával sem, a legváratlanabb pillanatban gyilkol.
És mindig a legrosszabbkor…"

Eredeti megjelenés éve: 1989

>!
Valhalla Páholy, Budapest, 1996
298 oldal · ISBN: 9639039012 · Fordította: Máyer Júlia

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Noro P>!
Michael Moorcock: Az igazgyöngy erődje

Ez a könyv Moorcock jutalomjátéka: egy utólag megírt epizód Elric életéből, amely ugyan messze nem olyan fontos a hős életútja szempontjából, mint ahogy azt el próbálja hitetni velünk, viszont sokkal letisztultabb és elegánsabb, mint a korábbi Melniboné-történetek bármelyike. Az a benyomásom, hogy az író tulajdonképpen fiatalabb önmagát utánozta, amikor papírra vetette, így a regény tökéletes példája a 70-es évekre jellemző kard és boszorkányság történeteknek, habár 89-ben jelent meg. Érezhető, hogy a szerzőnek itt már egészen pontos elképzelése volt a főhősről és világáról, így hangulatosabban és mélyrehatóbban tudta ábrázolni őket. Mivel a cselekmény nagy része egy álomvilágban játszódik, számos írói játékra ad lehetőséget. Lépten-nyomon rábukkanhatunk a Moorcockra jellemző szimbólumokra, illetve az író más könyveiből feltűnő cameókra. Weird fantasybe illő helyszínei néha Jack Vance vagy Roger Zelazny műveit is felidézik. Pikareszk története az álmok birodalmaiban a Szent Grál utáni kutatásra emlékeztet az Arthur-mondakörből, ugyanakkor metaforikus útkeresés gyanánt is értelmezhető, amelyen Elricet a szerző egyik legérdekesebb női karaktere kalauzolja. Nem az a tipikus, kalandregény-olvasóknak szóló fantasy, de a szerző rajongói számára igazi csemege lehet.

1 hozzászólás
Dave_Bowman>!
Michael Moorcock: Az igazgyöngy erődje

Ez a történet később íródott, de a sorozatban az első kötet után következik. Érezhető a különbség, de nem a színvonal rovására. Ezúttal Elric egy ilyen arab/sivatagos/nomádos környezetben kalandozik, legalábbis kezdetekben. Utána meg egy nomád kislány álmaiban. Főleg ez a rész igen húzós, lehet tolt valami cuccot Moorcock mikor megírta. Az álmok birodalma különféle szintekre van osztva, ezen kell főhőseinknek átjutni, hogy elérjék az Igazgyöngy erődjét. A történetben most nem játszik komolyabb szerepet a káosz/rend viaskodása, azonban Elric klasszikus s&s-antihős attitűdje itt is gyakran előjön.

Nagyon szeretem a sorozatot, de sajnos nem jött ki több rész magyarul. Én is leírom (hátha valaki illetékes elolvassa), hogy ez szerintem is „a magyar fantasy könyvkiadás egyik legnagyobb mulasztása”.

2 hozzászólás
Melani>!
Michael Moorcock: Az igazgyöngy erődje

Egy későbbi Elric sztori, ami kronológiailag a korábbi könyvek közé tartozik, egy utólag berakott epizód, és ez egy kicsit érződik is rajta. Elmarad a Melnibonéi Elric színvonalától, de ha csak önmagában nézzük mégis kellemes olvasmány marad. Engem a leginkább Elric bénázása zavart, valahogy karakteridegennek éreztem, a könyv vége ezzel szemben megállíthatatlan hadseregként jeleníti meg a szereplőt. Összességében lehetett volna jobb is, de a könyv vége engem kárpótolt a többi gyengeségért.

Millefo>!
Michael Moorcock: Az igazgyöngy erődje

Elric karakterét már ismerve, szerethetőbb könyv, mint az első. Érdekes, meseszerű, moralizálós kalandra visz a szerző. Kár, hogy magyarul csak ennyi jelent meg a sorozatból.


Népszerű idézetek

Noro P>!

– Az álmok egy más világban valósággá válnak, más világok álmai a mi valóságunk.

82-83. oldal

MissWenut>!

A távoli Quarzhasaatban, számos karaván úticéljában, de kevésnek végállomásán történt, hogy Elric, Melniboné császára, egy tízezer éves vérvonal utolsó sarja a halálra készült.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

David Gemmell: Hollószív
David Gemmell: A farkas birodalma
David Gemmell: Hajnalcsillag
Anthony Ryan: A Hollóárnyék-trilógia I-II.
Peter V. Brett: A Sivatag Lándzsája
Mark Lawrence: Szent Nővér
Andrzej Sapkowski: Viharidő
David Gemmell: Kétes hírű lovagok
David Gemmell: Makedónia oroszlánja
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Jelenések