A sűrítés szűkítés is: cella; s hogy a cella minden formájában ugyanaz? A végtelennek az ezredrésze is végtelen: ez viszont mindig vigasz maradhat.
Mészöly Miklós
Magasiskola 11 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Horizont könyvek Kriterion
Enciklopédia 3
Kedvencelte 1
Most olvassa 1
Várólistára tette 12
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
Mészöly Miklós: Magasiskola 76% Regények és elbeszélések
„Lilik bevallotta egyszer, hogy a sólymok legalább annyira szuggerálják őt, mint ő azokat. Nincs itt semmi erőszak, mondta, csak a laikus hiszi.”
Nem olvastam még Mészölytől, most is csak ezt az egy kisregényt, majd megmondják az okosok, hogy ebben az esetben jó-e az, hogy ezzel kezdtem. Talán Az atléta halálba belekezdtem, de abbamaradt. A választásom mostani oka prózai (haha, szó szerint) volt, megnéztem Gaál István hasonló című filmjét és nem igazán értettem, és utánaolvasással derült ki, hogy ez egy Mészöly regényen alapul. Ha tudom előbb olvasok, aztán nézek. Mindenesetre kicsit jobban értem a filmet a regény után, ami furán nem Gaálos volt, az Mészöly miatt lehetett. Még amit idetennék, a regényt 1956-ban írták.
Lehet ez már a tapasztalt olvasóban kialakult paranoia, hogy minden mondat mögé valamit gondolunk, de nem tudtam máshonnan elindulni, mint hogy ez az egész regény, a maga kis zárt és természetellenes, ugyanakkor csak a természetben létező világával az ötvenes évek
magyar társadalmának a metaforája lesz. Majd mi megmutatjuk a természetnek, hogy hogyan kell csinálni. Ugyanakkor megmutatja, hogy egy fanatikus és következetes vezető mindenhol tud egy ütőképes csapatot létrehozni, elég elhitetni az emberekkel, hogy amit csinálnak, az valakinek jó. Idomítás emberi és állati szinteken is.
Elég szikár a novella szövege, semmi flanc meg cicó, rövid mondatok, tömörítés és mérsékelt tájleírások. Külön tetszett, hogy a kívülről érkező elbeszélő végig kívül tudott maradni a történeten.
Érdekessége még a novellának, hogy van valós élményalapja, mert Mészöly eltöltött pár napot az Ohat-pusztai kísérleti solymásztelepen 1956-ban.
Mészöly Miklós: Magasiskola 76% Regények és elbeszélések
Nem tudom, Mészöllyel nem vagyok jó barátságban…Pedig nem rosszak az írásai, nekem valahogy mégis megterhelőek. De nem a jó értelemben véve. Valahogy rám telepednek a szavai, és sehogy nem tudom kibogozni magam belőle.
Elég sokat olvastam már tőle, de még mindig nem az igazi. Pedig tudom én, hogy nagy szám, valami újnak az elindítója, minden mai író atyja, de sosem lesz a kedvencem… (Bocsi,Miki!)
Népszerű idézetek
Én, bevallom, ki nem állhatom a várost, olyan puha lesz ott az ember, mint a csiga. Mindig úgy jövök haza, mintha kilúgoztak volna. Meg aztán az aszfalt, csak úgy kopog rajta a csizma, mindenhová úgy kell becsöngetni… mintha folyton azt bizonygatná az ember, hogy na, most közeledem, na, most itt vagyok – hát, ez nem a mi fajtánknak való. Azoknak igen, akiknek éppen az kell, hogy megtartsanak mindenféle szabályt. De itt mi csináljuk a szabályt meg a rendet.
239. oldal, Magasiskola
Mészöly Miklós: Magasiskola 76% Regények és elbeszélések
Hiszen akármikor megszökhetnének, és mégsem teszik; olyan magasságba szállnak fel, ahonnan már nem is látszik a telep, és mégis visszatérnek. Az éhség tenné? De hát jóllakottan se csinálják másképp. Vagy a megszokás? De mért ezt szokják meg éppen? Lilik bevallotta egyszer, hogy a sólymok legalább annyira szuggerálják őt, mint ő azokat. Nincs itt semmi erőszak, mondta, csak a laikus hiszi.
Mészöly Miklós: Magasiskola 76% Regények és elbeszélések
Hajnali köd úszik a telep fölött, a gomolygáson rézsútos sugarak törnek át, fölvillanva és kialudva, mint a meglódult morzejelek.
(első mondat)
Mészöly Miklós: Magasiskola 76% Regények és elbeszélések
Meg kell szokni az állandó szelet, az árnyéktalanságot; ha akarsz, kilométereket nyargalhatsz lóháton, mégsem érzed úgy, hogy megérkeztél valahová; a pusztai égbolt bezár, mint egy fényketrec; mintha billiówattos lámpa tűzne a szemedbe, folyton a nyomodban van, mindenütt megtalál; ennyi erővel cellában is ülhetnél, rács mögött, ott egy százas körte ugyanezt megteszi; ha legalább látnál valakit a közelben, aki hozzád csatlakozik, megszólít, akkor eltökélhetnéd, hogy néma maradsz – de sehol senki, sehol egy ember. Vallani fogsz.
245. Magasiskola
Mészöly Miklós: Magasiskola 76% Regények és elbeszélések
De még az éjszaka csendje se tud olyan átható lenni, mint amilyen a völgyé, délben egy és kettő között. Mintha minden életet kikapcsolna ilyenkor a fény túlzása: bálvány tettenértséggel minden hangsúly a pusztán önmagára korlátozódó formára tevődik át. Ez az én gyíkom ideje: ilyenkor ül ki a rönkre, a maga időtlen mozdulatlanságával. Mint a legfinomabb szablyaél, csak annyit hajlik fölfelé a teste, anélkül, hogy belefáradna ebbe a végleges következetességbe. Csupán azt a madarat tudnám hasonlítani hozzá, amelyik szintén ebben az időpontban jelenik meg, mindig ugyanazon a karón, s egy rebbenésnyi mozdulata sincs: csak mint a felfüggesztett létezés körvonala. Mégis ő csap be, nem a gyík: rájöttem, hogy időnként felröppen egy arasznyit, majd ismét visszaszáll a karóra. Nem nehéz kitalálni: bogárvadászként ül ott, nemcsak a nap megbűvöltjeként. Nyilván a gyíkom sem ártatlan, de őt még nem tudtam tettenérni. Így hát őt nevezem ki a völgy tiszteletbeli bölcsének. Talán ő mégis tud valamit a mozdulatlanabb ős-őskorból.
289. Levél a völgyből (Kriterion, 1985)
Mészöly Miklós: Magasiskola 76% Regények és elbeszélések
A takarításszag olyan, mint a tiszta lelkiismeret.
281. oldal - Jelentés öt egérről (Kriterion, 1985)
Mészöly Miklós: Magasiskola 76% Regények és elbeszélések
Kedves G. – néhány alkalmi adatot szeretnék megemlíteni, hogy az ártatlan tébolynak, amivel napjainkat bearanyozzuk, milyen mélyek a gyökerei.
A táncoló legényeket két kuka kíséri, öltözetük ócska posztóból maszk, disznósörte bajusz, tehénfarok szakáll. A fejüket tollkorona díszíti. Kezükben korbácsnyél, a végén szalagokra hasított bőrdarab. Ezzel riasztják a gyerekeket. Havas idő lévén, hatalmas hógomolyát gyúrnak, és bevetik a kemencébe. A lányokat döglött madarakkal ijesztgetik, a madarakat nagy ceremóniával megsütik nyárson, széttépik, összevesznek rajta. Ezután szánkóra hordót raknak, benne bundába öltözött négy legény. Mikor a nép közé érnek, a legények előbújnak, és meztelenül rohangálnak a hóban. Végül a két kuka közül a gyengébbiket(!) földhöz vágják, fakarddal felhasítják, feldarabolják, megnyúzzák, mint a mészáros a marhát. Utána kezüket csapkodva sírni(!) kezdenek. Az egyik korbács nyelét az áldozat szájába, a másikat a seggébe dugják, és közösen fújni kezdik a szemét, az ágyékát, míg a leölt kuka föléled(!).
Nyomozás -3 ...A borica télűző rítus, csángó legénytánc
Mészöly Miklós: Magasiskola 76% Regények és elbeszélések
Hasonló könyvek címkék alapján
- Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Mai csodák 96% ·
Összehasonlítás - Homoki-Nagy István: Hegyen-völgyön 97% ·
Összehasonlítás - Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent 93% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Messze van odáig! 97% ·
Összehasonlítás - Örkény István: „Rózsakiállítás” 91% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Kék pille 94% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek 93% ·
Összehasonlítás - Ördögh Szilveszter: Lázár békéje ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Mi erősebb a halálnál? ·
Összehasonlítás