A ​galaxis útikalauz tudománya 84% 12 csillagozás

Építsünk egy időgépet, és programozzuk be, hogy vigyen vissza öt nappal korábbra. Amikor kipattanunk belőle, lépjünk oda egy járókelőhöz, kapjunk elő egy egyfontost a zsebünkből, és nyomjuk a kezébe. Kicsit magyarázzunk neki az időutazás blöffjéről, majd kérjük meg rá, hogy hozza az érmét egy adott helyre, adott időben – a hely és az idő persze nem más volna, mint az első időutazásunk kiindulópontja, öt nappal későbbről. Emberünk szépen követi az utasításokat, találkozik velünk és – ez csak természetes – átadja nekünk az egyfontos érmét. Ez ugyanaz az érme, amit a zsebünkbe csúsztatunk, és visszautazunk vele az időben, hogy odaadjuk neki. Akkor most honnan is jön az érme?

7. Időutazás

Nincs olyan kultúra vagy embercsoport a Földön, amelynek ne volna természetfeletti lénnyel vagy lényekkel tarkított hitrendszere, ami tökéletesen bizonyítja, hogy a vallásosság valószínűleg genetikai program.

4. Isten létezése

Talán az egész tényleg átverés. Talán van isten, és csak poénkodik velünk. Ha ez a helyzet, akkor jár nekünk egy bocsánatkérés. Talán.

1. Bevezetés

Isten létezésének problematikája sok fejfájást okozott földi és csillagközi filozófusoknak egyaránt. Több mint egy évszázaddal azután, hogy Einstein előrukkolt nagyszerű ötletével, és százhetven esztendővel Darwin felismerését követően bolygónk iskolázott populációjának komoly hányada még mindig azt hiszi, hogy az embert, de az összes többi fajt is egy közel-keleti napisten teremtette néhány ezer évvel ezelőtt… egyetlen röpke hét alatt. Látva napjaink történéseit, azt gondolhatnánk, a közel-keleti istenségek igencsak érzéketlenek a világ gondjaira. Ehelyett riasztó jelek árulkodnak róla, hogy ekkora népszerűség soha nem övezte a jóistent.

4. Isten létezése

A Biblia istene ráadásul nem az egyetlen, aki újra napirendre került. A légüres teret, ami a régimódi istentisztelet tömeges elutasítása után támadt, a „spiritualizmus” légypiszkos hitbüféje töltötte be. Vannak popsztárjaink, akik költséges szektákat támogatnak; milliárdosaink, akik buddhistának képzelik magukat; és létezik egy közhangulat, hogy „spirituálisnak” lenni márpedig Jó Dolog. Az ilyen „vallásgyanús” pozórködés talán még nagyobb veszélyt jelent a tudományra, mint a legdélebb Dél-Amerika szellemiségének visszatérése lángoló feszülettel és a hozzá tartozó régi vágású konzervativizmussal megbolondítva. Tény, hogy a természet mint olyan tanulmányozása nincs veszélyben – annál inkább az elv, miszerint a logika és a bizonyítékok többet számítanak, mint a babona és a hiszékenység. Végső soron, ha válaszút elé kerülünk, és döntenünk kell vajon a korszerű gyógyszer vagy valami maláj fakéreg rágcsálása meg a monoton kántálás segít-e rajtunk jobban, akkor a papok és a pápák hajlamosak inkább orvosokat hívni. A new age-es banda pedig szépen keblére öleli a sötétséget.

4. Isten létezése

Jobban aggódunk amiatt, hogy gyermekeinket vadidegenek gyilkolják meg, ha egyedül sétálnak az utcákon (aminek az esélye évente és gyermekenként egy az egymillióhoz), szemben azzal, hogy elgázolja őket egy szülő, aki éppen azért fuvarozza a saját csemetéjét az iskolába, mert félti szegényt az utcán leselkedő veszélyektől. Ugyanakkor az esélye annak, hogy egy gyermek motorbalesetben veszti életét, legalább százszor nagyobb, mint annak, hogy egy idegen meggyilkolja. És ha már a gyermekgyilkosságoknál tartunk: legalább hatszor nagyobb a valószínűsége, hogy a saját szülei vagy közeli hozzátartozói ölik meg a gyermeket, mintsem olyasvalaki, akit nem is ismernek. Jobban idegeskedünk a rovarirtók, mint a dohányzás miatt; azért, hogy kirabolnak a nyaralás alatt, szemben azzal, hogy részegen belezuhanunk a szálloda medencéjébe. Többet parázunk az étel-adalékanyagok miatt, mint amiatt, hogy kiegyensúlyozott és egészséges étrendet folytassunk.

13. Cethal a semmiből

Ha nekiállunk számolgatni, hamar kiderül: az esélye, hogy valaki egy aszteroidabecsapódás során dobja fel a bakancsot, 750-szer nagyobb, mint annak, hogy megnyeri a lottóötöst, és cirka kétszer nagyobb, mint meghalni egy repülőgép-szerencsétlenségben. Mégis milliókat költünk lottószelvényekre, milliárdokat a repülőgépek biztonságára, és csupán filléreket fordítunk arra, hogy időben észrevegyük az aszteroidákat.

13. Cethal a semmiből

Szóval nagyon úgy áll a helyzet, hogy az Isten léte vagy nemléte körüli hercehurca még sokáig nem fog megoldódni. Talán azét sem, mert az egész emberiség történetében ez a kérdés adta nekünk a legtöbb ürügyet a vitatkozásra. És nincs még egy dolog a világon, amit mi, szénalapú kétlábúak annyira imádnánk, mint egy jó kis vitát.

4. Isten létezése

Elsőként Einstein és Nathan Rosen nevű diákja és későbbi munkatársa vetette föl az 1920-as években a gondolatot, hogy a féregjáratok a tér-idő görbülésével létrejött alagutak, melyek a tér (és miként az kiderül, az idő) két távoli pontját kötik össze. A fekete lyuk igencsak kiszámíthatatlan fajtája a féregjáratoknak, ezért Sagan valami jóval stabilabbat akart. Olyat, ami elég hosszan nyitva marad ahhoz, hogy az ember átugorjon rajta, és a végén életben is maradjon.

7. Időutazás

Úgy tűnik, a vákuum messze nem olyan üres, mint amilyennek gondolnánk. Inkább egy fortyogó energiamassza, amit John Wheeler amerikai fizikus (a „fekete lyuk” elnevezés kitalálója) „tér-idő habnak” keresztelt el. Ezen energiatömegnek az eredője nulla; így aztán makroszinten semmi nem látszik belőle. A legapróbb Plack-skálán viszont folyamatosan jönnek létre és pusztulnak el virtuális részecskék és óriási energiák; ezek egyike-másika elég erős ahhoz, hogy parányi és mulandó féregjáratokat hajlítson ki a térből. Az volna ravasz, ha nyakon csíphetnénk egy ilyen képződményt, telepumpálnánk iszonyú sok energiával, és egy hatalmas, stabil járattá tágíthatnánk, amit már rendesen lehetne használni.

7. Időutazás