Jellegzetes ​napok 43 csillagozás

Michael Cunningham: Jellegzetes napok

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az órák ​Pulitzer-díjas szerzője ezúttal újabb sikerkönyvvel jelentkezik. A múltban, jelenben és jövőben játszódó három izgalmas történetben ugyanazok a kulcsfigurák: egy kamaszfiú, egy férfi és egy nő. A „Benn a gépben” kísértethistória, amely az ipari forradalom idején, a gépkorszak hajnalán játszódik, ahol ember és gép először feszül egymásnak. „A gyermekek keresztes hadjárata” ízig-vérig mai történet, amolyan detektívregény, amely egy látszólag véletlenszerűen robbantgató terrorista csoport üldözését és felszámolását követi nyomon. A százötven év múlva játszódó „Akár a szépség”-ben New Yorkot ellepik az első olyan lakott bolygóról érkező menekültek, amellyel a Föld népe kapcsolatba lépett. És mindegyik epizódban ott rejlik olykor nem is annyira eldugottan Walt Whitman ihlető szelleme, aki a következőt ígérte jövendő olvasóinak: Nem számít az idő, sem a hely Veletek vagyok. Amiképp a maga eredetiségével és bátorságával Cunningham is az olvasókkal van a Jellegzetes napok… (tovább)

Eredeti mű: Michael Cunningham: Specimen Days

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2006
374 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639475246 · Fordította: Tótisz András

Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 35

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
n P
Michael Cunningham: Jellegzetes napok

Az órák mindig a hátizsákomban van. Kívülről tudom, mégis mindig újat mond. Ezért is volt bizalmam felé. Cunningham kreativitást tanít és azok közé a tanárok közé tartozik, akik értik, érzik és reménység szerint át is tudják adni amit tudnak. Ő ebben nem szenved hiányt, irigylem is ezért. Nádas Péter memoárja után olvasási válságban szenvedtem (ez egy ilyen moly mondat, többször láttam erről a válságról karcokat) és átlendített ezen (ha minden igaz) és minden más, semmihez nincs kedvem helyzeten. De, hogy a könyvről is mondjak valamit. Jó könyv.

>!
pat P
Michael Cunningham: Jellegzetes napok

Michael Cunningham és David Mitchell a bravúros, meglepő, költői és/vagy stílusbravúros mindenmindennelösszefügg-próza ikercsillagai. És a magyar könyvkiadás két nagy vesztese, nem mellesleg. Megérdemelnének már egy rendes kiadót, mi meg a könyveiket, no.

Nem hiszem, hogy meg fogom tudni magyarázni, miért tetszett ennyire.
Walt Whitman örök. Meg Amerika is. Továbbá a szobor, a tálka és a Ló is. Meg a három főszereplő is örök. Vagy minden és mindenki visszatér. Miközben többen versben beszélnek. Ráadásul horrorral kezdődik, thrillerrel folytatódik, scifi-re végződik.
Gagyi? Unalmas? Láttuk már ezerszer? Ezo-izé? Didaktikus? Oszt' még majd Obi-Wan Kenobi is eljön repülő csészealjon, mi? Hagyjálbékén?
Hát igen, de valahogy mégis van benne valami. Egy ilyen szikraszerű izé, ami minden releváns lelki porcikádat megérinti, és eltölt valami nagyobb dolog tudatával (még engem is, bizony durva), amitől jó lesz, és felemelő lesz, és mindennek valahogy értelme lesz, és várod Waltot a sarkon, de ha nem jön, akkor is rendben lesz minden, és ló lesz. Az égen. De még tán a földön is.
És közben rettenetesen izgalmas, és a második történettől nagyon paranoidnak lehet lenni.
Nem is tudom, nem kéne-e most rögtön elkezdenem újra.

25 hozzászólás
>!
Annamarie P
Michael Cunningham: Jellegzetes napok

Az első és második történet is nagyon-nagyon tetszett, a harmadik a műfaja miatt kicsit nehezebben ment -nem áll rá az agyam. De a 2009-es év nagy kedvence lett.

>!
Boglarina P
Michael Cunningham: Jellegzetes napok

Nem lett kedvenc, mert annyira nem tetszett, mint előtte Az órák – amely a szintén elég negatív hangulat árasztásának ellenére közel került hozzám –, vagy az Otthon a világ végén. Ebben benne lehet az is, hogy itt társadalmi problémát boncolgat, kevésbé az egyén belső érzelmeit. A kamaszfiú története végül is tetszett, mert ipari forradalmas hangulatba tudott keríteni. A jelenkori történet is, mondhatjuk rá, hogy tetszett – mai New York, tapasztalat híján, mint a filmekben. De az utolsó sci-fi történet nagyon nem, nem kötött le, nem tudtam vele azonosulni.

Érdekes, hogy a 3 név, Simon, Catharine és Luke nevek mindhárom történetben feltűntek valamilyen formában, és hogy volt kicsiny kapcsolódás a történetek között.

(Ebből a könyvből tudtam meg, hogy John Lennon gyilkosánál volt egy Zabhegyező példány.)

>!
Dün SP
Michael Cunningham: Jellegzetes napok

Hála neki, belebolondultam a Fűszálakba (bár meglenne magyarul is). Tetszettek a három történetnek időt átívelő kapcsolódási pontjai.

>!
art3mis
Michael Cunningham: Jellegzetes napok

Az első két történet nagyon tetszett; a harmadik kevésbé. Szuper – és nagyon különleges – volt a három különböző kor összekapcsolása és a szereplők neveinek a használta. Talán az első volt a kedvencem a maga egyediségével, bármennyire is szomorú volt :(

>!
Sárhelyi_Erika I
Michael Cunningham: Jellegzetes napok

Egy könyv, három elbeszélés, három idősík, összekapcsolódó szereplők. Az első kicsit misztikus, de képes volt közel kerülni hozzám. Szerettem. A második lebilincselt és húha…! A harmadik viszont úgy hülyeség, ahogy van – vagy bennem van egy gát, amin nem képesek áttörni a zagyvaságok. (Ez utóbbit, mármint az agyelszívó baromságot – úgy tűnik – csak abszurd humorral karöltve vagyok képes befogadni. Ez pedig itt szóba se került.) Úgyhogy végül az egyébként négyes fölére értékelni tervezett könyv végeredményben számomra jókorát zuhant :/

4 hozzászólás
>!
kvzs P
Michael Cunningham: Jellegzetes napok

Minden ami van, volt már és újra eljön.
Mintha Whitman, a szobor és a tálka szétszakította volna az idő szövetét, ahogy szétszakították a lelkeket és a sorsokat. Mert senki nem hal meg amíg van miben tovább élnie.
Minden ami van, volt már és újra eljön. De dönthetünk arról, hogy máshogyan éljük meg.

>!
Hester
Michael Cunningham: Jellegzetes napok

„Nézz bármilyen messze, azon túl még határtalan tér van,
Számolj bármennyit, körülötte még határtalan idő van.” (W.W.)

Zseniális, akár Az órák. Bár, a „Walt Whitman miliő” és filozófia annyira nem szippantott be, mint a woolfi világ, de számomra igazi katarzis, hogy egyszerűen nem érted meg mit akar neked mondani az író, ha nem veszed a kezedbe a Whitman életművet. Addig csak a felszínét karcolgatod a történetnek, addig szórakoztat, vagy még azt sem, de amikor Whitman verseket helyezel a szöveg mellé, tényleg értelmet nyer, gondolkodásra késztet…..stb.
Én Nobel-díjat adnék ennek az embernek. 

>!
Avilda
Michael Cunningham: Jellegzetes napok

Nekem nagyon tetszett! Igaz, a harmadik rész kezdetekor volt egy hatalmas szakadás, de utána mégis sikerült megbarátkoznom vele. Az egész tele van misztikummal, rejtélyjel, és csak vonszolja tovább az olvasót.


Népszerű idézetek

>!
Sárhelyi_Erika I

Ed pontosan az a fajta seggfej volt, akiből osztályvezető lesz.

145. oldal

4 hozzászólás
>!
art3mis

És minden megy tovább. Mi más történhetne?

196. oldal

>!
Lillás

Hogy amikor a dolgunkra sietünk, nem tudhatjuk, hogy menekülünk-e a tűzvész elől, vagy belerohanunk.

>!
Panelmacska

A legkisebb sarjú is azt mutatja, hogy valójában nincs halál…

15. oldal

3 hozzászólás
>!
Sárhelyi_Erika I

Az összes tollát a fiókjába tette, egyet sem hagyott az íróasztalon. Egy kicsit olyan volt, mint leszokni a dohányzásról.

126. oldal

>!
Avilda

Kicsi fiú. Kit akarsz az űrbe vinni, hogy lássa a csillagok születését?

179. A gyermekek keresztes hadjárata

>!
hannis

Ha ő, Lucas, idősebb és egészségesebb lenne, erősebb szívvel. Ha elvehetné Catherine-t. Ha kiléphetne a testéből és a lány ruhájává válhatna.

17. oldal

>!
Avilda

Lehetséges, egyáltalán nem lehetetlen, hogy a lélegeztetőkészülék, amelyet ajándékba kapott, valójában átok. Nem lehet, hogy amikor úgy tesz mintha segítene, valójában elszívja apja életét? Vajon mindegyik gép az ember javát akarja?

74. oldal Benn a gépben

>!
Avilda

Lucas álomszerű kábulatban élte át a pillanatot, úgy gondolta, az előző napot éli át újra, és csak képzelte, hogy csütörtök van, nem pedig szerda.

54. oldal Benn a gépben


Hasonló könyvek címkék alapján

George R. R. Martin: Kardok vihara
Sarah J. Maas: Crown of Midnight – Éjkorona
Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény
J. L. Armentrout: Origin
Colleen Hoover: Losing Hope – Reményvesztett
Rick Riordan: Az utolsó olimposzi
Tiffany Reisz: Az úrnő
Michael J. Sullivan: Télvíz idején
Stephen King: A halálsoron
Terry Goodkind: Az inkvizítor I-III.