Darwin ​fekete doboza 2 csillagozás

Michael J. Behe: Darwin fekete doboza

A modern biokémia bámulatos fejlődése kétségkívül bizonyítja: a tudománynak óriási szerepe van az életfolyamatok és a világ megismerésében. Az újabbnál újabb felismerések azonban olykor megdönthetetlennek vélt dogmákat kérdőjeleznek meg. A könyv szerzője, aki biokémikus kutatóként dolgozik, könyvében arra a kérdésre kereste a választ, hogy Darwin másfél évszázaddal ezelőtt közzétett elképzelése vajon nem közelít-e immár önnön határaihoz. A pintyek csőrének, a lovak patájának, a lepkék színének kialakulására magyarázatot kínáló elmélet vajon kielégítően magyarázza-e az élet alapjait? Michael Behe szerint ahhoz, hogy a darwini evolúcióelmélet igaz lehessen, számot kellene adnia az élet molekuláris szerkezetéről. Példaképpen számos olyan lenyűgöző gépezet működését mutatja be, amelyek szabályozzák a fotoszintézist, az immunválaszt, a tápanyaglebontást vagy a sejtek halálát és osztódását.

Eredeti megjelenés éve: 2002

>!
Harmat, Budapest, 2002
362 oldal · ISBN: 9789639148734 · Fordította: Székács András

Enciklopédia 3


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

papppege>!
Michael J. Behe: Darwin fekete doboza

Az evolúció és „ Darwin veszélyes ideája ” ma már tudom egy univerzális sav, de amikor jó néhány éve olvastam Behe könyvét elkezdtem érdeklődni a kreacionizmus iránt. A számomra elérhető kreacionista irodalomban nincs még egy ennyire eredeti elméletet bemutató könyv. Az evolúciós elméletet megingatni persze ez sem tudta, de arra nagyon jó, hogy az ember mindig gondoljon a dogmatikus gondolkodás veszélyeire.
Figyelmeztetőnek a polcom előkelő helyén tartom.


Népszerű idézetek

Ουροβορος>!

A dilemma oka az, hogy míg az elefánt egyik oldalára az van írva: intelligens tervezés, a másik oldalon az Isten felirat olvasható.

Természettudomány, filozófia, vallás (290. o.) [Utalva egy szétlapított ember mellett álldogáló elefántra, amit a nyomozók az elkövetők közt számba se vesznek.]

Kapcsolódó szócikkek: elefánt
Ουροβορος>!

Amikor az életben a dolgok jól alakulnak, sokan úgy gondolják, hogy a társadalom, amelyben élünk, „természetes”, a világról alkotott elképzeléseink pedig maguktól értetődően igazak. Nehéz elképzelnünk, hogy más időkben és helyeken hogyan éltek az emberek, s miért hittek abban, amiben hittek. A nagy átalakulások idején azonban, amikor még a szilárdnak vélt igazságok is meginognak, úgy tetszhet, hogy a világon semminek sincs értelme. Ezekben az időszakokban a történelem arra emlékeztethet bennünket, hogy a megbízható tudás keresése hosszú és nehéz folyamat, s az korántsem ért még a végéhez.

Liliputi biológia (20. o.)

Ουροβορος>!

Dawkins a darwinizmus legkiválóbb népszerűsítője napjainkban. Könyvei – köztük A vak órásmester – minden érdeklődő számára hozzáférhetők, és ráadásul szórakoztató olvasmányt jelentenek. Dawkins szenvedélyes stílusban ír, mivel hisz abban, hogy a darwinizmus tanai igazak.Továbbá arról is meg van győződve, hogy az ateizmus a darwinizmus logikus következménye, és a világ jobb lenne, ha minél többen osztanák e nézetet.

Csavar és anyacsavar (52. o.)

Ουροβορος>!

Már elöljáróban elnézést kell kérnem, hogy bonyolult rendszereket boncolgatok, ám ez mondanivalóm velejárója. Richard Dawkins megteheti, hogy leegyszerűsítve fogalmaz, hiszen éppen az a célja, hogy meggyőzze olvasóit: a darwini evolúció pofonegyszerű. Ahhoz azonban, hogy felmérhessük az evolúció korlátait, le kell nyelnünk a keserű pirulát, és meg kell birkóznunk az összetettség kérdésével.

Csavar és anyacsavar (71. o.)

Ουροβορος>!

A nagy művészek feladata az, hogy emberi gyarlóságokat és emberi korlátoltság által okozott tragédiákat mutassanak be. Nem ezt tette Shakespeare? Az igazi művészek nem szolgálják ki a mosdatlan tömegek igényeit.

Innen oda (133. o.)

Ουροβορος>!

A csilló vagy a sejten belüli transzportfolyamatok megtervezettségét illetően ugyanolyan elvek alapján juthatunk bizonyosságra, mint bármi mással kapcsolatban. Vagyis ha azt látjuk, hogy a különálló összetevők annak érdekében kerültek egymás mellé, hogy egy bizonyos működést megvalósítsanak, és azt szabályozzák, akkor megtervezettségről van szó.

Értelmes tervezés (255. o.)

Ουροβορος>!

Minthogy bármivel kapcsolatban feltételezhetünk tudatos tervezést, és mivel a megtervezettség mellett további bizonyítékokat kell felsorakoztatnunk, korántsem meglepő, hogy az egyik biokémiai rendszer esetében sikeresebben, a másikéban kevésbé meggyőzően sikerül rámutatnunk az értelmes tervezésre. A sejt némely tulajdonsága egyszerű természetes folyamatok eredményeként alakul ki, mások csak vélhetően ilyen egyszerűek, megint mások pedig szinte biztosan megtervezett jellegűek. Bizonyos sajátságok esetében pedig kétség sem fér ahhoz, hogy tudatos tervezés eredményei.

Értelmes tervezés (259. o.)

Ουροβορος>!

[…] vajon miért esnék nehezére a tudománynak, hogy elfogadja azt, amiben az emberek többsége amúgy is hisz? Ennek számos oka van. Egyik, hogy sokan hajlamosak vagyunk arra, amit egyszerűen elvhűségnek nevezhetnénk. A másik, a tudományra sajátságosan jellemző történelmi és filozófiai tényezőkre vezethető vissza.

Természettudomány, filozófia, vallás (290. o.)

Ουροβορος>!

[…] semmiképpen sem engedhetjük meg magunknak azt, hogy egy elmélet iránti ellenszenvünk miatt elfogultan értékeljük az adatokat.

Természettudomány, filozófia, vallás (292. o.)

Ουροβορος>!

Érdekes – bár tudományos szempontból lényegtelen – adalék, hogy a ciklikus világegyetem modellje számos vallás világképébe beleillik, egyebek között az ókori egyiptomi, az azték és az indiai vallásokéba.

Természettudomány, filozófia, vallás (306. o.)


Hasonló könyvek címkék alapján

Gánti Tibor: Chemoton elmélet II.
John Maynard Smith – Szathmáry Eörs: Az evolúció nagy lépései
Vida Gábor: Az élet keletkezése
Novák Ervin – Perényi Tibor (szerk.): A genetika biokémiai problémái I-III.
Szent-Györgyi Albert: Válogatott tanulmányok
Sarkadi Lívia: Biokémia mérnök szemmel
Francis Crick: Az élet mikéntje
Gánti Tibor: Kontra Crick avagy az élet mivolta
Charles B. Thaxton – Walter L. Bradley – Roger L. Olsen: Az élet eredetének rejtélye
Venetianer Pál: Molekuláris biológia: Tegnap, Ma, Holnap