Róma ​császárai 2 csillagozás

Az ​egyetemi oktatás céljait szolgáló munka a Római Birodalom császárkorának (Kr.e. 31-Kr.u. 476) kiemelkedő uralkodóit mutatja be velős életrajzi cikkek, portrétanulmányok formájában. Rajtuk kívül e félezer év alatt még hivatalosan létezett vagy száz uralkodó, ám ezek többségének hatalma vagy csak kis területre korlátozódott (mert ellencsászárok voltak, szűk körben támogatott önjelöltek) vagy más okból (pl. uralkodásuk rövidsége miatt) voltak jelentéktelenek. A szerző elöljáróban megállapítja, hogy ezek az emberileg-szellemileg nagyon különböző „koronás fők” mindenképp súlyos felelősséget hordoztak, hiszen a világ legnagyobb területű és máig legtöbb népet, népcsoportot magába foglaló birodalma kormányzásának terhét viselték – föltétlenül figyelemre méltó tehát működésük emlékezete. Arról nem is szólva, hogy Augustus, Diocletianus vagy Constantinus nélkül bizonyosan másként alakult volna a világ történelme, mint velük; a művelődéstörténet pedig számon tartja a tehetségtelen… (tovább)

Az ​egyetemi oktatás céljait szolgáló munka a Római Birodalom császárkorának (Kr.e. 31-Kr.u. 476) kiemelkedő uralkodóit mutatja be velős életrajzi cikkek, portrétanulmányok formájában. Rajtuk kívül e félezer év alatt még hivatalosan létezett vagy száz uralkodó, ám ezek többségének hatalma vagy csak kis területre korlátozódott (mert ellencsászárok voltak, szűk körben támogatott önjelöltek) vagy más okból (pl. uralkodásuk rövidsége miatt) voltak jelentéktelenek. A szerző elöljáróban megállapítja, hogy ezek az emberileg-szellemileg nagyon különböző „koronás fők” mindenképp súlyos felelősséget hordoztak, hiszen a világ legnagyobb területű és máig legtöbb népet, népcsoportot magába foglaló birodalma kormányzásának terhét viselték – föltétlenül figyelemre méltó tehát működésük emlékezete. Arról nem is szólva, hogy Augustus, Diocletianus vagy Constantinus nélkül bizonyosan másként alakult volna a világ történelme, mint velük; a művelődéstörténet pedig számon tartja a tehetségtelen akarnokokat, a szeszélyes vagy őrült gonosztevő uralkodókat is (pl. Nero, Caligula). ; A kilencvenkét életrajz időrendben és dinasztiánként következik. A cikk címében a császár nevének ma elterjedten használatos – tehát rövid – alakja áll és uralkodásának évszáma. A tanulmányok megemlékeznek születésének körülményeiről, családjáról, neveltetéséről, politikai vagy katonai pályafutásának állomásairól, trónra jutásának körülményeiről, uralkodásának jellemző eseményeiről és epizódjairól (mint háborúk, belpolitikai lépések, trónviszályok, fontos intézkedések stb.), értékelik működésének eredményeit, esetleges kudarcait, emberi arcélét, jellemét és persze élete lezárultát. Természetesen az életrajzok mind tartalmi, mind terjedelmi szempontból nagyon eltérőek, hiszen tükrözik egy-egy császár jelentős vagy jelentéktelen mivoltát, de azt is, hogy milyen minőségű és mennyiségű forrás maradt fönn róluk. Valamennyi cikket a lehető leghitelesebb – többnyire a pénzek, érmek alapján rekonstruált – portréábrázolás illusztrálja. ; A Nyugat-Római Birodalom összeomlásának esztendejében (Kr.u. 475 októberétől 476 szeptemberéig) uralkodó Romulus császár szomorú és történelmi korszakot lezáró életrajza után áll a Latin és görög szerzők jegyzéke (azaz a forrásként fölhasznált ókori művek alkotóinak kislexikona), a Latin kifejezések magyarázata és a térképmellékletek névmutatója. A dinasztiákat illusztráló leszármazási táblázatokkal is szemléltetett kötet sokkal több, mint egyetemi segédkönyv – kitűnő kézikönyv, lebilincselő olvasmány.