Az ​érzelmek logikája 83 csillagozás

Mérő László: Az érzelmek logikája

Új könyvében a szerző az érzelmek világába kalauzolja az olvasót, aki sok érdekesség mellett azt is megtudhatja, hogy a szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól.

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Tericum, Budapest, 2010
ISBN: 9786155285158
>!
Tericum, Budapest, 2010
344 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639633742

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

II. János Pál pápa (Karol Wojtyła)


Kedvencelte 6

Most olvassa 33

Várólistára tette 83

Kívánságlistára tette 59

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
vargarockzsolt P
Mérő László: Az érzelmek logikája

Nagyszerű! A tényanyagán, a logikus gondolatmenetein túl, az tetszett nagyon, hogy tisztában van a pszichológia korlátaival. (Szerinte ott tart a pszichológia, mint a fizika Newton előtt.) Az ember viselkedésének mechanizmusát elemzi, sok humorral, de tárgyilagosan. Ez utóbbi miatt vontam le tőle fél csillagot. Török Gábor politológus elemzései jutnak róla eszembe, amelyet egy blogon nagyszerűen karikíroztak: http://oriblog.blog.hu/2010/12/11/torok_gabor_elemez_19… Azaz bennem van a hiba, mert nem szeretem a siker mindent igazol, ezért legyünk sikeresek (boldogok), bármi áron jellegű megközelítéseket.

6 hozzászólás
>!
cippo I
Mérő László: Az érzelmek logikája

Pedig nem is tartottam keresztben a számban ceruzát…

>!
vicomte MP
Mérő László: Az érzelmek logikája

Mérő ebben a könyvében is a kedvenc interdiszciplináris módszerével a matematika, a pszichológia, a biológia és a közgazdaságtan metszetén kalandozva mutatja be rendkívül meggyőzően a teóriáját, amely számomra egészen más megvilágításba helyezte az érzelmek és a döntések viszonyát.
A legfontosabb, hogy a hideg fejű, pusztán logikus döntés mítosz csupán.
Az ember biológiai lény voltából fakadóan képtelen erre. Sőt, ha megpróbálná kudarcot vallana, ugyanis a legegyszerűbb döntéshez is olyan mennyiségű összetevőt kellene mérlegelni, ami egy evolúciós helyzetben a kihalással lett volna egyenértékű.
Ezért a legtöbb döntést zsigeri szinten és ösztönösen hozzuk meg, amit egyelőre képtelenek vagyunk lemodellezni a mesterséges intelligenciák esetén.
Vagyis a közhiedelemmel ellentétben érzelmek nélkül nincs értelem!

További nagy felismerés volt, hogy a két alapvető cselekvési helyzet: a kreativitást illetve a megalapozott döntést igénylő helyzetek más alaphangulatot követelnek meg az egyéntől: míg az ötletek áradását a jókedv, addig a megvalósítást a depresszív realizmus segíti.
Erről született egy karcom is pár hónapja: http://moly.hu/karcok/115474

Természetesen, mint gyakorló közgazdászt a könyv utolsó harmada, ahol az üzleti döntések és munkamotivációk volt a két a központi kérdés különösen érdekelt.
S meg kell mondanom, hogy amit leír, azt több száz elemzett és meglátogatott cég, valamint a saját bőrömön szerzett tapasztalataim alapján csak megerősíteni tudom.

A könyv egyetlen esetleges gyengesége, hogy Mérő korábbi munkáit ismerők (különösen a Maga itt a tánctanár? c. kötet birtokosai) számára sok ismerős gondolatmenet köszön vissza.

>!
Bi_bi_bi
Mérő László: Az érzelmek logikája

A Lüscher-teszt két fő dimenzió mentén helyezi el az embereket: autonóm- heteronóm és aktív-passzív. A négy szélsőségnek megfelelő színek: az erősen autonóm és aktív (azaz másokat befolyásolni akaró, "nyomulós") emberek leginkább a piros különféle árnyalatait választják. Az autonóm, de passzív emberek ( akik békén hagyják embertársaikat, de maguk sem befolyásolhatóak könnyen) színe a zöld. A heteronóm és aktív emberek ( ők elsősorban élménykereső) a kék felé hajlanak. A heteronóm passzívak (akik arra vágynak, hogy befolyásolja valaki őket) a sárgát választják leginkább.
A Lüscher-teszt, ellentétben más hasonló jellegű tesztekkel, semmilyen elméleti alapra nem épít, csakis statisztikai adatokra – talán éppen ezért bizonyult a sok hasonló teszt közül máig is a legstabilabbnak és leginkább megbízhatónak.

Mérő egy zseni.
Bővebben itt: http://bibikeolvas.blogspot.de/2015/08/mero-laszlo-az-e…

>!
Szédültnapraforgó P
Mérő László: Az érzelmek logikája

Mérő Lászlótól ez volt a második olvasásom. Őt nekem nehéz olvasni. Nem annyira könnyed a stílusa, a megfogalmazásai időnként túl tudományosak. Meg is szenvedtem vele.
Összességében nem volt rossz, jegyzeteltem is belőle, de kedvenc nem lesz.
Sok jó idézet meg is található az idézetek között, érdemes átolvasni :)

>!
esőember
Mérő László: Az érzelmek logikája

Ismerős nevek… ismerős gondolatok, mikor elkezdtem tudtam, hogy nem csalódhatok a könyvben. Pedig előítéletes voltam; nem ismertem Mérő Lászlót, kételyek közt voltam, mikor kézbe vettem a könyvét. Hiba volt. Élvezetes volt minden sora! Lebilincselő, olvasásra késztető, tartalmas és izgalmas, és mindemellett vitára serkentő, de legfőképp elgondolkodtató. Egyszóval olyan könyv, amelynek helye van a könyvespolcunkon! A pozitív pszichológia magyar vetülete!

2 hozzászólás
>!
pottyospitypang
Mérő László: Az érzelmek logikája

Őszintén szólva nem egészen azt kaptam, amit vártam. Hogy alul- vagy felülteljesítette-e az elvárásaimat, nem tudom megmondani. Tetszik az író szemlélete, hogy egy matematikus kritikusságával vizsgál egy olyan témát, amiről leginkább csak érzésekben lehet beszélni. A könyv első kétharmadában struktúrálja, megmagyarázza az érzelmeket, ami valóban az, amit a cím alapján várunk.

Majd vált egy gazdasági nézőpontra, és a munkamotivációkra. Én személy szerint kimondottan élveztem ezt a részt, mivel alapvetően érdekel a téma, de valahogy nem tudtam beleilleszteni az egész szerkezetbe.

Összességében ajánlom az elolvasását, mert Mérő tényleg érdekes dolgokat ír le, jó stílusban, sok kísérlettel alátámasztva, de elsősorban azoknak ajánlanám, akiket a gazdaságpszichológia és a HR is érdekel.

>!
Maate
Mérő László: Az érzelmek logikája

Mérőt tisztelem a tudása és érdeklődése miatt, de egyre inkább kiégek műveit olvasván. Regényíróknál is tapasztaljuk, hogy ugyanazt írják meg tucatszor, valamennyire ez érthető is, sőt elvárt az olvasók felől is.
De ami talán működhet regényeknél, nem feltétlen működik szórakoztató szakirodalomnál.
A könyv nagy részét már megírta máskor, olvastam is, érdekes is volt, mostmár nem.
A másik része meg tiszta pszichológia, amit valahogy most mégsem sikerült neki érdekesen megírnia. A kísérletek érdekesek, de sok és hosszú és untam.
A következtetések érthetőek, de nem újdonságok, eddig is tudtam, hogy nincs és nem is lehet értelme az életnek, ellenben kitalálhatunk magunknak és akkor dejó lesz nekünk.
Az utolsó két Mérő könyvet, tehát nem ajánlom, az előtte lévőket viszont igen. Nameg persze, aki nem olvasta minden Mérőt, annak ez is újdonság és szórakoztató lehet, véleményem csak így 5-6-x könyv után ez.
A cím 5 csillag, a stílus sajnos három, a tartalom szintén, így lesz két és fél és ebbe ne keressünk logikát, érzelmeim vannak a könyvhöz, a borítóhoz, a témához és mindenhez kapcsolódóan:)

>!
Gyalogkakukk
Mérő László: Az érzelmek logikája

Nagyon tetszett! Érdekesek kísérletek, forradalmian új elméletek az érzelmekről, és ezek okosan összefoglalva. Érződik, hogy Mérő jól átlátja a témát, ügyesen válogatta az anyagot, és az olvasóval is könnyen megérteti. Másrészt viszont a közgázos rész kevésbé tetszett, abban több volt a spekulatív rész és a „személyeskedés”. De mindent egybevetve kellemes és gondolatébresztő olvasmány volt.

>!
Mircsi
Mérő László: Az érzelmek logikája

Második olvasásra is nagyon érdekes könyvecske. Jobb, ha az ember fokozatosan rágja át magát rajta, mert úgy sokkal több megmarad. Könnyen érthető és szórakoztató, mindenkinek ajánlom, akit kicsit is érdekel a pszichológia.


Népszerű idézetek

>!
n P

A második világháborúban egy magyar alpesi vadászegység hadnagya kiküldött néhány felderítőt a vad, hófödte hegyekbe. Hamarosan nagy pelyhekben hullani kezdett a hó, és a felderítő csapat nem tért vissza. A hadnagynak súlyos lelkifurdalása volt, hogy a halálba küldte az embereit, ám azok néhány nap múlva épségben visszajöttek. Elmesélték, hogy a nagy hóban teljesen eltévedtek, és már várták a halált. Egyszer csak egyikük észrevette, hogy a hátsó zsebében van valami ronggyá gyűrt papírféle. Kiderült, hogy egy térkép. Nagy nehezen sikerült azonosítaniuk, hol vannak. Sátrat vertek, és valahogy kibírták a havazás végéig. Akkor elindultak, és bár a térkép néhány helyen nem igazán volt pontos, szerencsésen visszataláltak. A hadnagy elkérte az életmentő térképet, hosszan nézegette, és megdöbbenve látta, hogy nem az Alpok térképe, hanem a Pireneusoké.
(Érzelmi intelligencia)

161. oldal

9 hozzászólás
>!
n P

Legszívesebben most megkérném az Olvasót, tegyen be a szájába keresztbe egy ceruzát. Ne harapjon rá, csak tartsa ott keresztbe. Ha a James-Lange-elmélet igaz, akkor pusztán ettől jobban fog tetszeni az olvasmány, mivel a szájába tett ceruza egy nevetésféle arckifejezést okoz, és nem azért nevetünk, mert örülünk, hanem azért örülünk, mert nevetünk…
Egy kísérletben pontosan ezt kérték az alanyok egyik részétől, míg a másik részétől ezt nem kérték. Ezután mindkét csoportnak bemutattak egy rövid filmet, amelyről korábban már megállapították, hogy az emberek közepesen érdekesnek tartják, mondjuk egy tízes skálán átlagosan 6-osra értékelik. Azoknak, akiknek a szájukban volt ceruza, sokkal jobban tetszett a film, lényegesen magasabbra pontozták, mint a többiek.
(Ceruza a szájban)

39. oldal

>!
esőember

Mindig túl messzire kell mennünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire mehetünk el.

232. oldal

>!
danaida

Az evolúció nem tervez, hanem gányol. Mérnöki szemmel nézve elkepesztő kontármunka, amit létrehoz

16 hozzászólás
>!
esőember

Az egészséges ember működésének megértése reménytelennek tűnik, túl bonyolultak és sokfélék vagyunk, és különben is, mi az, hogy egészséges ember? Pszichológusszemmel ilyen talán nincs is, legfeljebb mindenki másképp beteg.

11. oldal, Az érzelmek új szemlélete, Az egészséges lélek

>!
danaida

Mint minden szabály alól van kivétel (…)ami alól nincs kivétel, az nem szabály, hanem természeti törvény.

3 hozzászólás
>!
Anibell AP

Az 1800-as évek közepén a francia orvoskutató, Guillaume Duchenne az ember arcizmainak működését vizsgálta. Például arra volt kíváncsi, hogy mi okozza a döntő különbséget a nevetés és a vicsor között. Mindkét esetben szánk szélesre nyílik, fogaink kilátszanak, és miután éppen ekkoriban jelent meg Darwin könyve, A fajok eredete, az is valószínűsíthető volt, hogy a vigyor és a vicsor között nemcsak a nevükben van a hasonlóság, hanem evolúciós fejlődéstörténetükben is.
Duchenne elektromos árammal ingerelte a különböző arcizmokat, és nézte, milyen arckifejezéseket kap. Megállapította, hogy a nevetés és a vicsor között a fő különbség nem elsősorban a szájnál jelenik meg, hanem a szemeknél. Van néhány olyan szemmozgató izom, amelyet igen nehéz akaratlagosan mozgatni, és ezek az igazi, felszabadult, vidám mosoly közben kisebb-nagyobb szarkalábakat rajzolnak ki a szemek mellett. Főleg ez különbözteti meg az igazi vidám mosolyt nemcsak a vicsortól, hanem a nem őszinte, nem belülről jövő mosolytól is. Nem kell lebecsülni a mosolynak ez utóbbi fajtáját sem, idetartozik például az úgynevezett szociális mosoly, amellyel kifejezzük jóindulatunkat embertársaink iránt, és ennek fontos szerepe van az emberi kapcsolatok épülésében. Száz évvel később az őszinte, szívből jövő mosolyt Duchenne-mosolynak nevezték el, a mosoly többi fajtáit pedig nem Duchenne-mosolynak.

91. oldal (Tericum, 2010.)

Kapcsolódó szócikkek: Charles Darwin: A fajok eredete · mosoly · nevetés
4 hozzászólás
>!
n P

A Lüscher-teszt két fő dimenzió mentén helyezi el az embereket: autonóm- heteronóm és aktív-passzív. A négy szélsőségnek megfelelő színek: az erősen autonóm és aktív (azaz másokat befolyásolni akaró, "nyomulós") emberek leginkább a piros különféle árnyalatait választják. Az autonóm, de passzív emberek ( akik békén hagyják embertársaikat, de maguk sem befolyásolhatóak könnyen) színe a zöld. A heteronóm és aktív emberek ( ők elsősorban élménykereső) a kék felé hajlanak. A heteronóm passzívak (akik arra vágynak, hogy befolyásolja valaki őket) a sárgát választják leginkább.
A Lüscher-teszt, ellentétben más hasonló jellegű tesztekkel, semmilyen elméleti alapra nem épít, csakis statisztikai adatokra – talán éppen ezért bizonyult a sok hasonló teszt közül máig is a legstabilabbnak és leginkább megbízhatónak.
(Színtesztek)

26. oldal

9 hozzászólás
>!
danaida

Érzelmek nélkül nincs értelem. Ez az a forradalmian új gondolat, amely alapvetően új szemléletmódhoz vezetett a pszichológiában, és talán örökre megváltoztatta azt, ahogyan a pszichológusok az érzelmek szerepére tekintenek. Ettől meg megmaradhatnak a régi kifejezések, mint például az, hogy „hideg fejjel gondolkodni", csak egy szakember számára mást fognak jelenteni, mint korábban. Ugyanúgy, mint ahogy az elektromágneses tér természetének ismeretében egy szakember számára mást jelent, mint egy laikusnak az, hogy „az áram a vezetékben folyik". Maxwell óta tudjuk, hogy a váltóáram valójában mindenütt „folyik", csak épp a vezetékben nem. Röviden és magyarázat nélkül: a vezeték mindössze ahhoz kell, hogy határa legyen a dielektrikumnak. Ettől meg egy képzett villamosmérnök sem azt mondja a gyerekének, amikor az a konnektor fele nyúl, hogy „ne nyúlj oda, mert akkor te is a dielektrikum határává válsz", hanem azt: „ne nyúlj oda, mert megcsap az áram".

3 hozzászólás
>!
danaida

A tudomány hivatalból értékmentes. Leírja, milyenek a dolgok, felfedezi, mi hogyan működik, de utána az alkalmazást már a tudományon kívüli erőkre bízza. Az tudományos kérdés volt, hogy lehet-e atombombát csinálni, de az már a tudomány illetékességén kívül eső kérdés, hogy szabad-e ezt az eszközt használni.
Ugyanez a helyzet a boldogsággal is. Tudományos szempontból egy sorozatgyilkos vagy egy pedofil is rendkívül boldog ember lehet, a flow állapotában végezheti cselekedeteit. Egy terrorista tökéletesen szolgálhat egy eszmét, amelyben mélyen hisz, és így ő is nagyon boldog ember lehet. Az már a tudományon kívüli kérdés, hogy a boldogság bizonyos formáit a társadalom elítéli és üldözi. Magánemberként ezzel a tudós is egyetérthet, de tudósként az a feladata, hogy minden morális értéktől függetlenül feltárja és leírja a mozgatóerőket. Ezzel segít a legtöbbet abban is, hogy az általa morálisan elítélt viselkedések ellen minél hatékonyabban léphessen fel a társadalom.


Hasonló könyvek címkék alapján

Tari Annamária: Y generáció
Almási Kitti – Angster Mária – Bagdy Emőke – C. Molnár Emma – Csernus Imre – Hevesi Krisztina – Mester Dóra – Pál Ferenc – Ranschburg Jenő – Szendi Gábor: Párkapcsolat klinika
Jared Diamond: A világ tegnapig
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: Az idő még rövidebb története
Luigi Luca Cavalli-Sforza: Genetikai átjáró
Nádasdy Ádám: Prédikál és szónokol
Brandon Hackett: A poszthumán döntés
Barabási Albert-László: Behálózva
Brandon Hackett: Az időutazás napja