Kardtolvajok (Riyria-krónikák 1-2.) 72 csillagozás

Michael J. Sullivan: Kardtolvajok

Megölték a királyt.
Ráfogták két bűnbakra.
Ez végzetes hibának bizonyult.

Royce Melborn minden hájjal megkent mestertolvaj, társa, a kardforgató Hadrian Blackwater pedig elsőrangú harcos. Ők ketten alkotják a Riyriát, ezt a hírhedt, különleges szolgáltatásokat nyújtó párost, akiket gazdag nemesek bérelnek fel, ha már minden más lehetőségből kifogytak.
Egy nap azonban tőrbe csalják őket, és nem kisebb bűncselekményt kennek rájuk, mint a király meggyilkolását. Miközben a tömlöcben a kivégzésükre várnak, visszautasíthatatlan ajánlatot kapnak, amely egyedüli esélyük arra, hogy megmeneküljenek. Hamarosan nagyszabású, egyetlen kis királyságon jócskán túlmutató összeesküvésbe keverednek, új feladatuk ugyanis nem csak az ő sorsukat változtatja meg mindörökre, hanem alapjaiban rengeti meg az egész birodalmat.

Ez a kötet a hazánkban is nagy sikerű fantasy sorozat, a Riyria-krónikák első két könyvét tartalmazza: Trónbitorlók és Avempartha – Az elfek tornya.

Eredeti megjelenés éve: 2011

Tartalomjegyzék

>!
Fumax, Budapest, 2020
712 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634701699 · Fordította: Makai Péter Kristóf, Matolcsy Kálmán

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Royce Melborn


Kedvencelte 13

Most olvassa 8

Várólistára tette 60

Kívánságlistára tette 89

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Evelena P>!
Michael J. Sullivan: Kardtolvajok

" Amíg nyeregbe szálltak, Myron lehajtotta a fejét és egy halk imát mormolt.
– Tessék – mondta Hadrian Royce-nak – Maribor is velünk lesz. Most már megnyugodhatsz.
– Az igazat megvallva – javította ki Myron félénken – a lovakért imádkoztam. De elmondok majd értetek is egy imát – tette hozzá sietve." :D

A Kardtolvajok-ban a Trónbitorlók és az Elfek tornya kettősét olvashatjuk.
Tegyük hozzá, hogy hónapokon át kb. üldözött, folyton feltűnt mindenfelé, nagyon azt akarta, hogy elolvassam. Aztán beadtam a derekam és jól tettem!
Számomra már a legelején nagyon szimpatikus volt ez a történet. Főleg, mikor a főhős Hadrian-Royce párosunk beolvasott a támadóiknak, hogy hogyan is kéne valakit rendesen kifosztani. Hát potyogtak a könnyeim a röhögéstől.

Meg persze, ahogy mindenkit sikerül kijátszaniuk, ütős egy páros. Aztán megkapjuk hozzájuk a fentebb idézett Myron-t, aki egy világtól elzárt helyen élő szerzetes kb. 0 élettapasztalattal és már a lovak szépségétől is elalél.

Meg Ezrahaddon-t, a közel 1000 éves rigolyás mágust, aki leszólja a modern nyelvet. :D Aztán baromi hamar megtanulja, mert túl könnyű.

A Ryria páros egy extra nagy kalamajkában találja magát, mikor királygyilkosnak hiszik őket. Aztán meg nyomozniuk kell egy faluban meg egy elftoronyban.

Titkok, mágusok, tolvajok, varázslat, harc meg eltűnt örökösök meg viadalok meg minden, ami kell.

Olyan jól szórakoztam rajta, hát nem egy rövidke novellácska, de be lehet puszilni a könyvet olyan gyorsan, mint egy jó somlóit.

Nagyon élveztem, remek dinamika, humor, fantasy világ, még sok ilyen csemegét az olvasóknak!

kratas P>!
Michael J. Sullivan: Kardtolvajok

Tetszett, stílusa szerint olyan, mintha esténként a tűznél egy mesélő bonyolítaná a történeteket. De biztos, hogy nem így készült, mert ennyi szereplőt, nevet és cselszövést fejben tartani: lehetetlen.
Többször elvesztem én is és sajna csak a végénél találtam meg a névjegyzéket.
De azért alapjában véve tetszett, izgalmas egy világba keveredtem és nagyon szerethető fő- és mellékszereplőkkel találkoztam. Vagy épp nagyon gyűlölhetőkkel…
A kedvenc természetesen Royce és Hadrian :) De az új királyt és nővérét is sikerült megkedvelni, Myron meg… ő a legjobb :)
És ami nagyon megfogott az a könnyedség, a finom humor és a jó szándék, ami mindkét történetben benne volt.

3 hozzászólás
Evione>!
Michael J. Sullivan: Kardtolvajok

Nem igazán tudom, hányadán állok ezzel a könyvvel, mert túl azon, hogy rengeteget bosszankodtam rajta és elég sok hiányossága van, azért nem tudom egyenesen kijelenteni, hogy rossz könyv lenne vagy hogy esetleg nem érte meg a ráfordított időt.

A történet nem túl bonyolult. Adva van két főszereplő, akik annak ellenére, hogy Riyria néven egy tolvajtársaságot üzemeltetnek, annyira „jófiúk”, hogy meg sem fordult a fejemben (csak most), hogy a hátterükkel akár még antihősök is lehetnének (de nagyon nem azok). Szóval ők elvállalnak egy gyanúsan egyszerűnek tűnő feladatot, aminek elvégzésével ugyancsak gyanúsan sokat keresnének. Persze rögtön félre is megy minden és hőseink egy nem túl szövevényes összeesküvés közepében találják magukat, ahol nekik csupán a bűnbak szerepét szánják. A második részben egy elfek által épített torony és egy mitikus lény körül bonyolódik a cselekmény. Emellett persze az összeesküvés is újra felszínre kerül.
Nekem talán a második rész jobban tetszett, még annak ellenére is, hogy viszonylag sok mindenre rájöttem és egy-két „rejtély” elég egyértelmű volt.

A világépítés szerintem jó, elég érdekes és koherens, ellentmondást nem fedeztem fel. Nagyon szerettem azokat a részéket, amelyek magával Elan világával és történelmével foglalkoztak. Elan világán középkorinak megfelelő körülmények vannak, királyok, lovagok, földesurak, jobbágyok stb. Mágia nagyon minimálisan van jelen és megfigyelhető egy elég hangsúlyos ellentét az egyház és a mágiát gyakorlók között. Igazából ez adja a sorozat egyik fő konfliktusát.

A karakterek sajnos nem túl kidolgozottak, csupán felskiccelt vázlatoknak tűnnek és túl sok mindent a két rész alatt nem is tudunk meg róluk, vagy legalábbis olyat nem, amitől kicsit is élőbbnek tűnnének. Na és itt érünk ahhoz, amivel a legnagyobb gondjaim voltak. A könyv nyelvezete, elnézést a kifejezésért, de sokszor olyan kis bugyuta. A párbeszédek furák és egy idő után a falra tudtam volna mászni a szereplők megnevezéseitől. Pl. Hadriant sokszor úgy emlegeti, hogy a tagbaszakadt tolvaj, a daliás kalandor, délceg fegyverforgató stb. és ezeket variálja végig. Royce-ra szintén ilyen megnevezései vannak, csak ott a „kistermetű” variánsait használja mellé. Talán a legidegesítőbb, amikor Theronról van szó, akit rendszeresen nevez vagy vén földművesnek vagy öreg nemistudommárminek, de ha jól számoltam Theron olyan 50 körül lehet. Hogy lenne már vén?

Azért remélem nem reked meg ezen a szinten a sorozat és a továbbiakban érzékelhető lesz valamilyen fejlődés, mert érdekel, hogy milyen irányt vesznek az események. Mindenesetre én az esélyt meg fogom adni neki és kis szünet után majd folytatom a következő kötettel.

Hollóhát>!
Michael J. Sullivan: Kardtolvajok

Trónbitorlók
Egy kicsit még kiforratlannak éreztem a stílusát, (ezen talán a fordítás se segített?), de van benne potenciál. Nem veszi véresen komolyan magát, és ez jól áll neki. Kapunk némi ízelítőt a helyi mitológiából és politikai viszonyokból – ezek az információk kicsit lógnak a levegőben, nem bánnám, ha szervesen beépülnének a történésekbe. Hadrian és Royce is nagyon érdekes karaktereknek tűnnek, szeretném őket szeretni. Nagyon ajánlom, hogy kapjak rá esélyt! Myron már most nagy kedvenc lett, remélem később is felbukkan majd. Eddig 4/5

Avempartha – Az elfek tornya
És itt jön el az a rész, ami miatt az egész kötetre muszáj öt csillagot adnom. Nem tudom, ezt más hogyan élte meg, de az én szememben ugrásszerű volt a fejlődés az előzőhöz képest. Jó volt a tempó, a stílus, végig fenntartotta az izgalmat, végre rendesen beindult a politikai cselszövés is. Végre nem csak elmondják, hogy milyen a Riyria páros dinamikája, hanem ÉRZEM. Szóval 5/5 így az egészre, és ide nekem a folytatást.

josageszter>!
Michael J. Sullivan: Kardtolvajok

Nagyon régóta akartam olvasni ezt a könyvet és milyen jól tettem, hogy végül beszereztem. Hihetetlenül szimpatikusak a főszereplők és rengeteg lehetőség van bennük, a kalandjaik is izgalmasak voltak, az ember örömmel merül el ebben a világban. Tudjuk, hogy haladunk egy nagyobb végkifejlet felé, ami egyáltalán nem zavaró, mert nagyon jól vannak adagolva az információk és hihetetlenül jól kidolgozott a világ. Nekem ez a világ kedvenc lett. Egy igazi, izgalmas fantasy. Szerelmi szál nincs benne és milyen jó ez így. Egyáltalán nem számít itt a szerelem, mert minden más izgalmasabb annál. Alig várom, hogy folytassam.

Babó_Buca P>!
Michael J. Sullivan: Kardtolvajok

Komplexitása miatt lassabban is ment, viszont élveztem főszereplő párosunk küldetéseit. Rengeteg szereplővel operál, így megértem a végén található névjegyzéket. A cselekményben nem szentel sok időt a karakterek bemutatására, így ha nagyon el van tévedve a kedves olvasó, akkor hátralapozva utánanézhet a részleteknek. Főszereplő párosunk mellett Arista, Myron és Deneck voltak a személyes kedvenceim. Ígéretes kezdet rengeteg lehetőséggel mind a világ, mind a múlt, mind a karakterek terén. Már alig várom, hogy Royce és Hadrian további kalandjairól olvashassak.

Bővebben: https://egy-lany-blogja.blogspot.com/2020/09/a-kaland-m…

noncsemma>!
Michael J. Sullivan: Kardtolvajok

TRÓNBITORLÓK
Régóta nézegettem már ezt a könyvet, hol lekerült a kívánságlistámról, hol vissza. Valahogy a borítója alapján túl komolynak tűnt, és ez mindig elbizonytalanított.
De most hogy elolvastam, nagyon örülök, hogy végre rávettem magam! A könyv olvasmányos, a történet izgalmas, szórakoztató és helyenként hangosan fel is nevettem rajta. Egy vérbeli kalandregény.
Nagyon megkedveltem a két profi tolvaj, ugyanakkor vajszívű főszereplőt, és Alarikot, spoiler De a kedvencem egyértelműen spoiler Myron! :D

AVEMPARTHA – AZ ELFEK TORNYA
Hozta az első könyv színvonalát. Tetszett, hogy több dolgot megtudtunk Ezrahaddonról, az elfekről, és úgy általában a múlt eseményeiről.
Trace nagyon szimpatikus szereplő lett, remélem, még sokat látjuk. Arista pedig állandóan a történések sűrűjében van, és remélem, még marad is egy darabig. Myron viszont eléggé hiányzott.
Az, hogy spoiler eléggé meglepett, ugyanakkor így visszagondolva logikus is. A könyv végégéig pedig azt gondoltam, hogy spoiler az Örökös, de a végére elbizonytalanodtam spoiler
Arra pedig nagyon kiváncsi vagyok, hogy mit láttak Avemparthában spoiler
Mindenesetre borzasztóan várom a folytatást, a következő könyvrendelésben tutira benne lesz a 3-4. kötetet tartalmazó könyv!

off

Naito P>!
Michael J. Sullivan: Kardtolvajok

Jó kis fantasy történet, jól kitalált világgal. Érdekes benne a mágia története, és a fajok eredete. A politikai rész nekem kicsit sok, nagyon szájbarágós (ami mondjuk annyira nem rossz, mert így legalább megértem, de attól még unalmas XD), viszont a karakterek nagyon szerethetőek, úgyhogy az kárpótol. Royce és Hadrian már az első fejezetben a szívemhez nőtt, tetszik a dinamikájuk, jókat derültem a párbeszédeiken.

Lehvira>!
Michael J. Sullivan: Kardtolvajok

– A mágia kicsit olyan, mint a hegedűjáték. Kéz nélkül iszonyú nehéz művelni.”

Ez volt az év eddigi legnagyobb pozitív csalódása!
Amikor elkezdtem olvasni, akkor nem tudtam, hogy mire számítsak. Annyit tudtam, hogy a bátyám nagyon szereti, de ez még nem garancia arra, hogy nekem is tetszeni fog. #Sorry :D# Az író viszont képes volt egy fantasy kalandregényt olyan köntösbe csomagolni, amitől sokkal emészthetőbb a történet és még jól is szórakozik rajta az ember. A főszereplő duónk mindkét tagja egyenként is érdekes és még sok titkot őriznek, ahogy látom, de ezen kívül szerethetőek és nehezen tudnám őket elképzelni egymás nélkül.
Mindkét rész olvastatta magát. Mondjuk azt meg kell hagyni, hogy az első jóval békésebb volt a másodikhoz képest, ahol hullottak az emberek és jobban beleláttunk az egyház mocskos játszmáiba. Fogalmazzunk úgy, hogy nem bántam volna ha őket is elégeti a szörny.

krisztiii88>!
Michael J. Sullivan: Kardtolvajok

Hihetetlenül jó volt! :) Nagy nagy 5 csillag.
Az egész történet a 2 tolvajjal, a mágussal, szörnyekkel, ármánykodással, sok-sok csavarral… egy percig se volt unalmas. És ahogy vége lett, nem hiszem el…. :D Imádom.


Népszerű idézetek

Fumax KU>!

– A mágia kicsit olyan, mint a hegedűjáték. Kéz nélkül iszonyú nehéz művelni.

Deidra_Nicthea I>!

– Meg kell mondjam, ezek a kardok borzasztóak. Nehezek, és rosszabbul vannak kiegyensúlyozva, mint amikor egy részeg, háromlábú kutya hugyozik.

319. oldal

Deidra_Nicthea I>!

– Nézd meg alaposan, hány kardot hord magával! Akinél egy van, az vagy tudja használni, vagy nem. Akinél két kard van, annak fogalma sincs a vívásról, de szeretné elhitetni veled, hogy mégis. No de akinél három kard van… az nem kis teher! Senki sem fog ennyi acélt magával hurcolászni, ha nem ezzel keresi a kenyerét.

14. oldal

Deidra_Nicthea I>!

– Várjunk csak! – emelte fel a kezét Arista. – Nekem is van beleszólásom!
A varázsló visszafordult, és a hercegnő szemébe nézett.
– Tudod a kifelé vezető utat?
– Nem.
– Akkor nincsen beleszólásod.

664-665. oldal

Deidra_Nicthea I>!

A csatákat nem gyűlölettel nyerik. A haragtól és a gyűlölettől bátrabb és erősebb leszel, de ostobább is egyben. A végén orra buksz a saját lábadban.

487. oldal

Deidra_Nicthea I>!

– Már tudom, hogy DeWittnek miért nem akaródzott ezt személyesen megcsinálnia – súgta a borostyánon lógó Hadrian. – Annyira összefagytam abban a vízben, hogy azt hiszem, ha most lezuhannék, a földet éréskor miszlikbe törnék.
– Képzelheted, hány éjjeliedényt ürítenek bele naponta – jegyezte meg Royce […].
Hadrian felpillantott a sejthetően hálószobákból nyíló megannyi ablakra, és elfintorodott a gondolatra.
– Nem bántam volna, ha ez örökre titok marad előttem.

65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: borostyán
Aoimomo P>!

– […] Mit mondjak: én mindig félig tele látom a kupát.
– Ott van! – kiáltott fel Russel Bothwick és a tolvajra mutatott. – Az ott Royce.
– Mi folyik itt? – kérdezte a megszólított, ahogy a mezőn és a várudvaron tartózkodó tömeg hirtelen egy emberként elindult feléje.
– Megemlítettem, hogy láttad a szörnyet, és most tudni akarják, hogy néz ki. Mit gondoltál? Hogy meg akarnak lincselni?
A másik vállat vont.
– Mit is mondhatnék? Én amolyan félig-üres-a-kupa fickó vagyok.

489. oldal

Aoimomo P>!

– Tehát akkor erre megy ki a játék! Azért szeretnéd elvállalni a munkát, mert jó ügyért dolgozhatsz végre. Mert neked belefér, hogy vásárra vigyük a bőrünket, ha utána vállon veregethetjük magunkat érte.

Kapcsolódó szócikkek: Royce Melborn
Deidra_Nicthea I>!

Az erdőség, amelyet általában csak a Kelet vagy Vadon néven említettek, érintetlen és szeplőtelen maradt.

439. oldal

5 hozzászólás
Babó_Buca P>!

… a cápa nem azért eszik halat, mert szereti, hanem mert a csirkék nem tudnak úszni.

2. könyv – Avempartha – Az elfek tornya


A sorozat következő kötete

Riyria-krónikák sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Brian McClellan: A birodalom bűnei
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa
Robin Hobb: Bolond kötelesség I-II.
Joe Abercrombie: Half a War – Az ütközet
Greg Keyes: Született Királynő
Patrick Rothfuss: A szél neve
Sarah J. Maas: Queen of Shadows – Árnyak királynője
Sarah J. Maas: Föld és vér háza
Christopher Paolini: Örökség
Margaret Weis – Tracy Hickman: Az őszi alkony sárkányai