Az ​Androméda-törzs (Androméda 1.) 166 csillagozás

Michael Crichton: Az Androméda-törzs Michael Crichton: Az Androméda-törzs Michael Crichton: Az Androméda-törzs Michael Crichton: Az Androméda-törzs Michael Crichton: Az Androméda-törzs

A ​hidegháború tetőpontján a két szuperhatalom versengve küldi az űrbe kutató és kémműholdjait. Az egyik visszatérő amerikai űrszonda egy arizonai kisváros mellett zuhan le. Piedmont lakói a NASA-t megelőzve összeszedik és felnyitják a roncsokat. Néhány óra múlva mindenki halott – egy csecsemőt és egy vén alkoholistát kivéve. A szerteszét heverő holttestek arcára döbbenet fagyott. Mi okozhatta ezt a borzadályt?

A hadsereg titkos laboratóriumában, a Nevadai-sivatag alatt sokemeletnyi mélységben az USA legkiválóbb tudósai próbálják azonosítani a pusztulás okát és ellenszerét, miközben elindul a visszaszámlálás a gyilkos kór elterjedését megakadályozó végső lépés, a körzet teljes nukleáris megsemmisítése felé.

Michael Crichton ezzel a regénnyel új műfajt teremtett: a techno-thrillert. Az elképzelt távoli bolygókon, galaxisokban játszódó hihetetlen űrhajóskalandoktól a valóságos földi veszedelmek és tudományos fenyegetések felé terelte olvasói figyelmét, akkora… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1969

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Kossuth Fantasztikus Sorozat Kossuth · Michael Crichton életműsorozat Kossuth

>!
Kossuth, Budapest, 2020
270 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635441624 · Fordította: Bars Sándor
>!
Kossuth, Budapest, 2020
240 oldal · ISBN: 9789630996433 · Fordította: Bars Sándor
>!
JLX, Budapest, 1993
350 oldal · ISBN: 9637822348 · Fordította: Bars Sándor

2 további kiadás


Enciklopédia 4


Kedvencelte 14

Most olvassa 9

Várólistára tette 82

Kívánságlistára tette 81

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
Michael Crichton: Az Androméda-törzs

Valaha ifjúkoromban filmen láttam ezt a témát, akkor még nem ismertem Crichton nevét sem. Most került a birtokomba viszonylag nem oly rég e kötet, s gondoltam nekifutok újra. Bár a kötet 1969-es keletkezése óta számos tudományos megközelítés elavultnak tűnik, az alapötlet – amely valóságos eseményen alapszik – ma is igen ütős, megírása kitűnő hard SF-t eredményezett. Egy kisvárosban, ahová egy kutató-kísérleti szonda érkezik meg, halottak tömegeit és a helyszíneléskor „a sorozatos öngyilkosságos esetét” észlelik – s ez nem Gardner regénye. Aztán jön a nyomozás… A baktériumok folyamatos fejlődése és átalakulása mindennapjaink témája, s a ki kit győz le – mióta a madárinfluenza felütötte a fejét – ma is folyik, tehát az aktualitás is biztosított. Nem is beszélve arról, hogy a világ a régi római közmondás jegyében él – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” – s titkon szörnyűségeket is rejtenek a mélyen elhallgatott laborok… A könyv izgalmas, olvastatja magát, Crichton már itt is nagyon jót alkotott. Ajánlom!

Olympia_Chavez P>!
Michael Crichton: Az Androméda-törzs

Az Androméda-törzs mérföldkő a sci-fi világában és Crichton életében egyaránt. Ez volt ugyanis a szerző első regénye, amit a saját neve alatt jelentetett meg, és egyben ez volt az, ami meghozta számára a hírnevet is. Az már csak hab a tortán, hogy ezzel egyidejűleg a sci-fi műfaját is megreformálta, létrehozva ezzel a techno-triller alfáját.
A történet talán kicsit tudományosabb is annál, mint amit a későbbiekben majd megszokunk tőle. Épp ezért a történt feszes, a karakterek nem túl kidolgozottak, épp csak asszisztálnak a történetben, mert valamelyest mégis szükség van rájuk. Cselekvéseik által magyarázható el a sok-sok tudományos fogalom, eszköz és módszertan, ami olyan aprólékos leírásokat és ábrákat kap a regény oldalain, mintha egy valós esemény dokumentációját lapozgatnánk. Szóval Crichton már itt is elemében volt, a friss zseni már itt is előszeretettel összemosta a fikciót a valósággal, jól megtámogatva a tudományos tényekkel.

Maga a történet nagyon egyszerű. A sci-fik korábbi alapfeltevésével ellentétben, hőseink nem utazgatnak a világűrben, hanem egyszerű földi halandók, tudósok, akiknek ölükbe pottyan a probléma. Egy lezuhant szonda miatt elszabadult gyilkos baktériumot próbálnak izolálni és beazonosítani. A szerző tehát a Földre, a mi korunkba, testközelbe helyezte az ismeretlen problémáját. Ráadásul, amit ma már sokan elfelejtenek, vagy épp ignorálnak, Crichton nem tévedhetetlen zsenikkel oldatja meg ezt a problémát. Mint minden tudományos felfedezés és kutatómunka, ez sem mentes a zsákutcáktól, vagy épp a kerülőutaktól. Épp ettől válik izgalmassá a regény, hitlessé a folyamat és egyre megfoghatóbbá az ismeretlen.
A regény a hidegháborús időszak, az űrverseny aranykorában íródott, amikor az olvasó számára nagyon is realitása volt egy ilyen eseménynek. A mai olvasónak pedig az új és újabb vírusok és mutánsok miatt lehetne érdekes ez a történet, ha a mai hírek* nem írták volna fölül ezt az aktualitást is. Mindenesetre tény, hogy az elektronmikroszkóp használatáról nem sokan írtak ennél izgalmasabb bekezdéseket.

*https://telex.hu/tudomany/2021/03/19/ismeretlen-bakteri…

ViraMors P>!
Michael Crichton: Az Androméda-törzs

Nagyon alapos – sokkal igényesebb és tudományosabb, mint vártam –, de nagyon 1969-ben íródott.
Majdnem kíváncsi lennék, mit írna Chrichton napjainkban.

2 hozzászólás
Nuwiel P>!
Michael Crichton: Az Androméda-törzs

Ezelőtt még soha nem olvastam Michael Crichtontól, a Jurassic Park 1-2-t viszont nagyon sokszor láttam (a többi részt egyszer-kétszer, de nem is voltak olyan emlékezetesek). Egy ilyen híres írónál pedig mindig kérdéses, jó könyvével kezdem-e az ismerkedést, illetve nem-e esek a túlzott elvárások csapdájába. Az előbbire még nem ismerem a választ, az utóbbira ellenben határozottan nemmel felelhetek. Az Androméda-törzs jó könyv volt, kedvenccé ugyan nem avatom, de nem tudok rosszat írni.

Egy sci-finél mindig különösen sarkalatos kérdés, hogy mennyire öregszik jól. Ha nem rugaszkodik el eléggé a kora technikai szintjétől, akkor biztosan romlik az élvezeti értéke, ellenben ha kellően jó tudományos hátteret épít fel, vagy Bradburyhez hasonlóan az emberre koncentrál, akkor kortalan tud maradni. Crichtonnál is inkább azt éreztem, hogy az ember és az idegen viszonyát tartja szem előtt, szépen bemutatva egy lehetséges forgatókönyvét annak, hogyan lehetne reagálni, milyen tudományos módszereket lehet bevetni, és milyen következményekkel járhat. A tudományos módszerek terén persze elavult valamennyire, hiszen ma már lehetne a Nemzetközi Űrállomáson vizsgálni az Androméda-törzset, ezzel nagyobb biztonságban tudva a bolygót.

Mindenesetre olvasmányos könyv, eddig is tudtam, hogy kellene Crichtontól olvasni, ezek után még biztosabb vagyok benne.

1 hozzászólás
gyuszi64>!
Michael Crichton: Az Androméda-törzs

2022/125, otthoni polc, 44/164 eddigi értékelés

Sokadik újraolvasás.

Hogy ez mekkora könyv! Kultuszkönyv, kultuszfilm, bámulatos; és hihetetlen, hogy már fél évszázadnál is idősebb. Tele van élesszemű/éleseszű/tartalmas/időtálló észrevételekkel, pl.
https://moly.hu/idezetek/1687431
Ez a Crichton pedig egy zseni volt.
Persze ehhez elegendő megnézni a tudományos életrajzát, a fontosabb könyveit, vagy annyi is elég, ha az első regényét, az Andromédá-t a helyén kezeljük.
És utólag minden könnyebb:
https://ectopolis.hu/irodalom/akit-stephen-king-a-legok…

imma P>!
Michael Crichton: Az Androméda-törzs

Ebből a könyvből többet lehet megtudni a baktériumokról, mint amennyit szeretnék.

16 hozzászólás
Stone>!
Michael Crichton: Az Androméda-törzs

Crichtontól ez a negyedik könyvem és azt kell mondanom, hogy képes megvenni kilóra. Ugyanazért szeretem őt is, mint Clarkeot, vagy Asimovot. Bár sci-fi az egész, meg írói fantazmagória, olyan erős alapokra rakja le, hogy nehéz azt gondolni, ez nem történik/het/t meg. Csartak azt mondta, mikor elkunyiztam tőle, hogy a filmen gyerekként majdnem bepisilt izgalmában, teljesen érthető, így utólag. Page turner az egész, és azt különösen élveztem benne, hogy rengeteg megoldást kínál, amit a végén két szóval megsemmisít, pedig gyönyörűen kidolgozta előtte az egészet. Ó, az meg adott egy külön mosolygási alapot, hogy az egyik főhős neve Stone, volt egy Peter Jackson is, ezen is mindig elröhögtem magam. És volt egy Hall nevű pasi is, akire nem tudtam úgy gondolni, hogy…de itt már cselekményleírás lenne…
Én nem tudok egy könyv után kedvenc íróvá avanzsálni senkit, még négy könyv után is nehezen adom meg magam, egyszerűen ez a kedvenc dolog nem fekszi a gyomrom, mondjuk azt, hogy Crichtont előszeretettel fogom kézbe venni, még van pár könyv tőle, ami várat magára…

chhaya>!
Michael Crichton: Az Androméda-törzs

Crichton könyvei közül talán Az Androméda törzs mutatja a legjobban, hogy a megfelelő tudományos alapokkal még a 100% fikció is olyan hihetőnek tűnhet, ami képes széles körben aggodalmat kelteni, de minimum elgondolkodtat: biztos, hogy nem történhet ez meg a valóságban is…?

Egyetlen „probléma” a könyvvel, hogy 1969-ben jelent meg, s ami akkor a tudományos csúcstechnológiát jelentette (mind gépek, mind vizsgálatok terén), az mára elavult, s néhol mosolygásra adhat okot. Olvasás közben azért elgondolkodtam: mi lenne, ha ez a történet a mai korban, a mai technológia leírásával jelent volna meg először? Baromi ütős lenne, mint ahogy Az Androméda törzs is az volt a maga idejében…

De persze a maga módján még most is az. Egy kiváló alapötlet, (egy kissé túlságosan is) tudományos alapokra építve, hiteles karakterek, megfelelő mennyiségű háttérinfó és magyarázat, izgalmas cselekmény… Nem is csoda, hogy megalapozta Crichton hírnevét.

6 hozzászólás
Andrée P>!
Michael Crichton: Az Androméda-törzs

A korábban olvasott Crichton könyvekhez képest ez nem volt annyira kalandos, akciós.
Sokkalta laposabb és lassabb volt. Viszont ha azt nézzük, hogy egy ’69-es könyvről beszélünk úgy máris érthető a dolog.
Az akkori időkben ez a könyv egy hatalmas „durranás” lehetett, ez szinte száz százalék.
Őrült technikai csodákkal és sci-fibe illő ötletekkel, megvalósításokkal, amiken egy átlag ember akkoriban csak álmélkodni tudott, vagy ép ésszel fel sem foghatta.
Ma már sok részletén csak mosolygunk, de akkor is kellemes olvasmány, legalábbis nekem az volt.

Bukros_Zsolt>!
Michael Crichton: Az Androméda-törzs

Jó könyv, bár mintegy előrevetíti a jelenlegi vírushelyzet után feltételezhetően létrejövő egészségügyi alapokra helyezett diktatúrát. Hősei tudósok, akik élik a mindennapi életüket, de amikor jön a behivó, pillanatok alatt átvedlenek a válsághelyzet kezelésére szakosodott operatív törzzsé. Az egyik órában még drága italokat vedelnek egy partin, a következőben már vésővel hasítják szét egy halálos áldozat mellkasát, hogy megmentsék a világot egy műhold által Földre hozott halálos vírustól; igaz azt feletteseik eleve abban a reményben bocsátották fel, hogy visszatér valamivel, amiből biológiai fegyvert fejleszthetnek. Emberi életek felett rendelkeznek, bárkit örizetbe vetethetnek vagy megfigyelés alatt tarthatnak kedvük szerint, és ha kell városokat töröltethetnek el atomcsapással a fertőzés elkerülése végett. Chrichton igen jól ír, és ebben a kis kellemes hidegháború környéki disztópiájában remekül felvázolta a lehetséges jövőt.


Népszerű idézetek

Stone>!

Végül a gránitra mutatott: „Ez él. Él, lélegzik, jár, beszél, csak mi nem látjuk, mert mindez túl lassú. A kő élettartama hárommilliárd év, a miénk 60 vagy 70 év. Ugyanúgy nem érzékeljük, hogy mi történik ezzel a kővel, mint ahogyan a melódiát sem érzékelnénk egy hanglemezről, ha azt évszázadonként egy fordulat sebességgel játszanák le. A kő a maga részéről viszont nem érzékeli a mi létezésünket, mert az ő élettartamához viszonyítva csak egy rövidke pillanatig élünk. Számára olyanok vagyunk, mint villanások a sötétben.”

164. oldal

Stone>!

– Időközben – mondta Stone – elemezhetjük ezt a követ, ha ugyan kő.

134. oldal

Kapcsolódó szócikkek:
1 hozzászólás
ViraMors P>!

…Crichton könyve nemcsak a tudományos-fantasztikus irodalom örök vitázóit riasztotta meg, hanem az olvasók millióit is, mégpedig alaposan.

Pedig a science fiction amerikai olvasóit nehéz megriasztani.
Annyi szörnyet, őslényt, marslakót, troglodytát láttak már, hogy ásítanak, amikor az efféle felbukkan a regények lapjain. Jól tudják, amit mi is egyre jobban tudunk, hogy egy autóbuszutazás sokkal több valódi rémséget kínál, nem is szólva a nagyvárosok csúcsforgalmának reális veszedelmeiről, vagy a füstködről, vagy a szennyezett vízről, vagy egy ismeretlen influenzavírus felbukkanásáról.

1 hozzászólás
Bla IP>!

Fölényes modora, a fiatalon elnyert Nobel-díj, továbbá magánéletének botrányai – négyszer nősült, és két alkalommal kollégái feleséget vette el – nem növelték népszerűségét.

49. oldal

Bla IP>!

…a válság olyan helyzet, amelyben a körülményeknek egy előzőleg elviselhető együttese egy újabb tényező megjelenésével hirtelen teljesen elviselhetetlenné válik…

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: válság
Stone>!

Stone szavajárása volt, hogy a tudományos kutatás olyan, mint a kincskeresés: az ember kimegy a térképeivel és a műszereivel, keres-kutat, de végső soron az előkészületek nem számítanak semmit, sőt még az intuíció sem, szerencse kell és szorgalmas, kemény munka, mint a taposómalomban.

161. oldal

1 hozzászólás
Stone>!

– Igen – mondta Stone. – A dolgokat meg kell értenünk.

230. oldal

Aligabacs>!

EZ A DOKUMENTUM SZIGORÚAN TITKOS!
Illetéktelen személyek általi elolvasása bűnténynek minősül, amely 20 évig terjedő börtön és 20000 dollárig
terjedő pénzbüntetéssel sújtható.

13 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Androméda sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

H. G. Wells: Dr. Moreau szigete
Mary Shelley: Frankenstein
H. G. Wells: Szörnyetegek szigetén
H. G. Wells: Világok harca
Mary Shelley – Percy Bysshe Shelley: Frankenstein / Válogatott versek
Frank Herbert: Védett nők
Justin Cronin: A szabadulás
Stephen King: Végítélet
Stephen King: Éjszakai műszak
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok