Age ​of Myth (The Legends of the First Empire 1.) 13 csillagozás

Michael J. Sullivan: Age of Myth Michael J. Sullivan: Age of Myth Michael J. Sullivan: Age of Myth Michael J. Sullivan: Age of Myth

Michael ​J. Sullivan’s trailblazing career began with the breakout success of his Riyria series: full-bodied, spellbinding fantasy adventures whose imaginative scope and sympathetic characters won a devoted readership and comparisons to fantasy masters Brandon Sanderson, Scott Lynch, and J.R.R. Tolkien himself. Now, Sullivan’s stunning hardcover debut, Age of Myth, inaugurates an original five-book series—and one of fantasy’s finest next-generation storytellers continues to break new ground.

Since time immemorial, humans have worshipped the gods they call Fhrey, truly a race apart: invincible in battle, masters of magic, and seemingly immortal. But when a god falls to a human blade, the balance of power between humans and the those they thought were gods changes forever.

Now only a few stand between humankind and annihilation: Raithe, reluctant to embrace his destiny as the God Killer. Suri, a young seer burdened by signs of impending doom. And… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Del Rey, New York, 2017
446 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781101965351
>!
Del Rey, New York, 2017
444 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781101965351
>!
Del Rey, New York, 2016
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781101965337

4 további kiadás


Kedvencelte 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Arianrhod>!
Michael J. Sullivan: Age of Myth

@Ivennel ellentétben én úgy kezdtem ezt a könyvet, hogy soha nem olvastam a szerzőtől előzőleg semmit, így rám teljesen az újdonság erejével hatott. Akik „ismernek”, nyugodtan vihoghatnak a markukba, hát persze, hogy a címe miatt, hisz ott van benne, hogy mítosz.

Nem erre számítottam, de nem is csalódtam. Holdstock neolitikus faluját mindenképp megtaláltam, ami már magában a sikert sugalmazza. A Merítés ehavi Molyrágta történelem rovatában – https://moly.hu/merites-rovatok/molyragta-tortenelem-very-british-i – volt szó a piktekről, és a korai Britannia egyéb lakóiról is, így nem volt nehéz fölismernem az ihletadó környezetet, helyszínt, és azonosítani a mesébe öltöztetett népeket.

A mese bonyolult, több szálon futnak az események, izgalmas is. Ami itt-ott idegesített, az a szóhasználat, és az, hogy végig olyan érzésem volt, nagyonis jól tudom, mi fog következni. és sajnos mindig az is történt, amit előre sejtettem. Soha semmi meglepetés nem ért, és ezt nehezményezem. Szórakoztató olvasmánynak kiválóan alkalmas, bár annál számomra nem volt több. Fogok még olvasni Sullivant, de számomra ilyen témákban, ebben a stílusban Holdstock az etalon.

9 hozzászólás
Ivenn P>!
Michael J. Sullivan: Age of Myth

Úgy hiszem, hogy vannak emberek, akik kifejezetten arra születtek, hogy pennát ragadjanak és írásba foglalják a fejükben rejtőzködő apró kis csodákat – hogy aztán megosszák azt velünk, csodákra éhes olvasókkal. Michael J. Sullivan is egy ilyen író. Ez a kilencedik (!) könyv, amit olvastam tőle, de még most sem sikerült csalódást okoznia. Szerintem soha nem is fog.
Mindig képes hozni egy olyan minőségi szintet, ami alá soha nem csúszik, és amely mindig biztosít róla, hogy bátran a kezembe vehetem a soron következő írását. Ez a regénye is egy nagyon korrekt munka.

Az Age of Myth cselekménye háromezer évvel a Riyria-krónikák előtt játszódik. Ebben az ősi világban az emberek – avagy a Rúnák – alá vannak rendelve egy sokkal fejlettebb, domináns fajnak, az úgynevezett Frejeknek, akiket istenként félnek és tisztelnek. (És a „mai” elfeknek felelnek meg.)
A bonyodalmak és a sztorink igazán ott kezdődik el, amikor az egyik Rúna férfi, Raithe kivégzi az egyik istent. Ezzel a tettével pedig nemvárt események láncolatát indítja el és akaratlanul is kirobbantója lesz a két faj közötti viszályok elmérgesedésének. És ismét elindul egy óriási lavina, mint ahogy azt már megszokhattuk kedves Sullivan úrtól. ;)

A történetben ismét több nézőpontos rendszerrel szembesülünk, most azonban főleg női nézőpontkaraktereink vannak: megismerhetjük Persephonét, Dahl Ren elhunyt törzsfőnökének feleségét; Surit, egy tizennégy év körüli misztikát, aki az erdőben nevelkedett és különös képességekkel rendelkezik, illetve Ariont, aki a Frej uralkodó fiának, Mawindulë hercegnek a mágia-oktatója.
Nos, nem fogok hazudni, nekem kicsit sok volt először az ösztrogénből (jobb szeretem hanyagolni a női szereplőket úgy alle zusammen), de Sullivannek még ezt is meg tudom bocsátani. :) Azon kevés írók közé tartozik, aki képes a két nemet teljesen egyenlőként ábrázolni, és a kezdeti szájhúzás ellenére még én sem tudtam mást csinálni, csak szurkolni ezeknek a fantasztikus lányoknak/nőknek. Másfelől persze ott voltak az ígéretes hímek is: Nyphron, Raithe, Malcolm, akiknek a későbbiekben még biztos óriási szerepe lesz.

Összességében most is megkaptam azt, amire vágytam és számítottam: nagy fordulatok, szerethető szereplők, kalandok, mágia, bosszú, látványos harcok. Viszont ami számomra a legérdekesebb volt ezúttal, az a Riyria-krónikákhoz való kapcsolódás.
Igazából Sullivan mindig képes az eddigi ismereteinkre rápakolni egy lapáttal, és bebizonyítani, hogy körülbelül semmit nem tudunk az elfek és Nyphron (=Novron) múltjáról. Én úgy kezdtem neki ennek a könyvnek, hogy na, hát én már nagyjából képben vagyok mindennel, vágom a szitut. Hát nem. Rohadtul nem.
És számomra most az alábbiak a legizgatóbb kérdések, amelyek miatt már most bizsereg a kezem a folytatásokért:
Hogy lesz Nyphronból császár, egyáltalán hogy fog eljutni a nagy Avemparthai csatáig? Mi lesz szerencsétlen és naiv Mawindulëval, hogyan válik azzá a keserű valakivé, akit megismertünk a Riyriában? Percepliquis hogy is alakult ki valójában, és Persephonénak mi köze lesz ehhez az egészhez? Az ember szereplőink meddig fogják húzni, hány évet fog felölelni a sorozat? Talán még találkozunk majd Ezrával is? :O

Szóval igen. Jó volt ez a regény, jó volt, de nagyon az eleje még és már most a sokkal monumentálisabb kérdések foglalkoztatnak. :) Ez még épphogy csak egy sneak peek volt az elkövetkezendő eseményekből. De Sullivan megnyugtatott, azt írta nekem, hogy ne aggódjak, mert ez a sorozat is „simply-n” kezdődik, de „ending big.” :D Nagyon kíváncsi vagyok. Eddig ígéretes.

7 hozzászólás
littlelinda>!
Michael J. Sullivan: Age of Myth

Lehet nem ezzel a könyvvel kellett volna felépnem Sullivan világába, de így is lenyűgözött az írásmódja és a történetvezetése, hiába volt néha lassú az események folyása.
Az első fejezet abszolút belevág a történet közepébe, és megalapozza Raithe karakterének nagyszerűségét és különlegességét. A fantasy világ nagyon jól felépített, hiába nyugszik a már jól ismert „az embereken kívül más fajok is vannak, akik lenézik az embereket” alapokon, érződik rajta, hogy rengeteg még benne a potenciál, és a világ csak egy kis részét figyelheti meg az olvasó az emberek és Fhreyek összezördülésében. A Frheyek nekem abszolút olyanok voltak, mint Tolkien tündéi, akik használni tudják az Art képességeit, ami gyakorlatilag az alapelemek uralása, plusz néhány extra, amivel mások testét is képesek voltak irányítani (de csak azokét, akik nem tudják használni az Art képességeit). Természetesen a Fhreyek és az emberek között is voltak hataloméhes egyének, akik alattomos terveikkel igyekeztek elérni, hogy uralkodhassanak, de közben a saját városukat vagy fajukat tették ezzel tönkre. Számomra kicsit lassan értek össze a szálak és derültek ki a sötét titkok – de amikor beindultak az események, akkor már nem volt megállás. Amikor Suri és Maeve elindultak Grin barlangjába, onnantól letehetetlen a könyv, nem csak a Grinnel vívott elkeseredett harc miatt és az egyre több felszínre kerülő sötét titok miatt, hanem a nagy összecsapás miatt, amire Gryndal és Arion között kerül sor. A karakterek közül Surit és Minnát szerettem a legjobban – Suri misztikus képességei körülri rejtély végig érdekfeszítő volt, és csak akkor vált egyértelművé a múltja, amikor a történetben is erre fordult a hangsúly. Nagyon szerettem még Raithe-t is, mert az a tipukus legyőzhetetlen harcos megjelenése volt, akitől mindenki félt és biztos volt a győzelemben, ha ő megjelent, számára mégis az érzelmek és a jövője iránti vágyai voltak a középpontban – miközben Persephone volt az irányító jellem, aki mindenre talált megoldást és könnyedséggek vezette a falu lakóit. A Fhreyek világában azonban még rengeteg rejtély maradt megválaszolatlanul, amikre nagyon kíváncsi vagyok, ezért biztos, hogy folytatni fogom a sorozatot – vagy elkezdek egy másikat is :))

Krisza>!
Michael J. Sullivan: Age of Myth

Igazán remek könyv, az író hozzá a szokásos színvonalat. A korábbi Riyria regényeket már olvastam, így voltak ismerős, de új elemek is a történetben. Tetszett a történet részletessége és a több nézőpont, ami mellett mégis megmaradt az egyenes történetvezetés. A szereplők szerethetők, de nem hibátlanok. Persephone naivitása ugyan néha bosszantó, mégis határozott vezető lesz. Raithe a harcos, aki békére vágyik. Malcolm és Suri karakterei színt visznek a történetbe. Várom a sorozat további részeit, és hogy részleteiben is megismerjem a legendákat.


Népszerű idézetek

Arianrhod>!

She is always there. I see the Great Bear every night in the star-filled sky. To most people, it is just a group of stars. But to those who lived during that terrible time, they will always represent Grin the Brown. Even though I never personally saw her, stories of that beast scared me to death.

Krisza>!

It had taken years; it had taken seeing Arion attacked by a goblin; it had taken the look of death in the eyes of Grin as she advanced on Minna, but Suri finally understood.
She focused on the bear, briskly rubbed her hands together, and spoke the words of the gods. She clapped as hard as she could. The impact of one palm slapping the other caused Suri to wince. The effect on Grin was far more dramatic.
The bear burst into flames.

25. fejezet

Arianrhod>!

If given a choice between a potentially great hardship and doing nothing, people gravitated toward what was most familiar and comfortable.

Arianrhod>!

The Crescent Forest hugged Dahl Rhen, providing precious gifts of wood and food, but remained a mysterious world fraught with terrors. Dense groves of old trees, caves, and rivers were known to be gateways to the spirit world, and the Crescent had all of them.

Arianrhod>!

“Bless me with three rabbits, Wogan, and I’ll make a burnt offering of the last one to you.”
“Bargaining with the gods again?” Malcolm asked. “Wouldn’t it be more enticing to offer the first rabbit in order to prove your faith?”
“Wogan isn’t a god; he’s a spirit, a guardian of forests.”
“There’s a difference?”

Krisza>!

The long tunnel of trees ended, and Arion beheld a wondrous sight. Leaving the forest, she discovered they were at a great height, on a ridge that afforded a breathtaking view. Having lived her entire life under Erivan’s canopy, Arion was amazed.
So this is the sky!

14. fejezet

Arianrhod>!

On the left side of the path leading to the lodge, two braziers flanked a stone statue of a god. The sculpture stood only three feet tall and had vaguely human features dominated by large breasts and wide hips. Dureyans had their own gods, the Mynogan, who were actually three gods—the gods of war. Dahl Rhen’s god looked friendlier.

Arianrhod>!

As the sky shifted hue from orange to purple, Suri felt the moment and doused the fire. Fire spirits hated water. All the children of the fire god, Outha, did. This one was no different, and it hissed at her.
“Sorry,” she told it, and wished she knew its name.

Arianrhod>!

“No? I thought you said you saw what happened in the arena?” Nyphron replied with a growl in his voice. “Were those acts of compassion? Had the situation been reversed, my father would have made Lothian’s death quick, painless, and honorable. Don’t stand there and tell me to throw myself on a tyrant’s mercy. All of you Miralyith are the same. Since Fenelyus became fane, you’ve lorded over the rest of us, set yourselves up as gods.

Arianrhod>!

Fools believe silence is a void needing to be filled; the wise understand there’s no such thing as silence.


A sorozat következő kötete

The Legends of the First Empire sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: A Court of Thorns and Roses
John Gwynne: The Shadow of the Gods
Jenn Lyons: The Ruin of Kings
Andrzej Sapkowski: Blood of Elves
Amy Harmon: The Bird and the Sword
Victoria Aveyard: Blade Breaker
A. K. Mulford: The Witches' Blade
Steven Erikson: Deadhouse Gates
Robert Jordan: The Fires of Heaven
R. A. Salvatore: Child of a Mad God