Bunker ​/ Az ablakmosó 10 csillagozás

Mészöly Miklós: Bunker / Az ablakmosó

A kötet darabjait az ötvenes évek végén írta szerzőjük. A modern hazai színműírás gyakorlatában ezek a drámák akkortájt rokontalanoknak tetszettek mind stíluseszményeikben, mind pedig szemléletükben. Mészöly Miklós az absztrakció irányába mutató drámaépítkezésével ugyanis a modern emberi lét tragikumának kettősségét mutatja be: egyfelől az atomjaira széthullt világ értelmetlenségét, másrészt egy-egy hőse révén az emberi értékek megőrzésének a lehetőségét.
A „bunkerlét” sosem volt, de lidérces álmokban ott kísértő lét, melynek érzéki valósága éppen agyonrészletezettségével megy át a fantasztikumba, hogy ott mutassa föl abszurd lényegét, s pontosan e lényeg által lázítson minden – emberi létünket deformáló – helyzet- és viselkedési automatizmus ellen. Miként a kötet másik darabja, Az ablakmosó is, a burleszkbe hajló ábrázolás harsányabb eszközeivel.

>!
Magvető, Budapest, 1979
178 oldal · ISBN: 963270889x

Kedvencelte 1

Várólistára tette 2

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

JBollok92 P>!
Mészöly Miklós: Bunker / Az ablakmosó

Régen olvastam ilyen szórakoztató, mégis tanulságos műveket, mint ez a kettő. Az ablakmosónak volt számomra egy kis Oszlopos Simeon utánérzése a filozofálgatós monológokkoal, de pont ez tetszett benne. Azt hiszem, Mészöly fel fog kerülni a kedvenc szerzőim listájára.

alaurent P>!
Mészöly Miklós: Bunker / Az ablakmosó

Az ablakmosót láttam színházban, majd újraolvasva meg kellett állapítanom, hogy ezek a művek színpadon élnek igazán. A könyvben olyan kiszámíthatók, egysíkúak, miközben kár kihagyni, annyira pontosan jelenítenek meg egy-egy szituációt, jellemvonást.


Népszerű idézetek

csucsorka IP>!

KÖZLEGÉNY
Mostanában sokat gondolok rá, hogy hogyan is volt – miért volt? Próbálom összeállítani azt a néhány képet meg… nem is tudom… Emlékek? Ezt a szót nem szereti a Hadnagy úr.

ŐRMESTER
Közbevág. Az ember azt nem szereti, fiam, ami úgyis cserbenhagyja. Majd megtanulod! Ha már nem bírod, szépen fölzabálod az emlékeidet, hogy ne legyenek útban. Jó szaftos vacsorát csinálsz belőlük – megeszed a nagyanyucikát, akinek tornácos háza volt vidéken, méhes meg gyümölcsös meg hasonlók… Ami van. Mindenkinek más van. Ahány ház, annyiféle. Csak a lényeg ugyanaz: ne maradjon szem előtt semmi, üres legyen az asztal… Kis szünet. Fura, mi? Hogy egyszerre ilyesmit akarjon az ember?

KÖZLEGÉNY
Feni a borotvakést. Furcsa…

ŐRMESTER
De figyelj csak tovább. Egy ideig tényleg úgy érzed, hogy jóllaktál, ülhetsz a fenekeden, mint a parancsnok, aki likvidált egy falut, egy egész várost… Üresek az utcák, a házak, az udvarok… Arca keményre vált, hangja mégis önkínzó. Tudod te, micsoda érzés: egy likvidált városon végigrobogni motorral? Vagy lóháton, rövid vágtában? Mikor a kövezet visszhangzik csak, a paták… – és semmi fény, csak az olajos tócsák… a kockakövek! Tudod, mi az? Mikor te magad érzed meg látod, hogy minden üres… senki se néz utánad… ha kinyitsz egy ajtót, senki se csukja be… Kis szünet után. Ez a vacsora vége. Akkor már nincs gondod az emlékekkel. Nevet. Oda küldted a tornácos házat, ahová a reggeli feketekávét szoktad, meg azokat a rohadt kincstári konzervhúsokat: a közös nagy reterátba. Hosszabb szünet. Tudsz jobb megoldást?

KÖZLEGÉNY
Bizonytalanul. Nem… Így még sose gondoltam végig.

Bunker

alaurent P>!

A meg nem értés, a közöny az, ami öl – ami felnőtté tesz…

164. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
Molnár Ferenc: Színművek
Gárdonyi Géza: Fehér Anna
Molnár Ferenc: A testőr
Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára
Örkény István: Macskajáték
Fejes Endre: Kéktiszta szerelem
Örkény István: Tóték / Macskajáték
Molnár Ferenc: Molnár Ferenc színművei
Örkény István: Drámák I-III.