Az ​igazság ára (Mickey Haller 1.) 92% 110 csillagozás

Nagyon tetszett a könyv, jók voltak az ügyek és tetszett, ahogy a tárgyalótermi életet is bemutatta. Fénypontban többek között az örökös ellentét jogászok és védőügyvédek között, pedig néha nem is annyira különböznek egymástól.
Szerintem megérte volna, hogy a Netflix feldolgozza az első könyvet is, de lehet a korábban készült film miatt nem vették fontolóra …

Ami jó, az jó.

Nagyon szeretem a tárgyalótermi krimiket, így izgatottan álltam neki az olvasásnak. Az első fele a könyvnek viszont nagyon nehezen rántott be. Eléggé száraz és kissé unalmas volt amikor megjelent egy új név és az író úgy érezte, hogy akkor ezt most részletesen el kell mondani, hogy kit mikor hogyan és miért ismert meg Mickey Haller, illetve mit csinált a védence. Barátnőm fel is adta az olvasását a könyvnek, én viszont szerencsére kitartó voltam és a türelem meghozta azt fantasztikus olvasmányt, amire vártam. Szerencsére a második felét nagyon élveztem, imádtam a bíróságon zajló tanúskodásokat, az ügyvédek csatáját és a persze az ügy kimenetelét. A vége pedig: bravó.

Perfect! Ezen nincs mit ragozni :)

Az elején nagyon megijedtem, mert azt hittem ez lesz az első Connelly könyv, amit le kell, hogy értékeljek. Nagyon lassan indult be a történet, szinte már untam és nem értettem, hogy miért kerültek bele olyan fejezetek a könyvbe, ami nem is fontos a cselekmény szempontjából.
De aztán beindult, egyre jobban felgyorsultak az események off, és minden látszólag lényegtelen esemény a helyére került. Fél csillagot az eleje miatt vontam le, de mindenképpen ajánlom e könyvet azoknak, akik szeretik a tárgyalótermi krimiket.

Te szentséges ég, ez mi volt? Azt a mindenségit neki. Gondoltam, h jó könyv lesz, de h ennyire, arra álmomban sem gondoltam volna. Az írásmód, a karakterek, és a történet szempontjából is hibátlan. Connelly, megvettél kilóra!

Nagyon jó krimi volt, az nálam meg nagyot dobott rajta, hogy egy része a bíróságon játszódott. Szeretem az ilyen csavaros jogi történeteket.
Haller igazi dörzsölt ügyvéd, aki főleg kishalakra specializálódott, de most váratlanul ölébe hullt egy gazdag fiú védelme.
Tetszett szinte minden a könyvben, szórakoztató volt és érdekes, fordulatos, a fél csillag levonás az indulás miatt van, kicsit ez a rész vontatott lett, de aztán úgy beindul a sztori, hogy jobb ha az ember szabadságolja magát és csak olvas.
Filmet is benyomtam rögtön, egész korrekt lett.

Mindenekelőtt hálás köszönetem @hcs23 barátomnak, aki nemcsak felhívta a figyelmemet erre a könyvre, hanem – finoman szólva – addig buzdított, amíg rá nem szántam magam, hogy elolvasom. Utólag azt mondom, jó döntés volt. Nehezen indultunk, a fordítás nagyon fura volt az elejétől a végéig, de ahogy haladt előre a történet, ez egyre kevésbé volt zavaró. Az viszont igen, hogy amikor valaki meghalt meggyilkolták, akkor a rendőrök, nyomozók, ügyvédek, ügyészek mind úgy hivatkoztak rá vagy állapították ezt meg, hogy „elment”.. tök életszerűtlen. Én még életemben nem hallottam se élőben, se filmben hivatalos személy szájából hivatalos ügyben a halálra úgy hivatkozni, hogy „elment”. Vagy ha már nem tud rá megfelelő szót az illető, akkor van az az arckifejezés, amikor komoran és lassan megrázza a fejét, esetleg közben a szemét is lehunyja. De ez legyen és kb. ez is volt a sztori legnagyobb hibája..
Haller egy piszok görény és unszimpatikus $@!% volt az elején. Legszívesebben megrángattam volna jópárszor azt a simulékony, jól helyezkedő pöcsfejét a zakójánál fogva. Ahogy azonban haladtunk előre, előbújt belőle az ember, a végére pedig egészen szerethetővé vált. Ez jó pont. A fordulatok és csavarok szintén a helyükön voltak, és megkaptam a szükséges teret is a sztori alapján, hogy találgathassak.
Hiába fordulok ki a világból attól, hogy büntetőügyben alperesként hivatkoznak a vádlottra és nem ez az első eset, hogy ilyennel találkozok, nagyon tetszett, örülök, hogy @hcs23 rávett rászántam magam, mert remek kis tárgyalótermi krimi volt. A filmet is meg fogom nézni napokon belül, amit ráérek. Még sok ilyet kérek!!

Bravúros volt, de csak a megoldás. A tettes nagyon hamar tudható, az, hogy van egy apró csavar a végén, ezen már nem sokat segít. Viszont a kivitelezés tényleg élvezetes volt – mondom ezt az én fejlett krimikultúrámmal. Igaz, hogy akadtak néha picit homályos pontok, ezt betudom a késői olvasási időpontnak s a fáradtságnak. A lényeg az, hogy átlátható, jól megírt, az elején picit akadozik ugyan és vannak benne idétlen mondatok, de ezt hamar feledteti a lendületes cselekményvezetés, roppant érdekesek a tárgyalások – legalábbis egy zöldfülűnek –, fordulatos, még izgalmas is, na meg természetesen a tanulság sem maradhat ki belőle. Kellemes olvasmány volt, ám Bosch nyomozó jobban tetszett, annak ellenére, hogy itt többfunkciós főszereplő kínálkozik.

Ez volt az első nem-Bosch krimim Connellytől, és bár féltem tőle, hogy mi lesz most, Bosch nélkül, félelmemet hamar eloszlatta Mickey Haller. Ez egy egész más ügy, átkerülünk az igazságszolgáltatás másik oldalára. Hopp, már el is tévesztettem, igazságszolgáltatás legfeljebb a túlvilágon létezik, itt a földön jogszolgáltatás van. Mickey Haller pedig ennek a rendszernek a része, még csak azt sem lehet mondani, hogy nagy hal lenne. Törpeharcsa. Jönnek az ügyfelek futószalagon, és ő továbbítja őket a rendszer azon bugyrába, amit a játékszabályok megengednek. A rendszer pedig bedarál, ha ártatlan vagy, akkor vagy a legpechesebb. Aztán fordul a kocka, és a rendszer fogaskerekei elkezdik harapdálni Haller nadrágszárát, amitől ráébred, mi folyik itt, naná, nem hülyegyerek ő.
Ez az a fajta krimi, ahol már a regény közben nyilvánvalóvá válik, ki a rossz fiú, és a továbbiak arról szólnak, hogy el tudják-e kapni a jó fiúk. És ez csak akkor működik, ha az író végig fent tudja tartani a feszültséget. Connelly tudja ezt, és nem hibázik. Haller és a gyilkos macska-egér harca folyik, néha nem tudjuk, ki a macska, ki az egér. Mindeközben nagyszerű képet kapunk az Államok jogrendszerének működéséről (még ha nem is értek mindent, mert nem vagyok jogász). Végigkövethetjük a tárgyalást, és láthatjuk, milyen kevésen múlik, hogy a vádlott melyik ajtón távozhat a végén. Az igazságnak itt nem sok szerepe van.
Haller személye jól van felépítve, pontos képet kapunk egy emberről, akiről nehéz eldönteni, hogy szimpatikus-e, vagy sem. Majd elválik, már 5 regénynél tart ez a széria.

Update: karcom a regény és a film összevetéséről (erősen spoileres): http://moly.hu/karcok/457680