Az ​igazság ára (Mickey Haller 1.) 51 csillagozás

Michael Connelly: Az igazság ára

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mickey ​Haller sikeres bűnügyi védőügyvédként tevékenykedik napjaink Los Angelesének bűntől szennyes világában. Hallernek semmi sem drága, ha egy jómódú kliens akad a horgára, akiből a lehető legtöbb honoráriumot préselheti ki. Védőként folyamatosan azon a határon egyensúlyoz, amely a törvényesség és törvénytelenség, morál és bűn keskeny mezsgyéjét elválasztja egymástól. Haller csupán két dologtól retteg: attól, hogy nem ismeri fel a valódi ártatlanságot és az ördögi gonoszságot…
Most azonban egyszerre kell szembesülnie mindkettővel, ráadásul egyazon bűneset kapcsán.
Egyik éjjel a saját lakásán brutálisan megvernek és megpróbálnak megerőszakolni egy prostituáltat, legalábbis az áldozat ezt állítja. A helyszínen elfogott feltételezhető elkövető viszont arról beszél, hogy csapdába csalták és leütötték, hogy egy kártérítési per során elszedjék a pénzét.
Haller ennek az igen gazdag ingatlankereskedőnek a védelmét vállalja nem kevés díjazásért abban a hitben, hogy… (tovább)

Eredeti mű: Michael Connelly: The Lincoln Lawyer

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
Alexandra, Pécs, 2010
432 oldal · ISBN: 9789632973715 · Fordította: Morvay Krisztina

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Michael Haller


Kedvencelte 11

Most olvassa 2

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 26

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
hcs23
Michael Connelly: Az igazság ára

Te szentséges ég, ez mi volt? Azt a mindenségit neki. Gondoltam, h jó könyv lesz, de h ennyire, arra álmomban sem gondoltam volna. Az írásmód, a karakterek, és a történet szempontjából is hibátlan. Connelly, megvettél kilóra!

15 hozzászólás
>!
FreeAngel
Michael Connelly: Az igazság ára

Mindenekelőtt hálás köszönetem @hcs23 barátomnak, aki nemcsak felhívta a figyelmemet erre a könyvre, hanem – finoman szólva – addig buzdított, amíg rá nem szántam magam, hogy elolvasom. Utólag azt mondom, jó döntés volt. Nehezen indultunk, a fordítás nagyon fura volt az elejétől a végéig, de ahogy haladt előre a történet, ez egyre kevésbé volt zavaró. Az viszont igen, hogy amikor valaki meghalt meggyilkolták, akkor a rendőrök, nyomozók, ügyvédek, ügyészek mind úgy hivatkoztak rá vagy állapították ezt meg, hogy „elment”.. tök életszerűtlen. Én még életemben nem hallottam se élőben, se filmben hivatalos személy szájából hivatalos ügyben a halálra úgy hivatkozni, hogy „elment”. Vagy ha már nem tud rá megfelelő szót az illető, akkor van az az arckifejezés, amikor komoran és lassan megrázza a fejét, esetleg közben a szemét is lehunyja. De ez legyen és kb. ez is volt a sztori legnagyobb hibája..
Haller egy piszok görény és unszimpatikus $@!% volt az elején. Legszívesebben megrángattam volna jópárszor azt a simulékony, jól helyezkedő pöcsfejét a zakójánál fogva. Ahogy azonban haladtunk előre, előbújt belőle az ember, a végére pedig egészen szerethetővé vált. Ez jó pont. A fordulatok és csavarok szintén a helyükön voltak, és megkaptam a szükséges teret is a sztori alapján, hogy találgathassak.
Hiába fordulok ki a világból attól, hogy büntetőügyben alperesként hivatkoznak a vádlottra és nem ez az első eset, hogy ilyennel találkozok, nagyon tetszett, örülök, hogy @hcs23 rávett rászántam magam, mert remek kis tárgyalótermi krimi volt. A filmet is meg fogom nézni napokon belül, amit ráérek. Még sok ilyet kérek!!

8 hozzászólás
>!
fióka P
Michael Connelly: Az igazság ára

Bravúros volt, de csak a megoldás. A tettes nagyon hamar tudható, az, hogy van egy apró csavar a végén, ezen már nem sokat segít. Viszont a kivitelezés tényleg élvezetes volt – mondom ezt az én fejlett krimikultúrámmal. Igaz, hogy akadtak néha picit homályos pontok, ezt betudom a késői olvasási időpontnak s a fáradtságnak. A lényeg az, hogy átlátható, jól megírt, az elején picit akadozik ugyan és vannak benne idétlen mondatok, de ezt hamar feledteti a lendületes cselekményvezetés, roppant érdekesek a tárgyalások – legalábbis egy zöldfülűnek –, fordulatos, még izgalmas is, na meg természetesen a tanulság sem maradhat ki belőle. Kellemes olvasmány volt, ám Bosch nyomozó jobban tetszett, annak ellenére, hogy itt többfunkciós főszereplő kínálkozik.

>!
Csabi P
Michael Connelly: Az igazság ára

Ez volt az első nem-Bosch krimim Connellytől, és bár féltem tőle, hogy mi lesz most, Bosch nélkül, félelmemet hamar eloszlatta Mickey Haller. Ez egy egész más ügy, átkerülünk az igazságszolgáltatás másik oldalára. Hopp, már el is tévesztettem, igazságszolgáltatás legfeljebb a túlvilágon létezik, itt a földön jogszolgáltatás van. Mickey Haller pedig ennek a rendszernek a része, még csak azt sem lehet mondani, hogy nagy hal lenne. Törpeharcsa. Jönnek az ügyfelek futószalagon, és ő továbbítja őket a rendszer azon bugyrába, amit a játékszabályok megengednek. A rendszer pedig bedarál, ha ártatlan vagy, akkor vagy a legpechesebb. Aztán fordul a kocka, és a rendszer fogaskerekei elkezdik harapdálni Haller nadrágszárát, amitől ráébred, mi folyik itt, naná, nem hülyegyerek ő.
Ez az a fajta krimi, ahol már a regény közben nyilvánvalóvá válik, ki a rossz fiú, és a továbbiak arról szólnak, hogy el tudják-e kapni a jó fiúk. És ez csak akkor működik, ha az író végig fent tudja tartani a feszültséget. Connelly tudja ezt, és nem hibázik. Haller és a gyilkos macska-egér harca folyik, néha nem tudjuk, ki a macska, ki az egér. Mindeközben nagyszerű képet kapunk az Államok jogrendszerének működéséről (még ha nem is értek mindent, mert nem vagyok jogász). Végigkövethetjük a tárgyalást, és láthatjuk, milyen kevésen múlik, hogy a vádlott melyik ajtón távozhat a végén. Az igazságnak itt nem sok szerepe van.
Haller személye jól van felépítve, pontos képet kapunk egy emberről, akiről nehéz eldönteni, hogy szimpatikus-e, vagy sem. Majd elválik, már 5 regénynél tart ez a széria.

Update: karcom a regény és a film összevetéséről (erősen spoileres): http://moly.hu/karcok/457680

>!
fukszia P
Michael Connelly: Az igazság ára

Az eleje nehezen indult be, kicsit hiányzott – számomra – a megszokott nyomozó, de így is jó lett kb. az egy harmadától. Örülök, hogy elolvastam :)

1 hozzászólás
>!
mate55 P
Michael Connelly: Az igazság ára

Kegyetlenül jó könyv. Azért, mert remekül megformált jellemeket felsorakoztat, az utolsó pillanatig feszültséget teremtő könyv. A befejezés ezúttal is legalább annyira kiszámíthatatlan, mint egy több-ismeretlenes egyenlet. Nyugodt szívvel ajánlom a könyvet mindazoknak, aki szívesen olvasnak igényesen megírt krimiket.

>!
mamono
Michael Connelly: Az igazság ára

Egyszerűen zseniális volt. Nagyon élveztem, és csak úgy olvastatta magát a könyv. Faltam az oldalakat.
Nem győztem kivárni, míg a könyv megjelenik, vagy legalábbis eljut hozzám, és kénytelen voltam megnézni a filmet… De a könyv sokkal jobb volt. Jobban kidomborította a karaktereket számomra, bár a film is nagyon jó volt, de a könyv még sokkal jobb. Imádtam.

>!
gizad
Michael Connelly: Az igazság ára

Emlékezetem szerint nem nagyon olvastam még olyan krimit, ahol az eseményekbe a letartóztatás után kapcsolódik be az olvasó, és olyat sem, ami ügyvéd szemszögéből közvetíti az sztorit, így ez számomra teljesen új volt. Az elején egy icipicit vontatottnak éreztem, spoiler,nem értettem, mi a fenének hozza fel Haller a régi ügyeit. Ezekről azonban csakhamar kiderült, hogy szükséges. Nem is tudom, hol kezdett beszippantani, de észre sem vettem, és már sodort is magával. Határozottan tetszett! Haller karaktere is életszerű volt. Az elején egy vérszívó ügyvéd, aki csak a hasznot nézi, aztán ez szép lassan megváltozik. Ahogy levezényelte az ügyet, az tökéletes volt. Egy percig sem unatkoztam. Megyek, és levadászom a következő részt is.

1 hozzászólás
>!
monalisa
Michael Connelly: Az igazság ára

Annak ellenére, hogy a filmet már láttam, letehetetlen volt. Imádom az ilyen krimiket.


Népszerű idézetek

>!
Csabi P

A terjedelmes őr bevezetett az ügyvédek termébe, ahol korábban már sokszor jártam, számos különböző ügyféllel. Klienseim túlnyomó többsége férfi volt, és noha nem diszkriminálok, de az az igazság, hogy gyűlölök bebörtönzött nőket képviselni. A prostituáltaktól kezdve egészen a gyilkosokig – és valamennyiüket védtem már – mindig van valami szánalmas a börtönbe került nőben. Arra jöttem rá, hogy az általuk elkövetett bűn szinte minden alkalommal férfiakhoz vezethető vissza. Férfiakhoz, akik kihasználták, becsapták, elhagyták vagy bántották őket. Nem azt mondom ezzel, hogy nem felelősek a tetteikért, vagy hogy néhányuk nem érdemelte meg a kapott büntetést. A női társadalom ragadozói voltak, és sok tekintetben felvették a versenyt férfitársaikkal. Ám mindennek ellenére azok a nők, akikkel a börtönben találkoztam, végtelenül különböztek a másik toronyban lévő férfiaktól. A férfiak még itt is ravaszsággal és erővel élték túl. A nőknek semmijük nem maradt azután, hogy a lakat kattant mögöttük.

68. oldal

8 hozzászólás
>!
hcs23

Hivatás. Az ő hivatástudata volt az, ami végső soron a házasságunkba került. Intellektuális szinten el tudta fogadni, hogy egy olyan ember a férje, aki a folyosó túloldalán dolgozik. Ám amikor a tevékenységünk realitására került sor, még szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy kitartottunk egymás mellett nyolc éven át. „Milyen volt a napod drágám? Ó, hét évet harcoltam ki egy fickónak, aki jégvágóval kinyírta a szobatársát. És a tiéd? Ó, rács mögé juttattam egy pasast öt évre, mert megszokásból ellopott egy sztereo berendezést valami kocsiból… ”

1 hozzászólás
>!
hcs23

– Harold, mindjárt következik az előtárgyalás – vágtam a közepébe. – Ez az az alkalom, amikor megmondom a bírónak, hogy készen állunk a tárgyalásra. Azt már kiderítettem, hogy az állam is készen áll. Tehát ez a mai nap rólunk szól.
– És akkor mi van?
– És akkor az a helyzet, hogy van egy kis problémánk. Utolsó alkalommal, amikor itt voltunk, azt mondtad nekem, hogy kapok egy kis pénzt. De itt vagyunk, Harold, és nincs pénz.
– Ne aggódjon! Nálam van a pénze.
– Pontosan emiatt aggódom. Nálad van a pénzem, nem pedig nálam.

>!
hcs23

– Miféle tanúról beszélt odabent az előbb? – kérte számon.
– Zöldhasú úrról – válaszoltam. – Zöldhasú úr az egyetlen, amire szükségünk van ahhoz, hogy továbblépjünk az ügyben.

>!
robinson P

Azt írta, a legfélelmetesebb ügyfél, amit egy ügyvéd valaha kaphat, az az ártatlan ügyfél. Mert ha elcseszed, és börtönbe kerül, az egész életedben nyomasztani fog.

106. oldal

>!
robinson P

A legtitkosabb félelmem vált valóra, valójában már két évvel korábban, de nem ismertem fel. Mostanáig nem. Szembetalálkoztam az ártatlansággal, de nem vettem észre.

196. oldal

>!
hcs23

– Még valami – mondtam. – Említetted, hogy a cég, aminek Roulet dolgozik, meglehetősen exkluzív ingatlanügyletekkel foglalkozik, igaz?
– Igen. Az archívumban minden egyes esetben legalább hétjegyű szám szerepelt a nevéhez fűződő ügyletnél. Néhánynál pedig nyolc. Holmby Hills, Bel-Air meg ehhez hasonló helyek.
Bólintottam, s az jutott eszembe, hogy Roulet után a státusa miatt érdeklődhet a média is.
– Miért nem adod akkor le a tippet Ropinak? – kérdeztem.
– Biztos vagy ebben?
– Igen, talán ki tudunk agyalni itt valamit.
(…)
Kinyílt a tárgyalóterem ajtaja, és az operatőr jött ki rajta, maga után vonszolva a kameráját és az összehajtott háromlábú állványt. Dobbs észrevette, s azonnal feszült lett.
– A média – mondta. – Hogyan fogjuk ezt kezelni? Mrs. Windsor nem…
– Várjon egy másodpercet!
Odaszóltam a filmesnek, s az odaballagott hozzánk. Azonnal kinyújtottam a kezem felé. Le kellett tennie az állványt, hogy viszonozza a gesztust.
– Michael Haller vagyok. Láttam, hogy az ügyfelem meghallgatását filmezi.
A hivatalos nevem használata egyfajta titkos kód volt.
– Robert Gillen – válaszolta a filmes. – De az ismerőseim csak Ropinak hívnak.
Magyarázatként a háromlábú állványra mutatott. Hivatalos nevének használata a kód viszonzását jelentette. Tudtomra adta, hogy játszma folyik kettőnk közt.
– Szabadúszóként van itt vagy megbízták a feladattal? – kérdeztem.
– Ma szabadúszóként vagyok itt.
– Honnan szerzett tudomást erről az esetről? Megvonta a vállát, mintha vonakodna válaszolni.
– Egy forrástól. Zsarutól.
Bólintottam. Gillen kapcsolt, és nyíltan benne volt a játékban.
– Mennyit kap azért, ha sikerül eladnia az anyagot egy hírcsatornának?
– Attól függ. Hétszázötvenet kapok egy exkluzívért és ötszázat a nem exkluzívért.
A nem exkluzív azt jelenti, hogy a szalagot megvásárló hírigazgatónak számolnia kell azzal is, hogy a szabadúszó a konkurens hírcsatornáknak is eladhatja az anyagát. Gillen megduplázta azokat a díjakat, melyeket ténylegesen kapott. Ügyes húzás volt részéről. A forgatás közben minden bizonnyal figyelt arra is, ami elhangzott a tárgyalóteremben.
– Mondok magának valamit – folytattam. – Mit szólna ahhoz, ha most azonnal levennénk a válláról a problémát, és megvennénk exkluzívként az anyagát?
Gillen tökéletesen játszotta a szerepét. Egy kicsit habozott, mintha kétségei lennének az ajánlat etikussága felől.
– Tudja mit, legyen egy lepedő! – ajánlottam.
– Rendben – vágta rá. – Áll az alku.
Amíg Gillen lepakolta a felvevőt a padlóra és kihalászta belőle a szalagot, jómagam egy köteg készpénzt húztam elő a zsebemből. Magamnál tartottam ezerkétszázat az Angyalok pénzéből, amit Teddy Vogel nyomott a kezembe idefelé jövet. Dobbs felé fordultam.
– Vállalható ez a költség, ugye?
– Abszolút mértékben! – válaszolta, s ragyogott az arca. Kicseréltem a pénzt a szalagra, s megköszöntem Gillennek az együttműködését. Zsebre vágta a pénzt, aztán boldog emberként ballagott tovább a lift felé.
(…)
– Nos, szólj majd, ha szükséged lesz… ó, van még valami!
– Micsoda?
– Ropi telefonált, s azt mondta, ha legközelebb találkoztok, megadja azt a négyszáz dollárt, amivel tartozik.
– Jó, rendben.

>!
hcs23

– Mr. Haller! – szólalt meg Earl egy idő után.
– Mi az, Earl?
– Ki az a szakértő, akit említett, hogy New Yorkból hozat ide? Kimenjek érte a repülőtérre? Megráztam a fejem.
– Nem jön semmilyen szakértő New Yorkból, Earl. A világ legjobb filmes és fényképész szakemberei itt vannak Hollywoodban.

>!
robinson P

A jog nem az igazságról szól, hanem az alkuról, az elkendőzésről és a manipulációról. Nem a bűnösség és az ártatlanság fogalmaiban gondolkodtam, mert mindenki bűnös volt. Valamiben biztosan.

35. oldal

>!
Csabi P

Odaértünk az autóhoz. Olcsóbb fajta Jaguar volt. Ez volt az első autó, amit egyedül vett meg, anélkül, hogy fogtam volna a kezét, és segítettem volna levezényelni a kiválasztást. Azért a Jaget választotta, mert úgy érezte, stílusos, ám mindenki, aki egy fikarcnyit is konyított az autókhoz, tudta, hogy csupán kicicomázott Ford. Nem világosítottam fel, nem akartam elrontani a kedvét.

253. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ford Motor Company

A sorozat következő kötete

Mickey Haller sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

John Grisham: A magányos farkas
John Grisham: A halott üzlettárs
Jodi Picoult: Tizenkilenc perc
Erle Stanley Gardner: A morcos lány esete
Jodi Picoult: Egyszerű igazság
Harlan Coben: Az erdő
William Landay: Jacob védelmében
Claire Kendal: Mindent rólad
Jodi Picoult: Apró csodák
Scott Turow: Ártatlanságra ítélve