Theft ​of Swords (The Riyria Revelations 1-2.) 5 csillagozás

Michael J. Sullivan: Theft of Swords Michael J. Sullivan: Theft of Swords Michael J. Sullivan: Theft of Swords

THEY KILLED THE KING. THEY PINNED IT ON TWO MEN. THEY CHOSE POORLY.
Royce Melborn, a skilled thief, and his mercenary partner, Hadrian Blackwater, make a profitable living carrying out dangerous assignments for conspiring nobles--until they are hired to pilfer a famed sword. What appears to be just a simple job finds them framed for the murder of the king and trapped in a conspiracy that uncovers a plot far greater than the mere overthrow of a tiny kingdom.

Can a self-serving thief and an idealistic swordsman survive long enough to unravel the first part of an ancient mystery that has toppled kings and destroyed empires in order to keep a secret too terrible for the world to know?

And so begins the first tale of treachery and adventure, sword fighting and magic, myth and legend.

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Orbit, London, 2014
664 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780356501062
>!
Orbit, USA, 2011
704 oldal · ISBN: 9780316187749

2 további kiadás


Kedvencelte 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 2

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Noro >!
Michael J. Sullivan: Theft of Swords

Előrebocsátom, hogy az ilyen véregyszerű világokkal az én szimpátiámat nem lehet egykönnyen elnyerni – lovagok, középkor, szinte semmi mágia, és ha van valami izgalmas felfedezni való, az csakis a régmúltban keresendő. Mondom nem egykönnyen, hiszen Greg Keyes hasonló alapokból is zseniális regényt írt (The Briar King). De Sullivan műve még más sebekből is vérzik.
A könyv első fele – The Crown Conspiracy – egy védhetetlen kliséhalmaz. Az Avempartha ehhez képest komoly fejlődést mutat, amennyiben van benne néhány egészen jó csavar, és én speciel úgy érzem, hogy egyes kliséket nem azért használ, hogy írónak-olvasónak könnyebb dolga legyen, hanem azért, mert tényleg élvezi őket. Mondjuk az is igaz, hogy ahol az első rész van, onnan csak fölfelé vezet út…
A karakterek hajlamosak mindig úgy viselkedni, ahogy a történet megkívánja, nem pedig úgy, ahogy a saját jellemük diktálja. Következetlenségek, hatalmas pálfordulások jellemzik a legtöbb döntésüket.
Sokat halottam már a könyvek humoráról, de attól sem vagyok elájulva – néhány sziporka, de semmi kimagasló. A másik erőssége elvileg a sejtetés lenne, ahogyan fokozatosan fedi fel a háttérben rejlő titkokat – de nekem nagyon nyilvánvalónak tűnt a legtöbb célzása, szinte már félszavakból megsejtettem, mikor hová akar kilyukadni.

A könyv végében taláható interjúból meglepve olvastam, hogy Sullivan nem is olvasta a Fafhrd és Egerész történeteket, amelyek őstípusai a zsivány-párosoknak. Pedig talán jobb lett volna, ugyanis Leiber megmutatta, hogy az ilyen egyszerű kis kalandok is igénylik a stílust, főleg az egzotikus helyszíneket tudta remekül leírni. Ehhez képest itt néha bealudtam olyan leírásokon, amelyek közismert és klisés helyszíneket ragoztak hosszasan (értem, középkori vásártér, közepesen zsarnoki feudális törvényekkel szabályozva, semmi extra, haladjunk). Ha – mint állítja – az olvasó kedvéért választott jól ismert világelemeket, akkor minek hosszasan rajzolgatni azt, amit úgyis mindenki látott már?
Ha egy vallomással kezdtem, akkor egy másikkal fejezem be: mindez (na jó, de legalább az Avempartha) a közelembe férkőzhetett volna azzal, ha legalább varázslókat is szerepeltet. Nem a tolkieni „ezeréves rejtélyes bölcs” vonalat, hanem a vance-i éretlen, gyakran önmagára is veszélyes típust, vagy akár az ebből kinőtt szerepjátékos, tűzgolyót hajigáló variánst. Sullivan még a klisékből is pont azt az egyet hagyta ki, amit igazán szeretek :P Szóval erre most ráteszem az „én megpróbáltam” pecsétet, de ha retró fantasyre vágyom, akkor ezután Martin Scott: Thraxas sorozatát fogom olvasni.

5 hozzászólás
Lecsós_Kivi>!
Michael J. Sullivan: Theft of Swords

Egyszerű történet, viszont a „könnyed, szerethető szereplős, lendületes, kicsit humoros” műfajban nagyon jó.
Mint sütni egy adag palacsintát egy nehéz nap után, friss érzés. :)


Népszerű idézetek

Noro >!

“I like any plan where I don’t die a horrible death.”

The Crown Conspiracy - Chapter 3: Conspiracies

Noro >!

“The ability to convince others that your life is worth more than theirs must be a prerequisite for being king.”

The Crown Conspiracy - Chapter 4: Windermere

Noro >!

“And you could be the infamous marquis Melborn.”
“Why infamous?”
“Would you prefer notorious? Nefarious, perhaps?”
“What’s wrong with beloved?”

The Crown Conspiracy - Chapter 10: Coronation Day

Noro >!

“If thieves are caught with the sword, all that will happen is the loss of their hands, but if I am caught, my reputation will be destroyed!”

The Crown Conspiracy - Chapter 2: Meetings

>!

Price turned to leave and his mocking tone returned. “It’s actually a shame you can’t stay around; the theatre is showing a play about a couple of thieves lured into being accused of murdering the King of Medford. It’s loosely based on the real murder of Amrath several years ago.” Price shook his head. “Completely unrealistic. Can you imagine a seasoned thief being lured into a castle to steal a sword to save a man from a duel? Authors!”

BOOK II: Avempartha Chapter 1: Colnora


A sorozat következő kötete

The Riyria Revelations sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

George R. R. Martin: A Storm of Swords
Steven Erikson: Gardens of the Moon
Jennifer A. Nielsen: The False Prince
Joe Abercrombie: Last Argument of Kings
Mark Lawrence: Prince of Thorns
Christelle Dabos: The Missing of Clairdelune
Lynette Noni: Vardaesia
R. F. Kuang: The Dragon Republic
Scott Lynch: The Lies of Locke Lamora
Richard Morgan: The Steel Remains