Az ​elveszett világ (Jurassic Park 2.) 57 csillagozás

Michael Crichton: Az elveszett világ

És ​az ember megteremté a dinoszauruszokat…
De vajon milyen lesz a világ, ha a géntechnológia játékszerévé válik?

Még boltokba sem került az 1990-es év könyvszenzációja, Michael Crichton Jurassic Parkja, Steven Spielberg máris megvette a filmjogokat, és megrendezte 1993-as, emlékezetes filmjét. Négy évvel később a kötet folytatását, Az elveszett világot is vászonra vitte. 2015-ben már a kultikus filmsorozat negyedik részét mutatják be. Akik nem látták az előző epizódokat, azok köteteinkből megismerhetik a kezdeteket – akik látták, azoknak remek alkalom, hogy újra átéljék a hátborzongató történeteket, és legalább gondolatban kikerüljék a természetet uralni akaró emberiség csapdáit.

Michael Crichton (1942-2008) regényei éveken át az eladási listák élén tanyáztak, és a hollywoodi stúdiók sorban készítették ezekből a kasszasikereket a legnagyobb sztárok főszereplésével. 1994 decemberében munkái egyszerre vezették az Egyesült… (tovább)

Szörnyek szigete címen is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1995

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Michael Crichton életműsorozat

>!
Kossuth, Budapest, 2015
464 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630982788 · Fordította: Kertész Balázs
>!
Kossuth, Budapest, 2015
440 oldal · ISBN: 9789630983037 · Fordította: Kertész Balázs

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Ian Malcolm


Kedvencelte 10

Most olvassa 7

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 35


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Michael Crichton: Az elveszett világ

Imádom Michael Crichton lezser stílusát, ahogyan a tudományról ír, tök lazán és érdekfeszítően.

Maradok a Jurassic Park hű rajongója, és örülök, hogy a könyvekkel is megismerkedhettem, na meg ugye annak is, hogy Crichtonra rábukkantam általuk, mert jelenleg az összes könyvét szeretném elolvasni a közeljövőben, mert nagyon megszerettem a stílusát.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.com/2017/03/vesalius-titka-es…

5 hozzászólás
Olympia_Chavez P>!
Michael Crichton: Az elveszett világ

Nagy izgalommal kezdtem neki a könyv olvasásának. Részben azért, mert imádom a témát, a könyvekből készült filmeket, amit már az előző őslényparkos értékelésemben is kifejtettem, részben pedig azért, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy hol tér el a könyv a filmtől. Szerencsére igen sok helyen.

Az előző rész végén, vegyes érzelmekkel tettem le a könyvet, már ami a szereplőket illeti. Amennyire pozitív meglepetés volt Gennaro jelleme, annyira megdöbbentett, hogy a szerző kinyírta könyvbeli alteregóját, Malcolmot. Valószínűleg Crichton sem gondolta, hogy ilyen népszerű lesz a történet, majd a film, nem számított rá, hogy folytatásnak kell készülnie. Márpedig kellett és készült is. Ezért aztán pofátlanul lazán, megmásította az előző könyv végét és hipp-hopp Malcolm életben van, hogy tovább képviselhesse a szerző világnézetét, tudományos szemléletét. A könyv igen nagy hányadában, és néhol igen terjengősen teret is ad az ilyen fajta monológoknak, de ettől abszolút nem válik a könyv unalmassá. Az elmélkedések követhetőek, minden tudományos előképezettség nélkül is, illetve megfelelő arányban vegyíti ezt a tudományosságot a kalanddal. Ez a kaland pedig nem az előző rész eseményeinek reprodukálása, és nem is a második filmben látottakhoz fogható bénázás a dínók befogásával és San Diegóba szállításával. Ráadásul, az ötödik fejezettől (= ötödik konfiguráció), igazán elszabadul Crichton elméje és csak úgy hömpölygünk az események sodrában, non-stop pengeélen táncolva élet és halál között. Néha az volt az érzésem, hogy ez a könyv olyannyira nem egyezik a filmmel, és olyannyira le akarja végre zárni a történetet a szerző, hogy mindenkit ki fog nyírni.

Nem volt rossz könyv ez sem, sőt igazán érdekessé tette a kihalás elméletének fejtegetése, a tökéletesnek hitt elveszett világ illúziójának leleplezése, de továbbra is az első részt favorizálom jobban. Izgalmas kalandregények gyerekeknek, az ifjúságnak és persze felnőtteknek is, én pedig egyre inkább sajnálom, hogy nem gyerekként olvastam őket.

Hippoforaccus>!
Michael Crichton: Az elveszett világ

Egy kicsivel nehezebben emészthető, mint az előző rész, mert jól meg lett pakolva Malcolm káosz-elméletes dumájával, és egyéb tudományos blablával. De ha erre egy kicsit odafigyel az ember, akkor nem vészes a dolog.
A történet amúgy nagyon jó. Kiváló folytatása a Jurassic Parknak.
Csak tudnám, hogy Spielberg ennek milyen változatát olvasta, hogy egy lényegében teljesen más történetű filmet készített belőle…

Juccimo>!
Michael Crichton: Az elveszett világ

Ez kicsit lassabban ment, mint az első rész, de nem azért tartott hét és fél hónapig az olvasása, mert nem tetszett – amikor el tudtam merülni benne, akkor nagyon megragadott, ezért is sikerült ma, hogy végre volt is időm, egyben elolvasni a második felét.
Igazából a könyvnek az erősségei és gyengeségei ugyanazok, mint az első résznek, ott már kifejtettem bővebben, nem tapasztaltam semmiféle minőségbeli eltérést a két rész között. Ennek a regénynek már semmi köze a belőle készült filmhez szerencsére, bár a filmet is végtelenszer meg tudom nézni, de a filmbeli karakterek nagyon ostobák, itt pl. Sarah Harding nem olyan elvakult, ám elég valószerűtlenül vakmerő, a gyerekszereplők is és úgy általában a szereplők szimpatikusabbak, és amit nem gondoltam volna, hogy egyszer leírok: talán túlságosan intelligensek is (Levine-t nem egyszer megcsapkodtam volna, viszont nagyon tetszett, ahogy reagált, amikor Baselton még gyanútlanul felhozta Roxton cikkét :D). Az első részhez hasonlóan itt is meglehetősen sokszor van óriási mázlijuk hőseinknek, és a vége felé itt is soknak éreztem már az izgalmakat. Ami végig nagyon tetszett, az az, hogy a dinoszauruszokat nem szörnyetegnek, hanem tényleg állatoknak ábrázolta az író, és a különböző etológiai stb. fejtegetéseket nagy élvezettel olvastam – én, aki a természettudományokkal mindig hadilábon álltam (persze ezért aztán minden marhaságot be tudnék venni, ha elég meggyőző köntösben adják el, ez itt megvolt).

Lillam>!
Michael Crichton: Az elveszett világ

Egy kicsit sokalltam a tudományos kifejtéseket, de tényleg csak egy kompi farknyit.
Az elején meglepetten pislogtam és forgattam a könyvet, hogy ez nem is az, amit a filmben láttam… de a végére már pont ez tetszett, hogy önfeledt tudatlan gyermeki lélekkel tudtam izgulni az utolsó oldalakig.

mamono>!
Michael Crichton: Az elveszett világ

Ez a kötet sokban eltért a filmektől, ami azért jó volt, mert így nem játszódtak a jelenetekben, nem tudtam egyáltalán hol végződik az egész, és hát tényleg nem sokban hasonlított a filmre.
De méltó folytatása volt az első kötetnek, és így, hogy nem ismertem a történetet még izgalmasabbra sikerült.
Jó, hogy Ian Malcolm visszatért, még ha csodálkoztam is rajta… Jók voltak a karakterek is, csak néha kicsit sok volt a tudományos blabla… Máskor meg külön élveztem (mondjuk az evolúciós részt).
Szóval jó szórakozást nyújtott a könyv, izgalmas karakterekkel, és spoiler Na az elég kiszámítható lett. De azért kikapcsolódásnak tökéletes volt.

Cetti94 P>!
Michael Crichton: Az elveszett világ

Egy kicsit nehezebben indult, mint az első rész, de csak sikerült megfognia. A felépítése hasonló, mint az előző résznek (konfiguráció), ennek külön örültem, és a címekhez kapcsolódó kis ábrák jól mutatták a változásokat, fokozták a könyv hangulatát. A hibák sajnos itt is zavartak kicsit, de el tudtam felettük siklani. Az író stílusa továbbra is tetszik, és valószínűleg nem most olvastam tőle utoljára.

Töki>!
Michael Crichton: Az elveszett világ

A Jurassic park méltó folytatása! Őszintén szólva egy picit még jobban is tetszett, mint az első rész. A karakterek, a hangulat és a történet is jobban megfogott. De hogy az azonos című Spielberg-filmnek a címen kívül mi köze ehhez a könyvhöz, azt nem tudom.
Viszont a dinoszauruszokból egy jó időre elég lesz úgy érzem. Örülök, hogy Crichton is így gondolta és nem dagasztotta trilógiává a történetet.

Ferencz_Krisztina>!
Michael Crichton: Az elveszett világ

Alig vártam, hogy folytatódjon a történet. Izgalomba, akcióban itt sem volt hiány. Kezdem megérteni a dinoszaurusz rajongók táborát és beigazolódni látszik, hogy szinte minden téves, amit valaha leírtak vagy kijelentettek.Az emberek tele vannak téves információkkal. Ahogy eddig nekem is tévesek voltak az információim a dinoszauruszokkal kapcsolatban. Kezdjük szeretni a dínókat …… megfelelő távolságot tartva.

timite>!
Michael Crichton: Az elveszett világ

Kicsit tovább tartott mint az előző, a történet sem volt annyira izgalmas számomra, de azért a végére csak beindult. Sajnos a strandtáskám meggyötörte picit… :(


Népszerű idézetek

Nymeria994>!

Az emberi lények hihetetlenül kártékonyak – felelte Malcolm.
– Néha úgy érzem, egyfajta pestis vagyunk, és ilyen értelemben a Föld megtisztítói. Olyan tökéletesen tudunk bármit megsemmisíteni, hogy arra kell gondolnom, éppen ez a feladatunk. Talán mindig így történik; bizonyos földtörténeti korokban valamelyik állat az élre tör, hogy kiirtsa a világból a többieket, letakarítsa a színpadot, és előkészítse az evolúció következő szakaszát.

461. oldal, Elindulás (Kossuth, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: emberség · evolúció · Ian Malcolm
1 hozzászólás
SteamGirl>!

-Mondd meg, hogy legyen óvatos. Pachycephalosaurusnak hívják.
-Azt mondja, hogy valami pacsi-izének hívják – tolmácsolta Thorne – ,és vigyáznod kell vele. Miért kérdezed?
-Mert vagy ötven ilyen tolong a kocsi körül.

430. oldal

Nymeria994>!

Az emberek immár nem tanulmányozzák a természetet, hanem hasznosítják. Eluralkodott a fosztogató mentalitás.

46. oldal, San José (Kossuth, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: természet
SteamGirl>!

No, és azt érzed-e, hogyan bukdácsol a csónak a hullámokon? Ez a tenger valósága. Érzed a só illatát a levegőben? Érzed a napfényt a bőrödön? Az mind valóságos. Hát azt látod, hogy itt vagyunk, lélegzünk, élünk? Az is valóságos. Az élet csodálatos. Élni, érezni a nap melegét, belélegezni a levegőt – nincs ennél nagyobb ajándék.

462. oldal

Nymeria994>!

Úgyhogy, Kelly, tekintettel fiatal korodra, jobb, ha már most megjegyzel egy nagyon fontos igazságot, hogy amikor úgy alakul a helyzet, először ez jusson eszedbe. Az emberek egész életedben mindenfélét hajtogatnak, információk, utasítások és tanácsok tömegével tömik a fejedet. És mindannak, amit mondanak legalább a a kilencvenöt százaléka tévedés!

284. oldal, A lakókocsi (Kossuth, 2015)

Olympia_Chavez P>!

A jellegzetes emberi vonás nem a tudatosság, hanem a hasonulás, és jellegzetes következménye a vallásháború. Más állatok a területért, vagy az élelemért harcolnak; az emberek viszont, az állatvilágban példátlan módon, a hitükért. Annak, hogy úgynevezett hitek vezérlik a viselkedést, az emberi faj estében evolúciós jelentősége van. De egy olyan korban, amikor viselkedésünk a kihalásunkhoz vezethet, joggal feltételezhetjük, hogy szemernyi tudatosság sem szorult belénk. Csökönyösek vagyunk, önpusztítóak és konformisták. Fajunk bármely más ábrázolása öntömjénező illúzió csupán.

20. oldal-Az elveszett világ/Hipotézis (Kossuth kiadó, 2015)


Hasonló könyvek címkék alapján

Paul Monette: A Ragadozó
Justin Cronin: A szabadulás
Dan Brown: Eredet
Stephen King: A Setét Torony – Callai farkasok
Tom Clancy: A kokain akció
Robert Ludlum: A Fantom
Kathy Reichs: Virals – Fertőzöttek
David Mitchell: Felhőatlasz
Mark Lawrence: Tövisek Hercege
Alexandra Bracken: Sötét elmék