Idézetek 69

FélszipókásŐsmoly>!

– Van szárnya és karma is. Csak rövid időre láttam, mert a fák fölött repült. A lombok között pillantottam meg, de amit láttam, hosszú volt, mint egy kígyó vagy gyík, szárnyakkal és két lábbal. A karma között még mindig ott szorította Mae Drundelt.
– Szárnyas gyík? – ismételte kétkedő hangon Dillon.
– Sárkány – jelentette ki egy asszony. – Az lesz az. Sárkány.
– Így igaz – értett egyet Russell. – A szárnyas gyík, az sárkány.

154. oldal

SzRéka >!

– Elfelejtetted megemlíteni, hogyan találtad meg a tőrömet.
– Az Alverstone-t? Hát nem nálad van?
– Most már igen.
Magnus a csizmájához kapott, aztán cifrát káromkodott.
– Amikor a múltamat tanulmányoztad, bizonyára nem kerülte el a figyelmedet, hogy fiatalkoromban zsebtolvajlással kerestem a kenyeremet.
– Rémlik valami – morogta a törp.

Kapcsolódó szócikkek: Magnus · Royce Melborn
SzRéka >!

Magnus megdobogtatta a földet a csizmájával, aztán a folyó felé mutatott.
– Itt megyünk be. Úgy hat métert kell leúszni a folyóba, ahol van egy nyílás a partoldalban. Az alagút egyenesen a lábunk alatt fut, lekanyarodik, aztán átmegy a folyó alatt.
– És minderre úgy jöttél rá, hogy a földhöz csaptad a lábad? – kérdezte Royce.

Kapcsolódó szócikkek: Magnus · Royce Melborn
SzRéka >!

– Még a közelébe sem jutottam. Egyetlen ajtót sem láttam.
– Hát nézd a jó oldalát! – mosolygott a barátja. – Legalább ezúttal nem kaptak el, így halálra sem ítélhettek.
– Ennek kellene örülnöm?
– Mit mondjak: én mindig félig tele látom a kupát.
– Ott van! – kiáltott fel Russell Bothwick és a tolvajra mutogatott. – Az ott Royce.
– Mi folyik itt? – kérdezte a megszólított, ahogy a mezőn és a várudvaron tartózkodó tömeg hirtelen egy emberként elindult feléje.
– Megemlítettem, hogy láttad a szörnyet, és most tudni akarják, hogy néz ki. Mit gondoltál? Hogy meg akarnak lincselni?
A másik vállat vont.
– Mit is mondhatnék? Én amolyan félig-üres-a-kupa fickó vagyok.
– Félig üres? – kacagott Hadrian. – Van egyáltalán valami abban a kupában?

Kapcsolódó szócikkek: Hadrian Blackwater · Royce Melborn
SzRéka >!

– Rendben, nézzük meg ezt a tornyot! Minél hamarabb látom, annál hamarabb kezdhetek el káromkodni.

Kapcsolódó szócikkek: Royce Melborn
_Katie_ P>!

Vagy sikerül, vagy nem – csak így lehetett mérni a sikert.

_Katie_ P>!

Az egész arról szól, hogy a harc, a csata nem a kezedben vagy a lábadban dől el, hanem a fejedben. A valódi küzdelem a saját elmédben zajlik. Tudnod kell, hogy nyerni fogsz: csak így vetheted bele magad a küzdelembe. Látnod kell, érezned kell, teljesen hinned kell
ebben. Egyfajta bizonyosságot ad, de óvakodnod kell a túlzott önbizalomtól. Nyíltan kell gondolkodni, azonnal alkalmazkodni kell a megváltozott helyzetekhez, és sohasem szabad feladni. Enélkül semmi sem lehetséges. Ha nem hiszed el, hogy győzhetsz, a félelem és tétovázás gátat vet neked, és az ellenfeled végez veled.

_Katie_ P>!

A tapasztalt harcos sokszor az ellenfele megfigyeléséből előre tudja annak következő mozdulatait, abból, hová rakja a lábát, milyen tekintet ül a szemében, a leejtett vállából, egy izom árulkodó rándulásából.

_Katie_ P>!

A lassúságot és fáradtságot (…) senki sem engedheti meg magának egy csatában.