Érintések 1 csillagozás

Mészöly Miklós: Érintések Mészöly Miklós: Érintések

Mészöly ​Miklós esszéi a filozófia és az irodalom mezsgyéin keletkeztek vagy az élet egy-egy maradandó pillanatát rögzítik. Hosszabb tanulmányok és verslélegzettel írt futamok váltják egymást új könyvében, akár korábbi kötetében. A tágasság iskolájában. Témája sokféle. Egyik hosszabb írásának tárgya Csáth Géza elfeledett pszichiátriai elemzése a skizofréniában szenvedő N. kisasszony naplójáról; ironikus nyelvészeti „tallózás” kutatja régi, ízes, erőteljes és elfeledett nyelvi fordulatainkat: a lehetőséget, hogy majd ismét felhasználtassanak. Szól a tetten ért időről, amikor és ahogy egy műalkotás lelke megszületik, Vörösmarty A rom című kis eposzát elemezve a magyar romantikáról, még inkább a magyar költészet elkerülhetetlen feladatáról: szolgálni. A tényszerű rögzítés lehetőségeiről és kilátástalanságáról. A tényszerű rögzítés lehetőségeiről és kilátástalanságáról a valóság egymást kiegészítő és egymással feleselő dimenzióiban. Napló jellegű emlékezések a gyerekkoráról és az íróvá… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Jelenkor, Pécs, 2000
172 oldal · keménytáblás · ISBN: 9636762465
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1980
266 oldal · ISBN: 9631516679

Enciklopédia 1


Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
iniesta
Mészöly Miklós: Érintések

A szinte az egyes mondatok összegeként adódó szövegbőség elképesztő, a gondolkodás így vázolt lehetséges irányainak száma nem megszámolható (és ez nem túlzás). De a(z így kapott jegyzet)kötet: tákolmány – bár ismétlem: fantasztikus tákolmány –, s mint ilyet, elhűlve nézem. Ha a veranda járólapjai carrarai márványból vannak, a tetőgerendázat mahagóni, az ereszcsatornák aranyozottak, az ablakokon katedrálisüveg, ésatöbbi… a ház, egyben mégis egy vidám önkéntességgel és „szándékolt nemtörődömséggel” felépített bádogviskó, akkor hol a p..ában van az ajtó és hogy lehet rajta bemenni? Vagy éppen: nem kockáztatva, hogy esetleg ránk dől, kint kellene maradni?

Túlzásba estél, Építőmester.


Népszerű idézetek

>!
Cheril

Kerouac Úton-jában határozottan bosszant az a nagynéni, aki az utolsó pillanatban mindig elküldi a szükséges néhány dollárt. Rontja az irodalmi hitelességet is. Akkor már inkább Jack London elkeseredettjei és dühösei.

Kapcsolódó szócikkek: Jack London
2 hozzászólás
>!
Cheril

Nincsenek szabályok. Ez sem igaz – „nincsenek szabályok” sincsenek.

Notesz

>!
Cheril

Nem tudni pontosan, hogy Krúdy mit hol ír: ez szinte hitelesebb olvasói közeledés a világához, mint pontosan tudni. Mindenütt írja. Egy csodálatos mondatára emlékszem, amit szintén valahol, mindenütt ír le: „Ha csak azt tudnánk, hogy mit beszéltek a nők Szinyei Majális című képén…” – Itt a varázslat magja: hogy feltételes módon, mégis egy hiteles állító módon belül tudja.

Krúdy - Proust

4 hozzászólás
>!
Cheril

Sok meddő vitát elkerülhetnénk, ha a művészettől nem „valóságot” követelnénk, hanem hitelességet.

Notesz

7 hozzászólás
>!
Equimanthorn

A líra versenyen kívüli: ahová emelkedni tud, ott már nincs historikus tér, idő és konkrétság – még ha van is. De vajon a próza igazán nagy, nem avuló lapjai is nem éppen azok, ahol elfeledkezünk a historikumról, még ha történetesen abból építkezik is? A múlt „kiiktatása” és jelenbe-semlegesítése, jelenbe-forrósítása: mintha ez volna az elsöprő művészi hatás feltétele.

>!
Cheril

Bevezetendő terminus technicus: lökhárítós irodalom.

Notesz

>!
Cheril

Belső teatralitás és felfokozott elveszettség érzés – enélkül semmi lényeges nem megy.

Notesz

>!
iniesta

S a gazdag szülők, akikhez bármikor vissza lehet térni? Akik a pénzt küldik, ha minden szakad? Kerouac könyvében is ez bosszantott: a nagynéni, aki az utolsó pillanatban mindig elküldi a szükséges néhány dollárt. Hamis, langyos, vérszegény oppozíció. Egyfajta rend, társadalom ellen tüntet, de számít is, támaszkodik is rá. Gyerekjáték. […] Mint tünet, persze, elgondolkoztató; ez a kissé feminin-érzelmes, elsősorban botránkoztató, és nem cselekvő tüntetés.

173. oldal

1 hozzászólás
>!
Cheril

Újraértelmezett naturalizmus: tudniillik a könyörtelen (de nem kegyetlen). Nem öntetszelgő, nem belterjes. Szembefordulás a valós részletek bősége fölötti romantikus eksztázissal. Részrehajlás nélküli pontosság.

Naturalizmus - Expresszionizmus - Szürrealizmus

2 hozzászólás
>!
Cheril

Széljegyzet Beckett szótárához

1. Az ember találta fel az irgalmat, részvétet, nem Isten. (Octavio Paz: "Az emberek hasonlókká válhatnak az istenekhez, de az istenek az emberekhez soha.")
2.A világ gonoszsága, állatiassága főképp onnét ered, hogy hasonlítani akarunk Istenhez.
(…)
6. Isten nagy előnye az emberrel szemben, hogy ő találta fel a halált. (Viszont az ember az öröklétet. Csak éppen mindkettő semmis az antropomorf logikán túl.)
(…)
9. Tegyük fel, hogy egy patkány vagy más apró állat megeszik egy szent ostyát: a) lenyelte Krisztus testét? b) ha nem, hová tűnt? c) ha igen, mit csináljunk a patkánnyal? (Negyedik kérdés: Szent Ferenc meg tudta volna tagadni a fecskéitől, hogy ne határozott igennel válaszoljon?)
(…)
11. Az ész lerombolhatatlan.
(A művek realisztikusabban derűlátók: a lerombolt ész lerombolhatatlan.)

Széljegyzet Beckett szótárához


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Hamvas Béla: Scientia sacra
Hamvas Béla: A babérligetkönyv / Hexakümion
Hamvas Béla: Silentium / Titkos jegyzőkönyv / Unicornis
Hamvas Béla: Fák
Hamvas Béla: Eksztázis
Hamvas Béla: Tabula Smaragdina / Mágia szutra
Hamvas Béla: A száz könyv
Arthur Koestler: Szellem a gépben
Hamvas Béla: Silentium
Heller Ágnes: Olvasónapló 2012–2013