Én, ​a Jedi 20 csillagozás

Michael A. Stackpole: Én, a Jedi

A koréliai Corran Horn az Új Köztársaság legendás pilótája. Feleségét, Miraxot, aki épp információkat próbál szerezni egy kalózbandáról, foglyul ejtik. Horn mindent megtesz, hogy felesége nyomára bukkanjon, de nem jár sikerrel, a kalózok nyomtalanul eltűnnek. A férfinak egyetlen lehetősége marad: csatlakozik a Luke Skywalker vezette Jedi Akadémiához. Mivel Horn egy hajdani Jedi lovag leszármazottja, átjárja az Erő, csupán meg kell tanulnia használni azt. Azonban hiába halad jól az Akadémián, forrófejű és türelmetlen. Mindenáron felesége felkutatására akar indulni, ezzel viszont nem csak önmagát, hanem az egész Új Köztársaságot veszélybe sodorja. A titokzatos kalózok ugyanis egy sötét és természetellenes hatalom fölött rendelkeznek, amivel csak egy képzett Jedi szállhat szembe…

Eredeti mű: Michael A. Stackpole: I, Jedi

Eredeti megjelenés éve: 1998

>!
Szukits, Szeged, 2011
550 oldal · ISBN: 9789634972174 · Fordította: Szente Mihály

Enciklopédia 33

Szereplők népszerűség szerint

Han Solo · Luke Skywalker · Corran Horn · Wedge Antilles · jedi · Elegos A'Kla · Iella Wessiri Antilles · Rostek Horn


Kedvencelte 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
Chosen
Michael A. Stackpole: Én, a Jedi

Furcsa deja vu volt olvasni a könyv mintegy első harmadát, mivel nagyrészt a Jedi Akadémia trilógia eseményein alapult (http://moly.hu/polcok/star-wars-a-jedi-akademia-trilogia). Igaz egy olyan szereplő szemszögéből, aki a trilógiában nem is szerepelt. :) Vagy az Erő olyan kiválóan elrejtette, hogy nem vettem észre. ;)
Szóval ebből a szempontból kicsit furcsa volt, de aztán jó kis Star Wars kaland kerekedett az eseményekből, érdekes új szempontok villantak fel a jedik misztériumából. Ha nem is top kategóriás, mindenképpen szórakoztató.
Elég sok utalás volt Stackpole X-szárnyúak sorozatára (http://moly.hu/polcok/star-wars-x-szarnyuak), amit eddig nem volt szerencsém olvasni, ezt pótolni szükséges, hogy teljes legyen a kép. :)

3 hozzászólás
>!
Eszchan
Michael A. Stackpole: Én, a Jedi

Imádom a pilótákat, főleg az X-szárnyú pilótákat, úgyhogy már az első oldalakkal megvett magának a könyv. Általában az összes pilótát kedvelem, legyen szó birodalmiról vagy lázadóról/köztársaságiról. Corran Horn azonban ezzel a könyvvel nem került be a kedvenceim közé. A sztorival nem volt baj, csak Corran túlzott egoizmusával…

>!
PAVideoStudio
Michael A. Stackpole: Én, a Jedi

Fantasztikus. Corran jó arc!
Véleményem és bemutató az alábbi videóban: http://youtu.be/m27Xc-v9IIg

Véleményem további Star Wars könyvekről: http://goo.gl/XBEwd

>!
Trillian26 
Michael A. Stackpole: Én, a Jedi

A könyv első felén igen nehezen küzdöttem át magam. Ráadásul sikerült elérnie az írónak, hogy nagyon ne kedveljem Corrant. Gondolom szerepet játszott ebben az is, hogy a történet harmada a Jedi-Akadémia trilógiából megismert történetet tartalmazta, bár néhol változtatásokkal. Illetve Corrannak nagyon nagy szerep jutott, amit nem igazán éreztem jónak, mivel még csak megemlítve sem volt a három könyvben, ám ennél is jobban zavart, ahogyan Luke-ot beállította a szerző. Sokkal gyengébbnek mutatta a könyv minden szempontból, mint amilyennek más történetekből megismertem (persze tudom hogy nem volt tökéletes, meg volt jó pár bizonytalan pillanata, de ennyi nem, és ennyire nem volt béna). A történet második felét egy picit jobbnak éreztem, bár ehhez a vizsgaidőszak vége is hozzájárulhatott (ezt a felét már utána olvastam). Amúgy a történet nem volt rossz és az eddig ismeretlen karakterek sem, Elegost például megkedveltem. Nem hiszem hogy újra a kezembe venném, de egyszer azért jó volt Corran Horn történetét is megismerni (már az X-szárnyúak sorozaton kívül).

>!
Turbo1988
Michael A. Stackpole: Én, a Jedi

Egy szóban összefoglalva: GYYYYYYÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁHHHHHHHHHH!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Mondjuk úgy: a 290. oldalra rájöttem, hogy miért csak 12 évvel az eredeti kiadás után merték csak lefordítani magyarra. Bár Stackpole hiába is erőlködött „A megtévesztés leplét” nem tudta alulmúlni… :)
Vagy Luceno erőlködött sikeresen? Ki tudja?

Azt viszont el kell ismernem, hogy a könyv egyébként nagyon jól indul. Corran éli a megszokott életét, éppen egy komoly dilemma előtt állva. Bár nem értem, hogy mi másért vesz feleségül valaki egy nőt, ha nem azért, mert gyereket akar? (Minden másra ott van a próbaházasság.) Kivéve persze, ha Mirax erőlteti rá az akaratát. Úgy tűnik, hogy ez még a ’90-es évek házasságpolitikáját tükrözi vissza.
Nem olvastam el a X-szárnyúak sorozatot (mert azért nem vagyok akkora fan), de így egy kicsit szokatlan volt a 2010-es évek házassági stratégiája szerint megérteni a dolgot.

A könyv két része osztható: az első a Jedi Akadémia trilógia gyenge koppintása, a másik pedig amikor Mitraxot kutatja.
Az első rész – függetlenül attól, hogy mennyire lendületesen és épületesen indult – hibák egész sorozatát tartalmazza. Ezek közül is a legsúlyosabb az, hogy egyszerűen hülyének nézi a Jedi Akadémia-trilógia olvasóit. Számos helyen megváltoztatja a történetet, csakhogy a karaterét „rajnak” állítsa be.
Előszöris tisztában kell lennie azzal, hogy az a sorozat született meg előbb. Tehát Stackpole-nak kell tiszteletben tartania a korábbi történetet, és nem fordítva. Corran Horn ugyan név szerint nem szerepelt a történetben, mivel Anderson nem nevezte meg mind a tizenkét növendéket. Tehát nincs gond, ha egy kicsit kiegészíti a történetet. Azaz nem lenne, ha tényleg erre törekedne, és nem arra, hogy beleerőlködje a karakterét egy sor kimaradt jelenetbe.
Stackpole elkövette azt a tipikus hibát, hogy beleszeretett a karakterébe, és saját magával azonosítja. Ezek után pedig mindenkinél okosabbra akarja beállítani. Még ha ezzel meg is változtatja az eredeti történetet. Természetesen nyilván megrendelésre készült, de viszont még én is vettem a fáradtságot, hogy a könyv belekezdése előtt elolvassam az Akadémia-trilógia Jedikre vonatkozó részeit, amikor láttam, hogy ezt is beleimportálta.

Számos kérdés maradt nyitva a korábbi a trilógiában, amire Stackpole sem adott választ:
Előszöris, Luke miért nem nézett utána a piramisok történetének? Na jó, tegyük fel, hogy ebben a verzióban is létezik a Jedik elveszett városa, és valamennyire már tisztában volt a dolgokkal. De semmi! Még ennyi sem. Miért akarna egy Jedi egy volt Sith kolónián Akadémiát alapítani? Főleg egy annyira tapasztalt és kipróbált személy, mint Luke. Erre Stackpole-nak kellett volna választ adnia.
Voltak elvarratlan, értelmetlen szálak a Sötét Oldalban, de ezeket sem használta ki. Előszöris, hogy Luke miért nem tett semmit Kyp biztonságáért, ha már Corran észrevette, hogy idegen befolyás alatt áll? Én eddig úgy gondoltam, hogy azért, mert akkor Exar Kun őt is megölte volna, ahogy Gantorist, és keresne egy harmadik tanítványt. Ehelyett teljesen csökött agyúnak van beállítva, aki nem veszi észre a veszélyt még akkor sem, amikor közvetlenül az orra előtt van, de összetojja magát egy számára teljesen veszélytelen csillagromboló miatt.

Azon kívül ott vannak a változtatások:
Brakiss-t az első 12-be rakta be, pedig az Árnyakadémián leírták, hogy ő nem az első birodalmi ügynök volt, hanem a sokadik. Azzal a különbséggel, hogy Luke fantáziát látott benne (akkor még két esélyes volt a jövője), és úgy döntött, hogy nem küldi el. Aztán persze nem jött be a másik lehetőség, de ettől függetlenül nem ő volt az első birodalmi ügynök, aki be akart jutni az Akadémiára.
Azon kívül Luke-nak semmi baja nem volt az oktatással. Itt úgy állítják e, mint aki nem is tudja hogyan kell tanítani.
Nem ártott volna, ha Stackpole elolvassa az Erő bajnokait is, ha már azt is beleszövi. Corrannak ott kellett lennie Exar Kun legyőzésénél, mert ahogy a könyvben is volt: minden tanítvány összegyűlt. Idézem: „Az összes többi tanítvány is beözönlött a terembe, és körülvették a Sith Sötét Lovagját.” 126. oldal
Nem pedig, hogy egy kivétellel mindenki.
Bevallom, először azt hittem, hogy ő okozta Bodo Baas illúzióját, de Stackpole-ban még ennyi kreativitás sem volt. Tehát röviden arról van szó, hogy az író odabiggyesztette a kedvenc karakterét rajoskodni, majd visszaavandszálta a történetet egyszerű X-wing sztorivá egy kis fénykardozással az utolsó oldalakon.
És ezzel magyarázatot is kaptunk arra, hogy miért ilyen későn jelent meg a fordítás. Mert akik tudták is, hogy miről szól, egyszerűen úgy látták, hogy nincs rá igény.
Kyp Durron rehabilitációjával kapcsolatban pedig nem ártott volna, ha ismeri az eredeti sztorit: amikor kilőtte Daala hajóit, lakatlan rendszereket pusztított el. A Caridánál pedig AGYHALÁLT KAPTAM!!! Úgy írta le a bolygó pusztulását, mintha egy Alderanhoz hasonló civil célpont lett volna. (Mert az olyan menő.) Márpedig az Erő bajnokai első fejezet első oldalán leírták, hogy „katonai bolygó”. Ha a háború, a titkos akciók és a flotta hiánya ellenére voltak is ott civilek (ami önmagában is kétséges) nem volt nagyobb a veszteség, mint ami egy új köztársasági bombázás során következett volna be. Mondjuk azért, mert az egész bolygón katonai támaszpontok voltak. Kyp ezért és Exar Kun befolyásolása miatt úszta meg börtön és kivégzés nélkül. Lefogadom, hogy azért kellett így átírnia, hogy menőbb csávónak állítsa be Corrant, amiért lelép. Pedig csak szánalmasnak állította be saját magát.
Viszont hogy miért kellett kihagynia Exar Kun likvidálásánál azt nem értem. Stackpole simán kitalálhatta volna, hogy Corran jelenítette meg Bodo Baas alakját. Az még némi kreativitásról árulkodott volna, nem pedig csak…

A második rész pilótázó-nyomozói lendületet kapott. Az ilyen vadászgépes csaták engem nem kötnek le, de talán az X-szárnyúak sorozat kedvelőit biztosan érdekelték. Az elején egy kissé unalmasnak éreztem, és a végén a Jensaarákkal való harc is lehetett volna egy kicsit hosszabb.
A kedvenc röhögős jelenetem az, amikor maga Corran maga sem érti, hogy minek állt be Jedinek? Talán azért, mert a Jensaarai-okat nem tudta volna másképp lenyomni? (De valójában azért, hogy plussz egy fő legyen a Jedi Akadémia-trilógiában, mialatt egy kicsit átírja a történetet…)
Mind a sikátori balhét, mind a Saarai Kai-val folytatott harc lehetett volna hosszabb. Szerencsére lendületet kapott a történet, amikor Corran elkezdett Jediset játszani, hogy a frászt hozza a kalózokra. Ezek miatt elmondható, hogy a könyv utolsó harmada inkább érdekes volt, mint gagyi. Főleg a caamasik, a kalózkultúra és a Jensarák miatt.
Viszont hiányoltam, hogy az első felének filozófálgató-vitázó része után a Jensaarák filozófiájával egyáltalán nem ismerkedhettünk meg. Mindössze annyit tudtunk meg róluk, hogy náluk nem a fénykardkészítés a nagy szám, hanem a páncél, de azt se teljesen kortózis. Hát… gratula!
Viszont ennél többet nem.

Nem sok pozitívumot tudok róla mondani. Nem dolgozták ki sem az új, sem a megválaszolatlan kérdéseket.
Viszont nagyon jó volt a kalózkarakterek kidolgozása. A Túlélők elég rokonszenvesek voltak. A többségük alapvetően nem bűnöző, csak Tavirához sodorta őket az élet. Máskülönben… nos ez már fentebb leírtam.

1 hozzászólás
>!
Hippoforaccus
Michael A. Stackpole: Én, a Jedi

Ez egy Jedi növendék hosszú, részretes (számomra egy kicsit túl részletes) Holonaplójának álcázott könyv. A történet maga nagyon jó, nekem nagyon tetszik az egyes szám első személy ötlet. csak ne írna le minden egyes modulatot. Fénykardpárbajnál, vagy űrcsatáknál nem baj a részletesség, de a főzésnél például lehetne egy kicsit felületesebb. A karakterek nagyon jól kidolgozottak, nagy kedvencem közülük az öreg Rostek Horn és persze Mara Jade. Összesítve ez egy remek könyv, a fél csillag levonás a túl sok információ miatt van.


Népszerű idézetek

>!
Saille P

– Na, és ez: hány koréliai cserél ki egy lámpát? – A szomszédos asztalnál ülő Timmserre pillantottam, és miután ő csak rántott egyet a vállán, megadtam a választ a saját kérdésemre: – Hát egy sem! Szeretnek sötétben lenni, mert úgy senki sem látja, hogy csalnak szabakkozás közben!

Kapcsolódó szócikkek: Corran Horn · szabbak/sabacc
>!
Saille P

– Nehéz megítélni, hogy melyik a rosszabb: ha egy tanítványom áttér a sötét oldalra, vagy pedig ha hátat fordít a tanításaimnak.

Kapcsolódó szócikkek: az Erő sötét oldala · Luke Skywalker · tanítvány
>!
Saille P

– Annak idején a KorBiz-nál járta egy mondás. Ha egy fickó huttnak nevez, ne törődj vele! Ha egy második is huttnak nevez, kezdj el gondolkodni! Ha egy harmadik is huttnak nevez, szerezz be nyáltartó vödröt, és kezdj el fűszert felhalmozni!

Kapcsolódó szócikkek: Hutt · Korélia
>!
Saille P

– Ha megengeded – felelte megfontoltan bólogatva Elegos, – idéznék neked egy caamasi mondást.

– Tessék!

Elegos összekulcsolta hasa előtt a kezét, és a fejét oldalra billentve beszélt:

– Ha már nem hallod, hogy a szél a neveden szólít, ideje elgondolkodnod azon, hogy talán elfelejtetted a nevedet.

Kapcsolódó szócikkek: Corran Horn · Elegos A'Kla
1 hozzászólás
>!
Hippoforaccus 

A villágért sem fogalmaznék úgy, hogy három felnőtt férfi, három Jedi-tanítvány, akik közül ketten fénykarddal fegyverkeztek fel, rövid úton kimenekültek egy teljesen elhagyatott templomból. Jobban szeretek úgy gondolni az esetre, hogy mi hárman azért távoztunk sürgősen, hogy keresztülhúzzuk azok számításait, akik esetleg csapdát állítottak nekünk.

Kapcsolódó szócikkek: Corran Horn · fénykard
>!
Hippoforaccus 

Az invidek egyedi tervezésű és kivitelű, Trivadásznak nevezett gépeken repültek. A fő részét a Sienar Gépgyár alap TIE-vadászának gömb formájú fülkéje, illetve ionhajtóműve alkotta – a hidrogén és az ostobaság után ez az árucikk fordul elő legnagyobb bőségben a Galaxisban…

>!
PAVideoStudio

Csak annyit tehetünk, hogy vállaljuk és elfogadjuk a felelősségünket, és megtanulunk együtt élni a következményekkel.

193. oldal, 18. fejezet - Én, a Jedi (Szukits, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Corran Horn
>!
PAVideoStudio

– Nézd, mester, elsiklasz két dolog felett – válaszoltam neki, és magyarázni kezdtem: – Először is, a gondolkodás közelebb van a próbálkozáshoz, mint a cselekvéshez, ha érted, mire gondolok. Ahhoz, hogy megváltoztassuk a jövőt, nem elég tervezgetni, cselekednünk kell! Jóllehet a Jedik védelemből cselekszenek, és nem agresszióból, ez még korántsem jelenti azt, hogy szükség esetén nem léptethetünk életbe agresszív védelmi intézkedéseket.

218. oldal, 20. fejezet - Én, a Jedi (Szukits, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Corran Horn
>!
Trillian26 

Az élet nem csupán időtöltés a halál előtt, hanem összessége mindannak, amit teszünk.

Negyvenegyedik fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
James S. A. Corey: Kalibán háborúja
John Scalzi: Szellemhadtest
Jack Campbell: Vakmerő
Martha Wells: Kritikus rendszerhiba
Ann Leckie: Mellékes háború
Neal Stephenson: Seveneves – A hét Éva
Brian Herbert – Kevin J. Anderson: A Dűne homokférgei
Kim Stanley Robinson: 2312
Pierce Brown: Hajnalcsillag