Farkastörvény (BattleTech 17.) 6 csillagozás

Michael A. Stackpole: Farkastörvény

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A klánok elleni háború nyugtalan békével ér véget…
Klánbeli csapatok támadásokat hajtanak végre a belső szféra fennhatósága alá tartozó területeken. Az effajta portyázás visszaszorítása nagyobb feladatot jelent a Kell Kopóknak és a hozzájuk hasonló zsoldosoknak, mint amekkorával boldogulni tudnak. A határmenti villongások élesen megosztják az Egyesült Nemzetközösség politikai klikkjeit, tovább fenyegetve az anarchia és egy újabb klánháború között egyensúlyozó birodalom biztonságát.
Miközben a háttérben titokzatos erők szövetkeznek a Nemzetközösség szétzúzására, Phelan Ward kán és Victor Davion herceg – kuzinok, uralkodók és ellenfelek – súlyos döntés előtt állnak. Mérlegelniük kell, vajon a béke fenntartásának célja szentesíti-e az eszközöket, melyeket fel kell használniuk megőrzése érdekében.

Eredeti cím: Natural Selection

Eredeti megjelenés éve: 1992

>!
Beholder, Budapest, 1999
302 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639047384 · Fordította: Haga Györgyi Krisztina

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Várólistára tette 3


Kiemelt értékelések

BlackSheep>!
Michael A. Stackpole: Farkastörvény

Úgy érzem, mostanra teljes mértékben megtaláltam a közös nevezőt Stackpole Battletech-sorozatával. Tudom, mire számítsak, és legtöbbször szerencsére azt is szoktam kapni. Ez alól a Farkastörvény sem kivétel, ami ugyan önálló regénynek tűnik, de senki ne dőljön be! Mindenképpen kell hozzá legalább a Kerenszkij-trilógia, mert masszívan épít rá. Így különálló történetként nem igazán működik, negyedik (vagy ha A harcos-t is beleszámítjuk – és hát miért ne tennénk? – akkor hetedik) részként viszont tökéletesen kiegészíti az eddig történteket.

Maga a kor, amikor játszódik, nagyon érdekes, és pirospont, amiért végre kibontásra kerül Phelan viszonya a családjával, és általában a múltban maradt kapcsolataival. A nagyöregek hiánya nem érhető annyira tetten, mint a Kerenszkijben, lévén eltelt vagy 10 év azóta, és a korábban fiatalként meismert karakterek felnőttek, és kezdenek felnőtté is érni. Ez leginkább Victor-on érződik, akinek Galen-nel folytatott párbeszédei üde színfoltjai a regénynek. Sajnos rajta kívül kevés emlékezetes figura van. Chris Kellt és Dan Allardot már a regény olvasása közben is rendszeresen összekevertem, mostanra egyetlen épkézláb momentumukat se tudnám kiemelni, Nelson és a Vörös kalóz ellenben érdekesek lettek volna, de szerintem nem szerepeltek annyit, hogy rendesen ki lehessen bontani a karakterüket.

A csaták jók, a politizálás és áskálódás viszont még mindig viszi a prímet. Ezúttal talán túl is van bonyolítva sokszor. A leírások korrektek, van pár meglepő fordulat is, viszont összességében nem történik benne annyi minden, hogy különösen ki lehessen emelni. Szépen belesimul a többi közé, és ezzel nincs is semmi gond.


Népszerű idézetek

Cheril>!

– Viszont abban egyet kell, hogy érts velem, hogy a politika szükséges rossz.
– És a hangsúly a rosszon van.
– A hangsúly a szükségesen van.

89. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Galen Cox · Victor Steiner-Davion
Cheril>!

– A sajtóval harcolni – mondta – olyan, mint disznókkal küzdeni. Talán győzöl, de biztos, hogy bemocskolod magad.

91. oldal

Cheril>!

Az emberek már azelőtt bántották egymást, hogy kardjuk lett volna. Fegyver hiányában ököllel rombolnak. Ha ököl sincs, szavakkal, de ha szavak sincsenek, akkor a kommunikáció is elveszti értelmét, pedig arról azt tartjuk, hogy az emberiség minden betegségére tud orvosságot.

105. oldal


A sorozat következő kötete

BattleTech sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Orson Scott Card: Végjáték
John Scalzi: Vének háborúja
Donald F. Glut: A Birodalom visszavág
Robert A. Heinlein: Csillagközi invázió
Brian K. Vaughan: Saga 1.
Karen Traviss: Színvallás
James S. A. Corey: Tiamat dühe
Dan Abnett: Hórusz felemelkedése
Frank Herbert: Frank Herbert teljes science fiction univerzuma 1.
Frank Herbert – Brian Herbert – Kevin J. Anderson: Dűne: Képregény 2. – Muad-Dib