Nyilvánosság ​és műfaj a Kazinczy-levelezésben 1 csillagozás

Köszönet illeti a szakdogám bevezető fejezetéhez adott segítségért.
De:
– csapongó (Kazinczyval ez és ez volt … jaj, jut eszembe, egy másik író akit amúgy Kazinczy is ismert, ezt meg ezt csinálta… ja, szóval Kazinczy…)
– nagyon-nagyon sokszor ismétli magát
– a jegyzetelési stílusa kaotikus és tragikus, volt hivatkozása amit negyven percig kerestem vissza és vetettem össze az idézett szöveggel
– végjegyzetelés, komolyan? :(

Dühítő volt még – bár ez már nem a könyv sara –, hogy elolvastam Mezei egy megállapítását, továbbgondoltam, leírtam az eszmefuttatás eredményét, aztán folytattam az olvasást, és öt oldallal arrébb Mezei is leírta kb ugyanazt, amire „zseniálisan” magamtól is rájöttem – ergo minden második mondatomat le kellett hivatkoznom, amit a szövegre építettem.
Na de üdvözlöm magam a való világban, ahol a szakdoga nem a zseniális önálló gondolatok összefűzéséről szól, hanem szakirodalmak egymás utáni beidézéséről. :P