Rókabérc, ​haláltúra 81 csillagozás

Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Nem ​mindig az a gyilkos, akit a legjobban gyűlölsz.
Összeszokott baráti társaság érkezik a Rókabérc alatti völgyben megbúvó, mindentől elzárt vadászházba. Tizennégy egykori gimnáziumi osztálytárs, akik huszonnyolc éve minden ősszel együtt töltenek egy hosszú hétvégét. A találkozót a csapat egyik tagja sem hagyja ki, csak az idő előtti elhalálozás számít igazolt hiányzásnak.
Az idei találkozó azonban már az első estén különös fordulatot vesz. A kedélyes, pálinkázással induló beszélgetésekben egyre több a feszültség. Ezt talán magyarázza a különlegesen pocsék, esős idő, ami mindenkit ingerültté tesz.
Reggelre látszólag minden visszatér a megszokott kerékvágásba, csak Zozó alszik előző éjszaka óta a terasz asztalára dőlve. Ám amikor megpróbálják felébreszteni, megdöbbenve szembesülnek vele, hogy a férfi halott. Egykori szerelme, az azóta ügyésszé lett Gota gyanakodni kezd…

Mészöly Ágnes Rókabérc, haláltúra című könyve – a gyerekeknek és kamaszoknak szóló… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
PRAE.HU, 2018
280 oldal · ISBN: 9786155070600

Enciklopédia 22

Szereplők népszerűség szerint

Miss Marple · Doktorovics Gábor (Doki) · Pisti, Isti (Gajdos István) · Dia, Dius (Hajagos Zoltánné született Kemenesi Diana) · Szóláth Géza (Géza)


Kedvencelte 6

Most olvassa 6

Várólistára tette 111

Kívánságlistára tette 82

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Mészöly Ágnes az ifjúsági irodalomból a krimi felségvizeire vitorláz, hogy kinyírjon pár felnőttet.

Tizennégy barát felmegy a hegyre. De vajon hányan jönnek le a saját lábukon? A szokásos „vityilló a világ végén” alaphelyzet, és Mészöly első bravúrja, hogy egy ilyen kis országban sikerül találnia egy olyan házikót valahol az erdő mélyén, ahová hihetően elzárhatja egy hétvégére szereplőit, hogy egyék meg egymást. És meg is eszik – jó, nem szó szerint, nem belezős horror ez, ott jó, ha egy zilált túlélő levergődik valahogy a végén a faluba. De abban azért biztosak lehetünk, hogy a végére itt sem maradnak ám tizennégyen, de nem ám. Merthogy az egykori gimnáziumi osztály, aki évi rendes emléktúrájára készül az októberi ítéletidőben, csúnya titkokkal a hátizsákban érkezik, oly csúnyákkal, hogy az igazi kérdés nem is az, ki a gyilkos, hanem hogy ez a sok harag, fájdalom és múltból átmentett bűn kit terít le először. Meg másodszor… meg… Csak miután ezt a kérdést megválaszoltuk, kezdheti el Ágota ügyésznő a nyomozati munkát, amelynek során – ez csak természetes – nem bízhat senkiben. Tán még saját magában sem.

Mészöly jól csavargatja a szálakat, megteremtve azt a klausztrofób közeget, amiben mindenki gyanús, a barátságok (vagy pontosabban: megszokásból barátságnak nevezett egymást-elviselések) mögött pedig évtizedes sérelmek fortyognak. Ennek érzékeltetésére egy (krimiben talán szokatlan) szerkesztési elvet alkalmaz: tizennégy fejezetben a tizennégy szereplő szemszögéből görgeti előre a cselekményt. Hogy mennyire sikerül hitelesen megszólalnia ennyire különböző jellemek nevében, abba nyilván bele lehet kötni, és számon lehet kérni némi elmélyülést is – ha szépirodalom lenne, talán meg is tenném, de mivel itt a célt (a bűntény kaleidoszkópszerű interpretálását) pazarul szolgálja, nem kötekednék inkább. Már csak azért sem, mert rájöttem, ki a gyilkos, és ezt hajlamos vagyok jó pontnak beszámítani. Egyrészt hiúságból (nyilván), másrészt meg azért, mert azt látom, a krimiírók, akik a végén mindenképpen meg akarják lepni az olvasót a megoldással, hajlamosak ezért a meglepetésért még a logikát is kifacsarni, megtapodni és végül a drámai gépezet elé kötni, mint holmi megkínzott barmot. Ez pedig felettébb tud irritálni.

Nahát. Szóval hogy jó volt. Egy jó magyar krimi, mégpedig XXI. századi közegben – nem sok ilyet látni. Még szerencse, hogy nincs több, mert akkor rájuk kattannék, és ki olvasna akkor kortárs magyar szépirodalmat? Na ugye.

10 hozzászólás
szadrienn P>!
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Kiváló magyar bűnügyi regény, bátran merem ajánlani felüdülésképpen az amerikai pszicho-thriller áradatban megfáradt krimiolvasó társaimnak.
A helyszín egy wi-fi- és térerőmentes eldugott völgyben álló ház a Zempléni-hegységben, ahol szakadó esőben és szűnni nem akaró, utakat elzáró zivatarban tizennégy régi osztálytárs készül a huszonnyolcadik érettségi találkozóra. Tizennégy különböző szemszög tizennégy fejezetben, és bár kezdetben abban reménykedtem, hogy létszámuk már a huszadik oldalon a felére csökken és nem kell túl alaposan átolvasnom a könyv elején szereplő jellemzéseket, hamar beláttam, hogy a gyilkosunk ennél sokkal lassabban dolgozik, a karakterek viszont érdekesek, izgalmasak, hitelesek. Szinte nem is a feszültségkeltés, az állandó fenyegetettség érzése tette nehezen letehetővé a könyvet, hanem a szereplők egymás közötti állandóan változó érzelmi relációi, kötődés, vonzódás és árulás, titkok és régi bűnök, nem várt meglepetések.
Nagyon változatos szereplőgárdával találkozhatunk, akik közül mindenki megpróbálja a saját hangján, a saját stílusában kommentálni az eseményeket. A rettenthetetlen ügyésznő, a kínrímfaragó villanyszerelő, a gazdag maffiózó széplelkű felesége és a kissé őrült, kétségbeejtően elvont informatikus kényszerűségből összefog, és társaival együtt a gyilkos nyomába ered. Kis magyar valóság, félelem és reszketés a Rókabércen, elő a vízhatlan bakanccsal és esőköpennyel, érdemes csatlakozni az emléktúrán részt vevő egyre fogyatkozó társasághoz!

5 hozzászólás
klara_matravolgyi>!
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Mi is lehetne ideálisabb helyszín és idő egy gyilkosságra, mint egy erdő közepén álló ház napokig szakadó esőben?
A hangulattal és az események alakulásával semmi bajom nem volt, a szereplőkkel annál inkább. Értem én hogy az esendő emberi karakter volt a középpontban, ahol mindenki szennyest rejteget, de páran kiverték nálam a biztosítékot. Ezen felül nekem az írónő stílusa sem jön be maradéktalanul, de ez már ízlés dolga. :) Mindentől függetlenül ajánlom ezt az igazán magyaros krimit.

cseri P>!
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Na, ez jó volt. Igazából már akkor megvett magának, amikor az első oldalakon felsorolja a 14 szereplőt, hogyaszongya például: „Géza (Szóláth Géza): a kaposvári Munkácsy Mihály Általános Iskola, Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója, magyar-vizuális kultúra szakos tanár. Házas, két kamasz fiú apja.”, vagy például: „Netti (Scholtzmann Anett) pénzügyi elemző, jelenleg az ING amszterdami központjában dolgozik. Egyedülálló.” Stb. Szóval ez a 14 személy, a gazdag vállalkozón kezdve a munkanélküliig összegyűlik egy afféle rendhagyó osztálytalálkozóra, amit minden évben megismételnek, és ezúttal a helyszín egy luxusnyaraló, ami viszont teljesen el van zárva a környezetétől, szóval nincs térerő, amúgy meg zuhog az eső, és járhatatlanok az utak. Figyelem: az utolsó oldalon alaprajz található.
Két engem nagyon érdeklő dolgot egyesít a könyv, kortárs magyar társadalomrajz amellett, hogy krimi is, és mindkettőként nagyon jól funkcionál. Talán az első ebből engem még jobban is érdekelt. Nagyon jó ötlet az is, hogy a pár napos cselekményt fejezetenként más-más szereplő meséli el, így amellett, hogy a sztori gördül előre, megismerjük a baráti társaság igen különböző tagjait is.
Annyit mondhatok, hogy izgalmas lesz, és sok titok fog kiderülni.

6 hozzászólás
pat P>!
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Hát bakker, ez nekem nagyon.
Pedig nekem aztán se a kortársmagyar, se a krimi nem a legkedvencebb műfajom – mármint külön-külön, mint most megállapíthattam.
Mert ez a regény aztán sooo kortársmagyar. (Én komolyan nem tudom, mi teszi azt az igazi, jellegzetes kortársmagyart, de tuti, hogy három random mondatból meg lehet állapítani, mi a kortársmagyar. Legalábbis nekem van egy ilyen érzésem.) Ennek ellenére (:P) nagyon egyben volt nekem az egész. Jó a szöveg, a történet dinamikája, pompásan adagolja az izgalmakat, és közben társadalomrajz, meg igazi emberek, igazi életekkel, igazi pálinkával meg traumákkal. Emlékeim szerint egy pillanatig sem akadtam fenn, estem ki az élményből, hogy hát hé, az vagy az a karakter nekem nem egészen hiteles, vagy erőltetett a sztori. És ahol még a narráció stílusát is sikerült az aktuális elbeszélőhöz igazítani! (Persze ez a karakteresebb karaktereknél sikerülhetett igazán. Toni és Zsófi fejezetei voltak a kedvenceim.)
Kriminek is korrekt szerintem. Az biztos, hogy nagyon izgalmas volt, én ugyan nem is igen csináltam semmi mást, míg el nem olvastam. (Megúszta az író egyébként, nem buktam meg. :) És ugyan én arra memóriailag képtelen voltam, hogy a jövés-menés megfelelőségét meg minden apró részletet öszepasszítva jöjjek rá a megoldásra, netán ellenőrizzem a rejtély megoldásának a hitelességét meg levadásszam a logikai buktatókat, a karaktereket pusztán végiggondolva is sikerült beazonosítanom a tettest. És ez szerintem nagyon jó, mert egyrészt ugye sikerélmény, másrészt a karakterek működőképességéről is egészen sok mindent elmond.
Osztálytalálkozóra ezután sem fogok járni, az egészen biztos.
Meg isten háta mögötti vadászházakba se.

Ja igen, és remek a cím, tetszik a borító, és van humora is.

2 hozzászólás
Madama_Butterfly P>!
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Nálam ez 5 csillag!
Nem tudom, hogy az ízig-vérig magyar krimi, netán egy picit az édes-bús nosztalgia, talán a tűpontos és reális társadalomrajz, esetleg a történetvezetés, vagy így összességében az egész miatt, de nekem ez nagyon tetszett!
A történet olvasása közben egy dologban voltam csak biztos: abban, hogy tizennégyen mennek fel a hegyre… És egy jó krimi mitől jó? Hát attól, hogy végig van benne feszültség, olvastatja magát és a gyilkos kilétére csak találgatni lehet.
Az, hogy minden fejezetet más és más szereplő mesél el, zseniális megoldás – így ugyan picit jobban össze vannak kuszálva a szálak, de kedvünkre eldönthetjük, hogy kedveljük-e az illetőt, és tudunk találgatni, hogy a sztori szempontjából mégis mennyire fontosak az adott fejezetben lévő történések.
Mészöly Ágnestől ez az első könyvem – és ha kezembe kerül tőle még krimi, akkor tuti nem fogok egynél megállni.

1 hozzászólás
smetalin>!
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Én úgy gondolom, minden krimi rajongónak kötelező olvasmány!:) A stílus a szereplők a „nyomozósdi” nálam minden a helyén volt. Tizennégy személyt ismerhettünk meg, mind elmeséli a saját szemszögéből a túra bizonyos idő intervallumát, ezek alapján ismerjük meg őket. Mind más, lehet sokan nem is azok aminek a külvilág felé, itt a baráti társaság felé, mutatja magát. Én mindenkinek jó szívvel ajánlom.

2 hozzászólás
meseanyu P>!
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Kriminek korrekt, bár a közepén rájöttem, hogy ki a hunyó, és az inditék egy részére is. De ez nem zavart, mert többször elbizonytalanodtam, ami egy jó krimihez hozzátartozik. Stilisztikailag viszont voltak gondjaim, és zavart éreztem néha a jellemábrázolásban is. Összességében egy teljesen jól olvasható, izgalmas regény, de a hiányosságok miatt csak négyes.

ppeva P>!
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Abszolút véletlen, hogy egyáltalán felfigyeltem erre a könyvre. Történetesen az egyik családtagunk évek óta Rókabércre jár nyaralni. Egy pillanatra még az is felmerült bennem, hogy megveszem nekik karácsonyra, de aztán visszafogtam magam. Miért stresszeljem őket, hadd szeressék továbbra is Rókabércet. Mert nekem attól teljesen elvette a kedvemet, hogy valahol a világ egy eldugott szegletében töltsek el akár csak egy hétvégét is…
Viszont nagyon tetszett benne a kortárs magyar társadalomrajz vonal is, nemcsak a krimi rész.

Teetee>!
Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra

Jelentkezzen, aki szeret osztálytalálkozóra járni.
Nincs is ideálisabb terep egy jó kis gyilkolászós krimihez: a legkülönbözőbb sorsú és érdeklődésű emberek jönnek össze, akik valamikor talán barátok voltak, de most már legfeljebb csak ezt hazudják maguknak, mögöttük sok trauma (egy jó kis gyilkolászós krimiben az átlagosnál jóval több és jóval súlyosabb trauma), bennük sok-sok frusztráció, valamiért a volt osztálytársai előtt senki nem akar lúzernek tűnni, mintha számítana valamit, mit gondolnak, mégis mindenkiben van gyomorgörcs, amikor három mondatban össze kell foglalni az elmúlt évet.
A jó kis gyilkolászás mellett a könyv legerősebb része volt ez a „hárommondatos” "Kör", amelyből minden szereplőről minden szükségeset megtudtam, elkezdtem kedvelni vagy utálni őket, és közben rohadtul empatikus is voltam velük, hogy szerencsétleneknek osztálytalálkozózniuk kell.
Ez egy okosan megírt, a feszültséget végig fenntartó, váltogatott nézőpontokat használó krimi, ami egy nyirkos, esős, kilátástalan októberi hétvégén játszódik egy isten háta mögötti, térerő nélküli luxusvadászházban, vagyis pont ideális olvasmány hőségrekordok idejére, mert elkezded érezni a mindenhová beszivárgó hideg esőt és fázik a lábad az átázott zokniban. És emellett még vicces is, többször hangosan felröhögtem közben.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

Mogyorós_csoki>!

Beskatulyáztuk egymást, és nem vesszük a fáradságot, hogy felülvizsgáljuk a begyepesedett állaspontjainkat.

Ricse, 192. oldal

FreeAngel >!

Az emberek nagyon ritkán mondják konkrétan azt, amit gondolnak.

223. oldal (Pisti)

Kapcsolódó szócikkek: Pisti, Isti (Gajdos István)
Madama_Butterfly P>!

… annyira volt együttműködő, mint egy hároméves kölyök a hisztiroham közepén.

208. oldal

mezei P>!

Nem tudom, hogy veszi a bátorságot, de kijavít, ezek nem zsengék, ez slam poetry, és ha többet akarok tudni a kortárs irodalomról, mélyedjek el Závada Péter szövegeiben. Műveletlen fickó, még azt sem tudja, hogy nem Péter, hanem Pál.

164. oldal

FreeAngel >!

…attól, hogy valaminek kicsi a valószínűsége, még nem mondhatjuk rá, hogy lehetetlen.

150. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lehetetlen · Szóláth Géza (Géza) · valószínűség
Basset>!

akinek gyereke van, azt mutogatja, akinek verse, azt

[Doki] 28. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Doktorovics Gábor (Doki)
Basset>!

Legközelebb, ha villantani akarok a kórházban, nekiállok étkészlettel műteni.

[Zsófi] 212. oldal

Madama_Butterfly P>!

A szoba kábé mint egy karibi sziget valamelyik hülye nevű hurrikán látogatása után.

187. oldal

Madama_Butterfly P>!

… vörös és elgyötört, mint a felszabadító szovjet seregek a debreceni tankcsata után

187. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kondor Vilmos: Budapest noir
Réti László: Kaméleon
Helena Silence: Ezüsthíd
Megyeri Judit: Holttest az Ambróziában
Nemere István: Halj meg helyettem!
J.D. Barker: A negyedik majom
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Jo Nesbø: Hóember
Robert Galbraith: A selyemhernyó
Stephen King: Aki kapja, marja