Egy ​másmilyen nap (Ez egy ilyen nap 2.) 24 csillagozás

Mészöly Ágnes: Egy másmilyen nap

Zsófi színdarabokban játszik, Misi zongorista, és szerte a világon koncerteket ad. Zsolti tornász, Kata arra tette fel az életét, hogy sakkozó legyen. Bence leukémiás, és gyakran jár kezelésekre, Laci a híres Gyermekkórusban énekel. A nagy sikerű Ez egy ilyen nap című könyv folytatása, ezúttal olyan, tizenéves gyerekek igazi történetével, akiknek valamiért különleges az életük.

>!
Naphegy, 2017
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639869912 · Illusztrálta: Paulovkin Boglárka

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
h_orsi P
Mészöly Ágnes: Egy másmilyen nap

A könyv kicsit elrugaszkodik a megszokott ifjúsági regényektől. Tetszett, hogy nem tartalmazott pongyola kifejezéseket és új-szlenget sem a szöveg. Így ezzel nem csak minőségibb lett a könyv, de maradandóbb is.
Számomra a legérdekesebb a buddhista iskolába járó kislány története volt. A sportolókkal együtt éreztem, a zenészeket tiszteltem. A család is sokféle képen és szerepben jelent meg.
Kicsit hiányérzetem van. Szerintem tökéletes megoldás lett volna, ha a különböző fejezetekben szereplő gyerekek találkoznak egymással, a történetük valahol összeér. Ha két hasonló érdeklődési körrel rendelkező gyerekről olvastam, akkor rögtön gondolatban összepárosítottam őket.
Ennek ellenére összességében tetszett, a tinédzser kor előtt/elején álló gyereknek meg különösen ajánlom. :)
http://konyvkoktel.blogspot.com/2017/08/meszoly-agnes-e…

1 hozzászólás
>!
ziara P
Mészöly Ágnes: Egy másmilyen nap

Nekem ez is nagyon tetszett, akárcsak az előző kötet. Sőt ez még jobban, így erre már öt csillagot adtam. Már többször gondolkodtam azon, hogyan élhetnek azok a családok, gyerekek, akik nem úgy élnek, mint az átlagemberek. Nagyon érdekes volt mindegyik történet. Nem tudom, az írónő tényleg beszélt-e ezekkel a gyerekekkel, és átfogalmazta vagy ő találta ki, bàr inkább az előbbi, mert konkrétumok is vannak, de mindegy is, mert nagyon jó.

>!
meseanyu MP
Mészöly Ágnes: Egy másmilyen nap

Jól olvasható, érdekes, de ez a második kötet sem győzött meg arról, hogy ez a műfaj igazán kell nekem. Vagy bárkinek. Előnye, hogy nem unalmas, ezért nyilván valamilyen szinten szórakoztatónak mondható, de hátránya, hogy felszínes marad. Sokat markol, de keveset fog szerintem. Olyan érzés volt kicsit, mintha valaki elém tárná, hogy milyen történetekből lehetne ifjúsági regényt írni. Mondjuk lehet, hogy egy ilyen ötlettárnak nem is rossz. :-)

2 hozzászólás
>!
Hintafa P
Mészöly Ágnes: Egy másmilyen nap

Számtalan alkalommal morfondíroztam már azon, milyen lehet XY bőrében élni, csak egy napra. Akiről én azt gondolom, hogy sokkal könnyebb/jobb/izgalmasabb az élete, valójában hogyan létezik. Most megkaptam. Kár, hogy pár évtizeddel kamaszlétem után került a kezembe. Ettől függetlenül nem hullott terméketlen talajra, mert odaadtam R-nek, aki kamaszéveinek legnehezebb pillanatait éli meg. (Neki erről a biztonság kedvéért nem szóltam. Valószínűleg csak annyit él meg a dologból, hogy az átlagnál több, gondosan válogatott könyvet nyomok a kezébe.)

A koncepció az, hogy végigkísérünk néhány kamaszt egy hétköznapjukon. Nem csupán baktatunk a szereplők mellett, hanem szinte belebújva a bőrükbe kísérjük őket a felkeléstől, az elalvásig. Átéljük mindegyikük napi rutinjának nyűgét, minden gondolatukat, érzésüket. Míg az első részben teljesen „hétköznapi” életet* élő fiúk-lányok kaptak főszerepet, a folytatásban olyanok mesélnek, akik nem, vagy nem úgy járnak iskolába, mint társaik. Vannak olyanok, akik kiemelkedően tehetségesek a zenében, táncban, valamilyen sportban, ezért eltérőek a napjaik. Vagy attól különlegesek ahol élnek (pl. Krisna-faluban), esetleg azért, mert nem hagyományos iskolákba járnak, netán betegségük miatt nem is tudnak iskolába járni.

Ezeket az apró mozaikokat Mészöly Ágnes a tőle megszokott módon könnyed, olvasmányos stílusban illeszti egymáshoz. Kötőanyaguk -ez mindig lényeges egy ifjúsági könyv esetében, hiszen ellenkező esetben darabjaira hullik az egész felépítmény- a hitelesség. Elbeszélői stílusában nincs semmi erőltetett, felnőttes manír. Az ilyesmitől rendszerint kitör a frász, mert a leereszkedő, túlerőltettt stílust megérzi a célközönség és nem veszi jó néven.
Igazi, hús-vér kiskamasz gondolatokat fogalmaz meg, kamasz nyelven. Ami különlegessé varázsolja az egyfelől a gyerekek hozzáállása saját életükhöz.
Nem állítom, hogy minden kockáját egyforma izgatottsággal olvastam volna, de a nagyképpel elégedett vagyok.
Folytatás itt:
http://hintafa.blog.hu/2017/07/29/meszoly_agnes_szabadl…

4 hozzászólás
>!
sztinus
Mészöly Ágnes: Egy másmilyen nap

Az ember olyan, hogy nem vallja be, de érdekesebb hírességekről olvasni, vagy akinek nem átlagos az élete. Egy Virtuózos Misi napja izgibb, mint egy minden nap párizsis zsömlét evő ès iskolàba bicajozós vidéki bármilyen Misi élete. Legalàbbis nèhàny oldal erejèig. Mert lehet, hogy a második edzésen reccsennék meg egy tornacsarnokban egy spárgától. Vagy rögtön.
Jó volt az első rész is, de ez mèg jobb volt.
Nem mindennel értek egyet, de nem làtok jobban bele az èletükbe, pl. hogy mennyien magántanulók a mai világban. Nem hétköznapi gyerekeket ismerhettem meg.

>!
Annamarie P
Mészöly Ágnes: Egy másmilyen nap

Az olvasótábor minden nap szembesül a könyvek sokszínűségével, már ami a műfaji besorolásokat illeti. A gyermek és ifjúsági kategóriában ez egy jóval szűkebb mezsgyére korlátozódik. Vannak a regények, a verses kötetek, és mondjuk a tankönyv jellegű kiadványok. A novella talán úgy jelenik meg, mint a mesétől elrugaszkodó első szárnycsapás, ami még keresi az útját, de az olvasóit is. Tény, hogy kifejezetten ifjúságnak íródott novellák elég szerény számban képviseltetik magukat, de azért akadnak.
Most, hogy ezt így szépen körülírtam, elmondom, hogy ez a könyv sem igazán novellagyűjtemény, de mondjuk, hogy annak az előszobája. Ha ezzel az ismerettel állunk neki az olvasásnak, akkor már is annyival jobb a helyzet, hogy nem ifjúsági regényt várunk.
Tizenhárom rövid kis történet egy-egy különleges gyermek mindennapi életéből. Egy tehetséges zongorista, egy sakkozó, egy táncos, énekes, egy beteg gyerek, vagy épp abból a szempontból különleges, hogy tanyán él, vagy a Krisna- völgyben. Ezek a gyerekek mondják el életükből azokat a dolgokat, amiket fontosnak tartanak. A felnőtté válás különböző szakaszából tekintenek magukra, családjukra.
Megvan a veszélye annak, ha 10 oldal, illusztrációt is tartalmazó 10 oldal alatt akarunk valamit elmélyíteni. Nem fog menni. De talán nem is kell, hiszen a listaszerűen felsorolt napi események az olvasóban mégis képeznek egy összetett lenyomatot, ami viszont úgy érzékeltem, hogy működik. Nem tudom mi a titka, de működik.
A 2017-es Merítés-díj ifjúsági kategóriában listás könyv segít az önértékelésben, az önismeret kialakításában, és az érzékenyítő könyvek táborát erősíti.
Ha esetleg valaki etika vagy erkölcstanár, jó a magyartanárok is jöhetnek, szóval ha nem is kötelező olvasmányként, de órai segédanyagnak is el tudom képzelni ezt a könyvet. Az első -általam nem olvasott- kötet értékelései között akadtam @AeS mondataira, aki már el is végezte a házi feladatot. (https://moly.hu/ertekelesek/2496686)

Néhány apró morgásom, amit nem is kell igazából meghallani, egyrészt az illusztrációkra vonatkozik. Semmi bajom nem volt velük, épp csak feleslegesek, és nem adnak semmit a tartalomhoz, inkább lefelé húzzák a korosztályt. Aztán hiányoltam a tartalomjegyzéket. Abszolút nem koherens írásról, hanem tizenvalahány különálló történetről van szó.
Ha esetleg új kiadást ér meg a könyv, akkor javasolnám Zsolti történetének korrigálását. Kisebb hiba csúszott bele.
(Lehet, hogy korrektornak kellene mennem…..?)

>!
bagie P
Mészöly Ágnes: Egy másmilyen nap

Külalakra sokkal jobban tetszett, mint az első kötet.
Tartalmilag már tudtam mire számíthatok, annyi különlegessége van, hogy ebben „ismertebb” gyerekek történetei vannak. Meglepő, hogy tizenéves gyerekek mennyire elhivatottak tudnak lenni, mennyire felnőttként tudják kezelni a kötelességeiket.

>!
Sicc
Mészöly Ágnes: Egy másmilyen nap

Ennél a kötetnél már jobban működött nálam is a ez az egy napos beszámolós dolog, habár itt is szívesen olvastam volna tovább a történeteket!:D
Gondolatindítónak még mindig tökéletes.

>!
Oláh_Zita P
Mészöly Ágnes: Egy másmilyen nap

Nem olvastam még az előző kötetet, de biztos, hogy el fogom ezek után.
Különleges sorsú, életű gyerekek mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást. Nekem Bence története facsarította össze a szívem, mégis nagyon örülök, hogy az írónő az ő történetét is bevette a könyvbe.A másik fontos dolog a krisnás/indiai kislány története, ami a vallási elfogadást tanítja. Ennek kötelező olvasmánynak, de minimum ajánlott olvasmánynak kellene lennie!
A legfontosabbat pedig az írónő a könyv első oldalán elmondja:
„Néhány szereplőt csodabogárnak tartasz, másokra talán irigykedsz is titokban, de megláthatod azt is, hogy a másmilyen napok nem feltétlenül könnyebbek, és a különleges teljesítmények mögött nem csupán tehetség, hanem nagyon-nagyon sok munka is áll.”
Ezt az elfogadást nagyon jó, ha már gyerekkorban tanítjuk, hogy a másik sikerének örüljünk, mert ettől nem leszünk kevesebbek, és az irgykedés inkább inspirálóan hajtson minket is a munkára. Ezt jó lenne sok felnőttnek is megtanítani, azt hiszem a kollégáimmal kezdeném, ha lenne foganatja…

>!
dianna76 P
Mészöly Ágnes: Egy másmilyen nap

Az előző kötettel ellentétben, nekem ez most annyira nem tetszett. Elrugaszkodtunk a hétköznapi élettől, és különlegesen élő, jobbára valamiben tehetséges gyerekek egy napját ismerhetjük meg. Nekem némelyik nap zsúfolt volt, és nem csodálatot, hanem sajnálatot éreztem az adott kiskamasz iránt. Voltak gyerekek, akiknek a mindennapja közelebb került hozzám, és tetszettek a történeteik, ilyen volt pl. a tornász Zsolti, vagy a magántanuló Barnabás. S persze Boros Misi egy napját, pécsiként, nem tudtam nem szeretni. Számomra természetesen a legkedvesebb, és egyúttal legmegérintőbb a leukémiás Bence története volt. A színészkedős rész pedig szép emlékeket idézett gyermekoromból, mivel éveken át az iskolai színjátszócsoport tagja voltam. Nagyjából fele-fele volt az arány, így azt lehet mondani, hogy amennyi nap tetszett, annyit éreztem um. unalmasnak is. Találtam némi szembetűnő elírást is: ha valakinek narancsot készítenek be uzsonnára, akkor hogyhogy almát eszik? Valamint a tartósan bennlévő, kulcscsont alatti un. centrális kanült, nem cseréli ki csak úgy a kezelőbe 10 perc alatt a nővérke. Valószínűleg itt a fedőkötés cserére gondoltak, csak branülcserének írták.
Az illusztrációk hasonlóak voltak, mint az első kötetben, ugyanúgy beléjük rajzolták az egy nap történéseit, csak ezúttal kék színt kaptak. Szerintem hangulatilag illettek a szöveghez.

>!
Naphegy, 2017
128 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639869912 · Illusztrálta: Paulovkin Boglárka
1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
AniTiger MP

    Ezek a pillanatok a legizgalmasabbak. Amikor a takarásban állunk, azaz a színpad szélén, ott, ahol minket nem láthatnak a nézők, mi viszont látjuk, ami a deszkákon történik. Már csak pár perc van a kezdésig, Attila épp nemrég mondta be, hogy tizenegy óra van, ez azt jelenti, hogy hét perc múlva felgördül a függöny, mert a színházban (talán azért, hogy a késők se mulasszák el az első perceket) mindig pont hét perccel a kiírt után kezdünk.

10. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kiss Ottó: Csillagszedő Márió
Fésűs Éva: Az ezüst hegedű
Csukás István: Pom Pom meséi – A radírpók
Nagy Natália: A Nap születésnapja
Szabó Magda: Tündér Lala
Csukás István: Süsü, a sárkány
Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő
Fodor Ákos: Képtelenkönyv
Igaz Dóra: Nyár, nagyi, net
Boldizsár Ildikó: Királyfi születik