13 ​rejtély 14 csillagozás

Korunk legizgalmasabb tudományos talányai
Michael Brooks: 13 rejtély

A ​tudománynak tudnia kell, mit nem tud – itt kezdődik a bölcsessége. És itt kezdődik a megújulásának lehetősége is. Életünket olyan természeti jelenségek, folyamatok övezik, amelyeket nem értünk, amelyekre pillanatnyilag nincs érvényes magyarázata a természettudománynak. Nemcsak a placebo-hatás oka vagy az univerzum előttünk ismeretlen 96%-át kitevő „sötét anyag”, nemcsak a szupernóvák viselkedése vagy a földönkívüliek üzeneteként értelmezhető „Hűha!”-jel, amit egyetlenegyszer sikerült elcsípnünk az űrből – de az érthetetlen anomáliák között kell számon tartanunk életünk legalabvetőbb jelenségeit is, amilyen a halál és a szex. Sőt: maga az élet is e rejtélyek egyike. Michael Brooks, a New Scientist szakírója sokatmondóan a babonás jelentésű 13-as számot választotta: épp ennyi a könyvében feltárt anomáliák száma – azoké a problematikus jelenségeké, amelyeket a tudomány ma még nem tud megmagyarázni. Brooks könnyűtollú, elegáns stílusú író – az ő leírásában a laikusok is átláthatnak… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2010
302 oldal · ISBN: 9789633040294

Enciklopédia 22

Szereplők népszerűség szerint

fizikus · földönkívüli


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

WerWolf>!
Michael Brooks: 13 rejtély

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Anomáliák és talányok. Nem, nem kapunk válaszokat. Nincsenek megoldások. De Brooks jól körüljárja a témákat, és több nézőpontból is megközelíti a kérdéses anomáliákat.
Érdekes olvasmány, amiből még tanulni is lehet.
Az egyetlen hibája a könyvnek talán a szabad akaratról szóló rész. Itt ugyanis anélkül, hogy definiálta volna, hogy szerinte mit takar pontosan a szókapcsolat, belevágott a közepébe. Jól elmismásolta a dolgokat.
A 13 rejtély (valójában csak 12:) ) mindaddig rejtély marad, még nem változik a tudósok gondolkodásmódja, és még ragaszkodnak a régi, megkövült „törvényekhez”. A világ változik, semmi sem állandó…miért pont az „állandókra” ne lenne igaz ez?

LazaRóka I>!
Michael Brooks: 13 rejtély

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Az univerzummal kapcsolatos fejezetek nagyon ütősek voltak, tényleg minden relatív, vagy nem ? :D
Azonban volt, hogy tényleg csak véleményt ütköztetett véleménnyel, aminek sok értelmét nem láttam. Arra viszont tényleg jó volt, hogy alázatra tanítson és szembesítsen vele, hogy mennyire nem tudunk úgy istenigazából semmiről semmit :D

vassdoki>!
Michael Brooks: 13 rejtély

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Érdekes, gondolatébresztő könyv.

Az anomáliák közül azért pár elég erőltetett volt számomra. A szabad akarat fejezet szerintem teljesen értelmetlen volt, de legalább rávilágít, hogy mennyire rossz helyen keresgél a mai tudomány.


Népszerű idézetek

Zakkant_Tudós>!

A részecskefizikusok szerint a Föld ebben a pillanatban is a sötét anyagból álló ködön úszik keresztül, és minden másodpercben vagy egymilliárdnyi WIMP mosódik át a fejünkön.

32. oldal

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Kapcsolódó szócikkek: anyag · fizika · fizikus
Zakkant_Tudós>!

Ha az interneten rákeresünk Fritz Zwicky nevére, azt találjuk, hogy a svájci csillagászra aggatott jelzők sorában a „briliáns elme” után rögtön a „gazember” következik: ha az egyik forrásban „zseni”, akkor a másikban „elviselhetetlen”. […] Ingerlékeny, nehéz természetű ember volt, mély meggyőződéssel a saját zsenialitásáról és arról, hogy soha nem kapta meg az őt illető elismerést. Kollégáit nagy előszeretettel nevezte „szférikus gazfickóknak”, mondván, bárhonnan nézze is őket az ember, mindenünnen gazfickónak látszanak.

27-28. oldal

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Zakkant_Tudós>!

Míg Rubin professzorasszonyt arra tanította meg a sötét anyag négy évtizednyi ignorálása, hogy milyen ostoba is lehet a tudós, McGaugh – aki Rubin tanítványa volt az egyetemen – valami mást szűrt le a történetből: azt, hogy mennyire ellenáll a tudomány a változásnak.

49. oldal

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Kapcsolódó szócikkek: anyag
Zakkant_Tudós>!

A NASA tudósai bebizonyították, hogy van élet a Marson. Aztán meggondolták magukat.

121. oldal

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Kapcsolódó szócikkek: NASA
Zakkant_Tudós>!

Az élet meglétéhez és virágzásához nincs is feltétlenül szükség vízre; sőt bizonyos körülmények között épp a víz lehet a halál csókja. Egyes biológiai lények számára a kénsav töltheti be a víz szerepét.

153. oldal

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Kapcsolódó szócikkek: élet · kénsav · sav · víz
Zakkant_Tudós>!

Talán sokan nem gondolták ezt így végig még soha, de a szex valóban rejtélyes jelenség.

194. oldal

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Zakkant_Tudós>!

A reklám a rendes tudományos viták halála.

50. oldal

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Kapcsolódó szócikkek: reklám
Zakkant_Tudós>!

Az elfogulatlan bírálatot felváltotta a cenzúra, és ez a tudomány halálát fogja okozni.

(Julian Schwinger)

93. oldal

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Kapcsolódó szócikkek: cenzúra · tudomány
Zakkant_Tudós>!

Bőven akadnak olyan dolgok, amelyeket élőnek nevezhetünk. És persze egy csomó olyan dolog is akad a környezetünkben, amiket senkinek nem jutna eszébe élőnek nevezni. De a világon nem akad olyan tudós, aki meg tudná mondani, hogy e két állapot között hol húzódik az alapvető választóvonal.

101. oldal

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Kapcsolódó szócikkek: élet
Zakkant_Tudós>!

1969-ben a csillagász J. Donald Fernie meglehetősen gúnyos kijelentést tett arról, miért telt több évtizedbe a csillagászoknak, hogy kiszúrjanak egy hibát, amit még a XX. század elején követtek el.

Még megírásra vár a tudósok körében oly elterjedt csordaszellem történetének nagy összefoglalója. Az azonban kétségtelen, hogy időről időre úgy festünk, mint egy antilopcsorda, amelyben minden egyed fejét leszegve, szoros alakzatba rendeződik, majd elszántan robog át a síkságon egy jól körülírható irányba. Aztán a vezető egy adott jelére az egész csorda sarkon fordul, majd hasonló elszántsággal robog egy teljesen másik irányba, miközben a zárt alakzat egy pillanatra sem bomlik fel.

[…] Ne feledjük mi sem: a tudomány valóban így működik.

284. oldal

Michael Brooks: 13 rejtély Korunk legizgalmasabb tudományos talányai

Kapcsolódó szócikkek: 1969 · tudomány
1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

100 érdekesség a tudomány világából
Abonyi Ivánné – Szentesi György – Mihály Szabolcs: Űrhajózási lexikon
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Pető Gábor Pál (szerk.): Tudományos breviárium
Simon Singh: A Nagy Bumm
Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete
Eve Curie: Madame Curie
Carol Vorderman: Biológia, kémia, fizika lépésről lépésre
Roger Penrose: A császár új elméje
Jorge Cham – Daniel Whiteson: Az Univerzum – gyakran ismételt kérdések és válaszok