Préda 86% 67 csillagozás

Crichton a műve bevezetőjében részletezi megírásának aktualitását.

Lényege: A nem megfelelően kordában tartott tudományos fejlődés katasztrofális következményhez vezethet.

Aztán belecsap a történetbe.

A mű 80 %-a remekül felépített, logikus, viszont az utolsó 20 % már tartalmaz némi logikai buktató(ka)t. Mindezek ellenére a könyv jól olvasható, izgalmas, végig feszültséget tart fenn az író. A bevezetőben felvázoltakra megfelelően rávilág és tanulsággal szolgál.

20 éve íródott, azóta nem tanultunk belőle (szerintem). Ennek megfelelően aktualitását a mai napig megőrzi.

Sikerült megint villámsebességgel kiolvasnom egy könyvet… szörnyen álmos vagyok, de amúgy sem tudtam aludni. Még jó, hogy erre a könyvre egy kiárusításon bukkantam rá és nem kellett 200 ft-nál többet kiadnom rá, mert a pénztárcám most teljesen üres lenne. Anyám természetesen teljesen ki volt borulva a könyv borítójától, egyszerűen undorítónak találta, ahogy én is, de mivel majdnem ingyen könyv volt… Nem hagyhattam ott, ennek ellenére egyetértek az előttem szólókkal, semmi köze sincs a történethez.
Az első 52 oldal megint csak végig szenvedtem, ahogy mindig is szoktam (ez nálam már bevált séma, talán a Rubinvörös volt az egyetlen kivétel). Aztán egyre jobban kezdett tetszeni a történet. Imádtam a hosszú leírásokat és komolyan elgondolkoztam azon, hogy milyen elborult elme kell ahhoz, hogy valaki ezt kitalálja. Mindenesetre köszönet érte Michael Crichton-nak, nagyon élveztem a könyvét :) A végével ugyan nem voltam kibékülve, de örültem annak, hogy végül majdnem minden probléma megoldódott. :)

Ez már egy olyan történet a szerzőtől, ami jobban hozta, amit tőle várok. Van történet, kaland és izgalom, ugyanakkor a sci-fi részeket tudományos alapossággal, alátámasztva meséli. Mintha meg is történne, nem csak ötlet lenne.

Jól van felépítve a történet. Talán távolról indít – ahogy spoiler De aztán Jack is az események sűrűjében találja magát, és mélyebb értelmet kap, amit korábban megtapasztalt. spoiler Lesz nyomozás, lesz tudományos oldal, és harc az életben maradásért.

Izgalmas a regény, és lehet drukkolni is a főszereplőnek, hogy élje túl a vele történtekre, értse meg, mi történik körötte. Talán csak azt rónám fel, hogy túl nagy meglepetések nincsenek. Valahogy adja magát, hogy az spoiler Ha az olvasó elég cinikus, még azon sem lepődik, amin Jack igen. Akiben még van erkölcs, és meg tudja lepni, hogy spoiler

Az egyik vonzerő a kötetben éppen Jack, aki egy klasszikus, régimódi és erkölcsös főhős. Neki elvei vannak, és miközben szakképzett, vezető tudós is, erősek az erkölcsi alapjai. Neki nem a profit a lényeg, hanem a tiszta eredmények. Ő nem huny szemet a szabályszegés és gátlástalanság felett, aminek meg is kell fizetnie az árát. De megfizeti, mert ő megalkudni nem tudna. Ez kell ahhoz is, hogy meg tudja oldani a regényben keletkező problémát. A megalkuvók olyan sorsra jutnak, mint spoiler

Crichton ilyen bizakodó: ugyan egy tudományos irány veszélyére figyelmeztet, de a történet végére spoiler Megmarad a mesékre is jellemző elrendezés. A jók megkapják a jutalmat, akik vétkeztek, megfizetnek érte.

A stílusában két színezet kap hangsúyos részt. Ott van Jack, mint családapa és férj. Vannak érzelmi részek, főleg a gyanakvás van nagyon jól eltalálva, ahogy a házassága végét érzi, és gyanakodni kezd Juliára. Simán olvasható a könyv az ő olvasmányos kalandjainak, amiben benne van a rajjal való összecsapás, de a családapai feladatköre is.
Ugyanakkor van egy tudományos réteg is rajta. Sok mindent elmond a nanorobotokról, az evolúcióról és téma a mesterséges intelligencia. Felötlött bennem, hogy a raj mennyire emlékeztet a Hadállatban egy nagyon hasonló formára. De ez volt előbb, jegyzem meg. Tchaikovsky kötetében már egy továbbgondolt, más irány van, más alapokkal. De, aki olvasta mindkettőt, talán érti, mi szerintem a hasonlóság. Elkalandoztam – ezeket a részeket, a magyarázatokat tárgyilagosabb, szárazabb és tudományos stílusba tette a kötetbe, igyekezve mellette érthetőnek is maradni.

Szeretem az üzenetét is. A tudomány önmagában nem jó vagy rossz. Az emberen múlik, aki használja, hogy mi lesz belőle. Ezért kell az erkölcsi érzék, ami megvan Jack alakjában. A nagyvállalati érdek, a humanizmus hiánya a katasztrófába vezet, ami mindennek véget vethet. Igen, elég erősen benne van a profitorientált, magukat istennek képzelő emberek és vállalatóriások kritikája.

Szerettem a történetet, a főszereplőt. Ha idegesített is, hogy pl. miket hallgatnak el Jack elől és hogyan fokozzák ezzel a vészhelyzetet, értem, hogy a cselekményt ezt miképpen tette krimisebbé, olvasmányosabbá.
Ez egy olyan Crichton-regény, amit tudtam szeretni.

Crichton másik könyvéhez, Az Androméda-törzs-höz tudnám hasonlítani, stílusban és színvonalban egyaránt. Minden megvan benne, ami egy élvezhető sci-fi thrillerhez szükséges – az átlag ember számára is könnyen érthető tudományos alap; lebilincselő, fordulatos és izgalmas cselekmény… Szerintem letehetetlen, 2 nap alatt ki is végeztem. :)

Amúgy ezek miatt a technológiai magyarázatok miatt néhol annyira hitelesre sikerült az egész, hogy komolyan elkezdtem félni… Remélem nem fog ilyesmi megtörténni… Egy helyen pedig kifejezetten A nyolcadik utas a halál Alienjei jutottak eszembe, de aki olvassa/olvasta, az szerintem rá fog jönni, hogy mikor/miért.

(Amúgy a magyar borító eszméletlen nagy baklövés, nem is értem, hogy engedhették… Semmi köze a sztorihoz, ne befolyásoljon senkit a választásnál!)

Crichton nekem nagyon tetszően ír. Bevezet egy ismeretlen világba amiről tudományosan meggyőz hogy mindent tud és engem elbizonytalanít hogy semmit nem tudok róla. Elkezd érdekelni mi is lehet ez hogy lehetséges és miért is van ez így. Ebbe a könyvbe sincs ez másképp. Adott egy programozó aki háziasszony lesz. A felesége dolgozik mert ő persona non grata lesz. Gyanús neki hogy az asszony miért kezd furcsa lenni, ő bolondult meg? A felesége titkol valamit? Közben nevelni kell a 3 gyereket, vezetni egy háztartást és persze új állást keresnie. Minden jól megy, míg a felesége tényleg félreérthetetlen jeleket nem hagy, majd balesetet szenved… Jacknek közben felajánlják a régi munkáját. Elfogadja és elutazik oda ahova a felesége is útnak indult a baleset estéjén. Fucsa dolgok derülnek ki és ez még csak a kezdet.
Érdekesen építi fel a helyzetet, és a szereplők jellemrajzát is. Kicsit néhol engem a Gömb-re emlékeztetett.
Jóféle izgalmas könyv. Újraolvasható.

Ez negyed Michael Crichton könyv amit olvastam, és változatlanul szeretem a pasi stílusát. Olyan hétköznapi módon ír a nanotechnológiáról és programozásról, mintha a vajas kenyér vajazásáról beszélgetnénk. Én meg csak bólogatok közben, hogy aha, igen, én is így csinálnám – teljes elhiteti velem, hogy én is értek hozzá. Szeretem, hogy nem butítja le a magyarázatokat, nem szájbarágós, de azért annyira nem is tudományos, hogy ne tudnám követni. A könyv az elejétől a végig izgalmas és érdekes volt, életbe lépett a „csak még egy fejezet” effektus, így három nekifutásra olvastam el a könyvet. Különösen a sivatagban játszódó események voltak igazán pörgősek, amikor azt gondolná az ember, hogy nem lehet tovább fokozni a feszültséget spoiler és megint el kell olvasni a következő fejezetet, mert egyszerűen itt nem lehet abba hagyni!
A könyv végére nem maradtak elvarratlan szálak, így egyetlen kérdés maradt csupán: melyik könyvét olvassam legközelebb?

érdekes volt látni, hogy crichton a jurassic park után kb. 10 évvel is ugyanazokkal a sémákkal operál: ember alkotta mesterséges intelligencia, ami ellenőrizhetetlenül elszabadul; család-gyerek-asszony érzelmi-izgalmi faktor; életveszélyben a programozásról oldalakon át gondolkodó főhős; meg olyan minijelenetek, mint kijutás a szétszakadó autóból, részletes leírással stb.
illetve egyszer, valaha dinókkal érdekes volt.

Crichton sokaknak, köztük nekem tetszően írta regényeit. Amíg vártam erre a könyvre, hogy a gyűjteményembe kerüljön, az előzetes olvasások miatt nagyon érdekelt a teljes történet. Most itt van a kezemben, és picit csalódott vagyok. Az első 130 oldal nagyon szép családregény. Vannak benne apró momentumok, amik a későbbiek során vállnak világossá az olvasó számára, de könyörgöm, muszáj volt ezt elhúzni 130 oldalra? Az eddigi könyveiben az tetszett, hogy nem sok bevezetés után jött a történet sűrűje.
Az írás igazából a nevadai sivatagban játszódó fejezetektől lesz igazán érdekes, valahol ott amikor Jack Forman megérkezik a telepre, hogy jól seggbe rúgja a nanofelhőket.
Összességében olvasmányos, fordulatos történet, ez is azon Crichton regények egyike, melyeket pár nap alatt ki lehet végezni.
A hosszú bevezetés miatt és azért, mert még nem értem a végére, adok három csillagot.
…
Befejeztem a könyvet, tetszett a lezárás, és hogy mindenre megadta az író a választ, ami a történet során nem volt egyértelmű. Jár a négy csillag, ajánlom elolvasásra.

Egyszerűen zseniális, mint az író legtöbb műve!

Lebilincselő és egyben nagyon érdekes témát választott Michael Crichton. Tetszett, hogy folyton egy újabb dolog derült ki, ahogy előre vitte a cselekményt, míg végül elértünk a fináléhoz, ami szintén nagyon jóra sikeredett.