Birodalom ​születik (Riyria-krónikák 3.) 286 csillagozás

Michael J. Sullivan: Birodalom születik

BÁB ​FEJÉRE KERÜL A KORONA.
AZ IGAZI ÖRÖKÖS REJTVE MARAD.
EGY KALANDOR TITKA FELFORGATHAT MINDENT.

Háború fenyegeti Melengárt, és hőseink újabb kockázatos megbízást kapnak. Ezúttal szövetséget kell kötniük a nemzetelvűek csapataival, akik délen a birodalmi elnyomók ellen küzdenek. A Nefronita Birodalom megállíthatatlanul terjeszkedik, és Royce gyanúja egyre erősebb, hogy Ezrahaddon, a mágus eszközként használja őt és társát saját, kifürkészhetetlen céljaihoz. Ha ki akarja deríteni az igazságot, meg kell fejtenie Hadrian titkát. Ám felfedezése, könnyen véget vethet a barátságuknak és kettészakíthatja a Riyriát.

A Birodalom születik a magával ragadó Riyria-krónikák harmadik kötete. A hatkötetes sorozatot írója egyetlen, eposzi magaslatokra törő történetként alkotta meg, amit külön epizódokra bontott. A cselekményszálak egybefonódnak, de minden egyes kötet a saját történetét meséli el, és külön, kerek egészként is élvezhető. Az eredetileg… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Fumax, Budapest, 2013
408 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639861572 · Fordította: Matolcsy Kálmán
>!
Fumax, Budapest, 2013
440 oldal · ISBN: 9786155514043 · Fordította: Matolcsy Kálmán

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Royce Melborn · Hadrian Blackwater · Arista · Ezrahaddon


Kedvencelte 49

Most olvassa 10

Várólistára tette 81

Kívánságlistára tette 107

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Ashriver>!
Michael J. Sullivan: Birodalom születik

Oh, te jó ég!!! Most fejeztem be, és nem hiszem el. Így nem mehetek aludni, ilyen véggel, muszáj folytatnom. Mit nem tudhatnak? Honnan ismerik ezek egymást? Mi van? Mi van? Mi vaaaaan?? Tiszta adrenalin vagyok, felajzott a csata és a röpke győzelem. Egyre jobb és jobb. Fenomenális. Figyelem: fanta- kibasztikusanjóválisanatom -sztikus!!!!
És végre volt benne románc, szerelem, tenger érzelem, meg a többi….
Kalandos volt, humoros, lenyűgöző, varázslatos, hősies, szomorú, győzedelmes, és érdekfeszítő!
Jöhet a kövi :D

3 hozzászólás
RosszQtya P>!
Michael J. Sullivan: Birodalom születik

Végre egy kicsit kilendültünk az előző könyv holtpontjáról, és elindultunk egy mozgalmasabb, összetettebb kaland felé. Sok mindent megtudunk, sok mindenre fény derül, és persze kapunk újabb kérdőjeleket is.Mégsem vagyok teljesen elégedett, mert Sullivan fel-fel dobja a labdát, de nem mindig sikerül elkapnia, és amikor nem sikerül, akkor hagyja azt elgurulni.
Látom a fejlődést, ezért nem aggódom, de most már tessék ötcsillagos könyvet írni nekem!:)

2 hozzászólás
Rodwin>!
Michael J. Sullivan: Birodalom születik

Továbbra is üde színfoltnak tartom a sorozatot, de még mindig nem tudom rá mondani, hogy kedvenc. Sullivan fejlődik, míg az első könyve a Trónbitorlók egy kellemes, könnyed kikapcsolódás volt, itt már jóval kiforrottabb, árnyaltabb minden.
Két hősünk itt is rengeteg galibába keveredett, izgultam velük, a lapokat olvasva, hogy hogyan is másznak ki belőle.
Sok dolgot megtudhatunk Hadrian múltjáról, hogy hogyan is lett azzá aki. Jó volt itt barangolni és megtudni, honnan is jött. Royce továbbra is a szívem csücske, nagyon megkedveltem az eddigi könyvek alapján. Bár most kicsit mellőzve éreztem, inkább Arista dominált ebben a kalandban.
Igazán kemény kezű hősnővé alakult, és csak kedvelni és felnézni lehet rá. Nagyon szépen fejlődött, mint karakter. Rengeteg új szereplőt is kapunk, és tényleg egy birodalom születésének lehetünk tanúi, ahogy kell ármánnyal és fondorlattal.
Politika csatározások is egyre kiforrottabbak, néhol kicsit unalmasabb volt, de szép lassan kerül a helyére minden, ahogy haladunk előre ebben a nagy utazásban, Elan földjén.
A végén meg a csavar, a szemem forgattam és fejben sakkoztam…
Szerethető karakterek, nem túl bonyolult mágia rendszer, több a rejtély, mint amire választ kaptunk. A világ sem az a túl színes, de működik, mert olvastatja magát az egész.
Aki eddig eljutott bátran folytassa, mert ettől már csak jobb lesz, van egy olyan érzésem. :)

Lisie87 P>!
Michael J. Sullivan: Birodalom születik

Jóó volt ez a rész is! :) Nehéz úgy írni egy ilyen hosszú sorozatról, hogy részenként a kötetekről. Szerencsére nem esett a színvonal, bár nálam még mindig csak 4,5 *-os. Amit nagyon szeretek ebben a sorozatban, hogy könnyed és szórakoztató, csak úgy peregnek az oldalak. A szereplők szerethetőek, ebben a részben Arista több szerepet kapott és kicsit kibontakozott (vagy csak már nem emlékszem az előző részekre), két főhősünk hozta a formáját és újabb rejtélyekre derült fény, illetve kaptunk pár újabb kérdést is. Közben alakul a Birodalom és Melengár sorsa, újabb lépések a sakktáblán. Ezt a részt inkább áthidaló történetnek éreztem, mint egy önmagában megálló kerek könyvnek. Hamarosan sort kerítek a következő részre! :)

Navi P>!
Michael J. Sullivan: Birodalom születik

Ebben most egy hajszálnyival, de csak egy hajszálnyival volt kevesebb a politika, mint az előzőben. Arista erősödik, mind jellemében, mind a tudása, Royce szinte észrevétlen volt, Hadrian tipródik, Arcadius és Ezrahaddon viszont, főleg az utolsó fejezet. Ennyire nem lehetnek … Mi lesz még ebből?? Modina bájos, kíváncsi vagyok milyen szerepet szán neki a kedves szerző. Sajnos voltak halottaink, nem is kevés. Szegény Arista, én is vele zokogtam.

FélszipókásŐsmoly P>!
Michael J. Sullivan: Birodalom születik

Ebben a kötetben ott folytatódott az immár négyfőssé bővült főszereplőgárda (Royce, Hadrian, Arista és spoiler) eposza, ahol az előző rész véget ért, csak épp 1 évvel később.

A szereplők hátterének elmélyítése és világépítés (az egyház szervezete, a Gyémánt tolvajcéh, az egyre inkább begyűrűző háború, Hadrian szülőfaluja, illetve a patkánytanyaként emlegetett Ratibor) tekintetében szerettem ezt a kötetet, ám az eddigi rendszerűen szolgáltatott kaland valahogy ízetlenebb volt a szokásosnál. Nem maradt el, de sem nagyívűnek, sem izgalmasnak nem bizonyult. Inkább drámai volt több fejezet, ami remekül illett a már említett karakterfejlődéshez. Örültem, hogy mindenkire gondos figyelmet fordított, senki nem maradt ki az alap hármasból: Royce alvilági kapcsolatai, Hadrian öröksége, Arista önmagára találása mind kiváló élményt nyújtott – különösen az utóbbi (mert a regény elején még kevésbé tetszett a politizálós irány, hiába imádtam magát Aristát az Avemparthában), a negyedik szereplő pedig még csak most indult el egy új úton (kíváncsi vagyok, meddig lesz spoiler). A szerző a felesége és a lánya hatására gazdagította, illetve finomította a női szereplőket – meg is lett a jó eredménye, valóban élőnek hatott az ábrázolásuk (tartok tőle, hogy enélkül teljes unalomba fulladt volna az összes Modinás jelenet, így se volt sok híja :D).

Kiemelendő még:
– Végre van varázslás! Noha Sullivan szándékoltan nem bonyolította a mágiarendszert, sem vált az egész látványos tűzgolyópuffogtató közhellyé (szerinte ha a mágia túl nagy hatalmat ad a szereplőknek, az könnyen tönkreteheti a fantasy történeteket). Tetszett, hogy szabad volt a varázslás módja, mégis kötött a hatalom, amit irányíthatott, illetve hogy ráébredt a határokra, amiket tanácsos nem átlépni.
– Arcadius prof intrikázása kicsit emlékeztetett a Koronatorony végén felsejlő jelenetre (a titokzatos alak neve azóta sem bukkant fel, és tartok tőle, hogy nem is fog; bár a Mítoszok korában van egy hasonló nevű alak).
– Tetszett, ahogy a csavarok tovább csavarodtak – vagy épp mégsem bizonyultak olyan nagyon összetettnek, mint azt az első utalásokból sejtettem. Jó, ha egy könyv elgondolkodtat olvasás közben, de nem agyat terhelően, inkább felszabadítóan, szórakoztatóan.
– A mellékszereplők kidolgozottsága és a helyszínek leírásai számomra továbbra is erősségei a sorozatnak.

Amit kifogásoltam ebben a részben:
– A szövegben nekem nagyon furcsa volt, hogy Hadriant szinte mindig tolvajként emlegeti, miközben ő alapvetően zsoldos/harcos, és Royce a tolvaj. spoiler
– Ezrahaddont használhatná kevésbé deus ex machina módon is (ha tévésorozatról lett volna szó, rá lehetett volna fogni a korlátos büdzsére, de egy regényszereplőnek nem fizet bért a szerző, hogy csak röpke feltűnésre fussa kötetenként :D). Viszont a következő rész első oldalain egész közeli fókuszt kap.
– az első nagyobb csata helyett egy utólag elmesélt pár oldalas összefoglalót kaptam, amit szintén olcsó írói húzásnak vélek (értem, hogy a regény kereteibe már kevésbé fért bele, de akkor inkább előtte lévő üresjáratokat kellett volna megvágnia, nem az izgalmasnak ígérkező részeket).
– eddig még egy kósza törp és pár félelf szerepelt a sorozatban, sehol egy „teljes” elf vagy goblin. Remélem, ez változik, ha már az elején emlegette őket.

Összességében jó olvasmányélmény volt a kötet, de azért több fejezet mélypontnak bizonyult számomra.

off

ViveEe P>!
Michael J. Sullivan: Birodalom születik

Tetszik a stílus, tetszik a világ, a karakterek.
De ebben a könyvben nem történt semmi, ami ne lett volna lerendezhető 50 oldalban…
Szegény Thrace tökéletes bábú az őt ért sokkhatás miatt, de én hiszek benne, hogy még ebből is kihoz valami izgalmasat.
A Birodalom terjeszkedik, nagyon kevesen állnak ellen, Royce, Hadrian és Arista pedig nekiindul, hogy szövetséget szerezzen.
Az ellenállás magja megszületett, és az örökössel kapcsolatban is nagyon kerülgetjük azt a bizonyos kását. Az utolsó bekezdés igazán érdekessé tette azt a keveset, amit megtudtunk.
Remélem most már tényleg belendül az egész, mert eddig egy kedvelhető középkategória számomra ez a sorozat.

RZednik>!
Michael J. Sullivan: Birodalom születik

Annak idején a Trónbitorlók üde színfolt volt a „kortárs” fantasy palettáján, mely ugyan nem volt különösebben kiemelkedő, sem túlzottan egyedi, de kisebb hibái ellenére is tökéletes kikapcsolódást nyújtott.
Hogy mi volt az, ami megfogott benne, amiért jó szívvel ajánlom másoknak? Talán a hangulata… Nem mindig kell ahhoz egyedi, különleges mágiarendszer, sosemlátott világ, vagy végletekig kidolgozott karakterek, hogy valami igazán kiemelkedő legyen (persze azt sem írom, hogy ezek megléte hátrányt jelentene :)): egy jól megalkotott közeggel, hagyományosabb elemekkel is lehet érdekes világot felépíteni, jól működő történetet írni és Sullivan pontosan ezt tette. Én legalábbis nagyon szeretem azt a közeget, amiben a Riyria-krónikák játszódnak…
Aztán a folytatás még jobban sikerült, mindenből egy picit többet kaptunk: izgalmasabb lett a történet, kicsit jobban megismerhettük főhőseinket, további háttérinfókra derült fény mind velük (nem is akármilyenek), mind a világgal kapcsolatban, választ kaptunk pár kérdésre, persze újabbak maradtak megválaszolatlanul… Hogy aztán a Birodalom születikben még tovább lehessen fokozni mindezt.
Nem tudnám megmondani, hogy a fentebb leírtakon felül miért működik ennyire Sullivan világa, de működik! Nem tökéletes, mégis jár az 5 csillag, mert a tálalás módja, a közeg, az atmoszféra, amit megteremtett, az zseniális, nálam legalábbis nagyon betalált. Szerettem olvasni Royce és Hadrian történetét, velük együtt „élni át” a kalandot, kíváncsian vártam, mi lesz velük, hogyan alakul a sorsuk, milyen újabb érdekesség derül ki róluk és környezetük szereplőivel kapcsolatban, tetszett ez a „talán egyszerűbbnek ható”, de mégis kellően érdekes világ.
Bár még csak féltávnál járunk, csak remélni tudom, hogy a soron következő részek is hozzák majd ezt a „szintet”, s bár molyos mércével mérve csillagok tekintetében már nincs tovább, azért van még hova fokozni a jót, tovább boncolgatni a történetben rejlő lehetőségeket…

Lanore P>!
Michael J. Sullivan: Birodalom születik

Egy picit több volt benne a politika, mint amit én még el tudok viselni, és vontatottnak is éreztem az elejét, de a stílus, a humor, és a szereplők miatt megérte elolvasni, hozták a szokásos formájukat. Hadrian, Royce, és Arista is közel kerültek hozzám, nagyon bízom benne, hogy a következő részben minden visszaáll a megszokott kerékvágásba, mert most a szívem szakadt meg értük…kíváncsian várom a folytatást, hogy az író mivel lep meg a karakterekkel, a háborúval, és a végkifejlettel kapcsolatban.

Fallen_Angel P>!
Michael J. Sullivan: Birodalom születik

A sorozat felénél járok, és minden rész után alig várom, hogy folytathassam a következővel.
A Birodalom születik az előző két részhez hasonlóan szórakoztató és humoros, néhány meglepő fordulattal ( spoiler ). Érdekes volt olvasni, hogy mi történt a császárnővel, Arista jelenléte pedig nagyon jót tett a történetnek. Míg az előző részben Royce, most Hadrian múltja került előtérbe. Mivel a napvilágra került titkok további kérdéseket vetnek fel, válaszok reményében megyek olvasni a Smaragdvihart. :)

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Csisza>!

Az egyik igazság nem cáfolja a másikat. Az igazság ugyanis nem a megfigyelésünk tárgyában nyugszik, hanem abban, miként tekintünk arra.

62. oldal

Belle_Maundrell >!

– Miért nem ébresztettetek fel? Én is kormányozhattam volna.
– Igazából gondoltunk rá, amikor horkolni kezdtél, fenség.
– Én nem horkolok!
– Tisztelettel ellenkeznem kell – rázta a fejét Hadrian, miközben rágott valamit.
A nő végignézett rajtuk, de még Etcher is bólogatott. A pír elöntötte az arcát.
A kardforgató felkacagott.
– Rá se ránts, fenség! Nem vállalhatsz felelősséget azért, amit álmodban cselekszel.
– Akkor sem hölgyhöz illő viselkedés – tiltakozott Arista.
– Nos, ha csak ennyi a baj, megnyugodhatsz – csitította a kalandor gonosz vigyorral az arcán. – Még Sheridanben szétoszlattad minden téves elképzelésünket a finom úrhölgyek szokásairól.
Mennyivel jobb volt, amikor egész nap hallgattak!
– Ezt bóknak szántam – tette hozzá sietve Hadrian.

168-169. oldal, 8. fejezet - Hintindár

Kapcsolódó szócikkek: Arista · Hadrian Blackwater
Vincenza>!

Hadrian lágyan megsimogatta a haját.
A férfi zavartan pillantott fel Royce-ra, és azt suttogta:
– Halálra tüsszentette őket?
– Nem – felelte a társa, visszanézve a testek irányába. – Vizet forralt…
– Nem tudtam… Nem tudtam, sikerülhet-e – rebegte a nő két meggyötört lélegzetvétel között.

230. oldal

Vladi>!

A sötétség mindig ráirányította a figyelmet a nappal láthatatlan és némának hitt jelenségekre. Ezért tűnt olyan ijesztőnek az éjszaka: a mindent elárasztó fény hiányában szélesre tárult a többi érzékhez vezető kapu. A gyermekeknek ágy alatt rejtőzködő szörnyeteget jelentett az éj. A felnőttek betolakodótól rettegtek. Az idős embereknek a közelgő halálról mesélt.

Slezihr>!

– Tudod, fenség, a lovak annyira szeretik, ha szíjakat kötnek a mellkasukra, mint amennyire a finom hölgyek kedvelnek fűzőben feszengeni. Azt gondolják, minél lazább, annál jobb, mert az sem izgatja őket, ha a lovasuk belefejel a porba.

172. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hadrian Blackwater
mezei P>!

– Gyávának neveztél?
– Nem, uram! Gyávának és ostobának neveztelek.

Fairy_>!

– A fegyverek? – kérdezte Hadrian.
– Megnézem odabenn. Te keress lovakat!
– Kérlek, senkit se ölj meg! – tette hozzá a zsoldos.
– Megpróbálom, de ha meglátom Luretet…
– Ja, őt mindenképpen nyírd ki!

218. oldal, 9. fejezet

manami>!

Royce morcosan nézett vissza rá.
– Micsoda? Szerintem pedig kiváló színész lennék. Jóvágású főszereplőként tudom elképzelni magam. A Trónbitorlókban mindenképp kapnánk szerepet. Én leszek a jóképű párbajhős, aki megküzd a gonosztevővel, te pedig… nos, te lehetsz a másik.

33. oldal

lzoltán IP>!

(…) egy kávét kérek, egy erős feketét.

Helyes, nem helyes

Jucilla>!

Nincsenek becsületbeli ügyek. Nincsen jó és rossz. Csak mi nevezzük gonosznak azokat, akik ellenünk fordulnak.

61. oldal


A sorozat következő kötete

Riyria-krónikák sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jennifer A. Nielsen: The Runaway King – A szökött király
Joe Abercrombie: A penge maga
Mark Lawrence: Tövisek Hercege
Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban
Brian McClellan: A birodalom bűnei
Raoul Renier: A kívülálló
Seth Dickinson: Kormorán Baru, az áruló
Krencz Nóra – Robin O'Wrightly: Menedék
John Flanagan: A lángoló híd
Patrick Ness: Mi, hétköznapi halandók