Az ​érzelmek logikája 107 csillagozás

Mérő László: Az érzelmek logikája

Új könyvében a szerző az érzelmek világába kalauzolja az olvasót, aki sok érdekesség mellett azt is megtudhatja, hogy a szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól.

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
Tericum, Budapest, 2013
342 oldal · ISBN: 9786155285158
>!
Tericum, Budapest, 2010
342 oldal · ISBN: 9786155285158 · Illusztrálta: M. Miltényi Miklós
>!
Tericum, Budapest, 2010
342 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639633742

Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

II. János Pál pápa (Karol Wojtyła)

Helyszínek népszerűség szerint

uszoda


Kedvencelte 11

Most olvassa 39

Várólistára tette 108

Kívánságlistára tette 86

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

vargarockzsolt>!
Mérő László: Az érzelmek logikája

Nagyszerű! A tényanyagán, a logikus gondolatmenetein túl, az tetszett nagyon, hogy tisztában van a pszichológia korlátaival. (Szerinte ott tart a pszichológia, mint a fizika Newton előtt.) Az ember viselkedésének mechanizmusát elemzi, sok humorral, de tárgyilagosan. Ez utóbbi miatt vontam le tőle fél csillagot. Török Gábor politológus elemzései jutnak róla eszembe, amelyet egy blogon nagyszerűen karikíroztak: http://oriblog.blog.hu/2010/12/11/torok_gabor_elemez_19… Azaz bennem van a hiba, mert nem szeretem a siker mindent igazol, ezért legyünk sikeresek (boldogok), bármi áron jellegű megközelítéseket.

6 hozzászólás
Narutofan98>!
Mérő László: Az érzelmek logikája

Őszintén szólva első ilyen könyv volt életem során. Egyenlőre még nem tudom, mit gondoljak róla, mennyire volt hasznos, mennyire volt reális, mivel nem vagyok jártas a szakmában,. Viszont ahogy megfigyeltem időközben az embereket, sok hasonlóságot, értelmet találtam. Sok mindenben egyetértettem, bólogattam, volt amin én magam is rágódtam egy sort. Talán, ha elolvasok még egy pár ilyen könyvet, szélesebb és részeletesebb képet kapok a témáról.

cippo I>!
Mérő László: Az érzelmek logikája

Pedig nem is tartottam keresztben a számban ceruzát…

vicomte P>!
Mérő László: Az érzelmek logikája

Mérő ebben a könyvében is a kedvenc interdiszciplináris módszerével a matematika, a pszichológia, a biológia és a közgazdaságtan metszetén kalandozva mutatja be rendkívül meggyőzően a teóriáját, amely számomra egészen más megvilágításba helyezte az érzelmek és a döntések viszonyát.
A legfontosabb, hogy a hideg fejű, pusztán logikus döntés mítosz csupán.
Az ember biológiai lény voltából fakadóan képtelen erre. Sőt, ha megpróbálná kudarcot vallana, ugyanis a legegyszerűbb döntéshez is olyan mennyiségű összetevőt kellene mérlegelni, ami egy evolúciós helyzetben a kihalással lett volna egyenértékű.
Ezért a legtöbb döntést zsigeri szinten és ösztönösen hozzuk meg, amit egyelőre képtelenek vagyunk lemodellezni a mesterséges intelligenciák esetén.
Vagyis a közhiedelemmel ellentétben érzelmek nélkül nincs értelem!

További nagy felismerés volt, hogy a két alapvető cselekvési helyzet: a kreativitást illetve a megalapozott döntést igénylő helyzetek más alaphangulatot követelnek meg az egyéntől: míg az ötletek áradását a jókedv, addig a megvalósítást a depresszív realizmus segíti.
Erről született egy karcom is pár hónapja: http://moly.hu/karcok/115474

Természetesen, mint gyakorló közgazdászt a könyv utolsó harmada, ahol az üzleti döntések és munkamotivációk volt a két a központi kérdés különösen érdekelt.
S meg kell mondanom, hogy amit leír, azt több száz elemzett és meglátogatott cég, valamint a saját bőrömön szerzett tapasztalataim alapján csak megerősíteni tudom.

A könyv egyetlen esetleges gyengesége, hogy Mérő korábbi munkáit ismerők (különösen a Maga itt a tánctanár? c. kötet birtokosai) számára sok ismerős gondolatmenet köszön vissza.

esőember>!
Mérő László: Az érzelmek logikája

Ismerős nevek… ismerős gondolatok, mikor elkezdtem tudtam, hogy nem csalódhatok a könyvben. Pedig előítéletes voltam; nem ismertem Mérő Lászlót, kételyek közt voltam, mikor kézbe vettem a könyvét. Hiba volt. Élvezetes volt minden sora! Lebilincselő, olvasásra késztető, tartalmas és izgalmas, és mindemellett vitára serkentő, de legfőképp elgondolkodtató. Egyszóval olyan könyv, amelynek helye van a könyvespolcunkon! A pozitív pszichológia magyar vetülete!

2 hozzászólás
Szédültnapraforgó>!
Mérő László: Az érzelmek logikája

Mérő Lászlótól ez volt a második olvasásom. Őt nekem nehéz olvasni. Nem annyira könnyed a stílusa, a megfogalmazásai időnként túl tudományosak. Meg is szenvedtem vele.
Összességében nem volt rossz, jegyzeteltem is belőle, de kedvenc nem lesz.
Sok jó idézet meg is található az idézetek között, érdemes átolvasni :)

Maate>!
Mérő László: Az érzelmek logikája

Mérőt tisztelem a tudása és érdeklődése miatt, de egyre inkább kiégek műveit olvasván. Regényíróknál is tapasztaljuk, hogy ugyanazt írják meg tucatszor, valamennyire ez érthető is, sőt elvárt az olvasók felől is.
De ami talán működhet regényeknél, nem feltétlen működik szórakoztató szakirodalomnál.
A könyv nagy részét már megírta máskor, olvastam is, érdekes is volt, mostmár nem.
A másik része meg tiszta pszichológia, amit valahogy most mégsem sikerült neki érdekesen megírnia. A kísérletek érdekesek, de sok és hosszú és untam.
A következtetések érthetőek, de nem újdonságok, eddig is tudtam, hogy nincs és nem is lehet értelme az életnek, ellenben kitalálhatunk magunknak és akkor dejó lesz nekünk.
Az utolsó két Mérő könyvet, tehát nem ajánlom, az előtte lévőket viszont igen. Nameg persze, aki nem olvasta minden Mérőt, annak ez is újdonság és szórakoztató lehet, véleményem csak így 5-6-x könyv után ez.
A cím 5 csillag, a stílus sajnos három, a tartalom szintén, így lesz két és fél és ebbe ne keressünk logikát, érzelmeim vannak a könyvhöz, a borítóhoz, a témához és mindenhez kapcsolódóan:)

Cata15>!
Mérő László: Az érzelmek logikája

Azt írja a szerző ajánlásként: „Azoknak írtam ezt a könyvet, akik szívesen elmerengenek a világ tartalmas kuszaságain.” Hát én elmerengtem :)

Gyalogkakukk>!
Mérő László: Az érzelmek logikája

Nagyon tetszett! Érdekesek kísérletek, forradalmian új elméletek az érzelmekről, és ezek okosan összefoglalva. Érződik, hogy Mérő jól átlátja a témát, ügyesen válogatta az anyagot, és az olvasóval is könnyen megérteti. Másrészt viszont a közgázos rész kevésbé tetszett, abban több volt a spekulatív rész és a „személyeskedés”. De mindent egybevetve kellemes és gondolatébresztő olvasmány volt.

Szira_Hajni>!
Mérő László: Az érzelmek logikája

Átfogó kalandozás. Ugyanolyan élvezetes olvasni, mint hallgatni az előadásait.


Népszerű idézetek

n P>!

A második világháborúban egy magyar alpesi vadászegység hadnagya kiküldött néhány felderítőt a vad, hófödte hegyekbe. Hamarosan nagy pelyhekben hullani kezdett a hó, és a felderítő csapat nem tért vissza. A hadnagynak súlyos lelkifurdalása volt, hogy a halálba küldte az embereit, ám azok néhány nap múlva épségben visszajöttek. Elmesélték, hogy a nagy hóban teljesen eltévedtek, és már várták a halált. Egyszer csak egyikük észrevette, hogy a hátsó zsebében van valami ronggyá gyűrt papírféle. Kiderült, hogy egy térkép. Nagy nehezen sikerült azonosítaniuk, hol vannak. Sátrat vertek, és valahogy kibírták a havazás végéig. Akkor elindultak, és bár a térkép néhány helyen nem igazán volt pontos, szerencsésen visszataláltak. A hadnagy elkérte az életmentő térképet, hosszan nézegette, és megdöbbenve látta, hogy nem az Alpok térképe, hanem a Pireneusoké.
(Érzelmi intelligencia)

161. oldal

9 hozzászólás
n P>!

Legszívesebben most megkérném az Olvasót, tegyen be a szájába keresztbe egy ceruzát. Ne harapjon rá, csak tartsa ott keresztbe. Ha a James-Lange-elmélet igaz, akkor pusztán ettől jobban fog tetszeni az olvasmány, mivel a szájába tett ceruza egy nevetésféle arckifejezést okoz, és nem azért nevetünk, mert örülünk, hanem azért örülünk, mert nevetünk…
Egy kísérletben pontosan ezt kérték az alanyok egyik részétől, míg a másik részétől ezt nem kérték. Ezután mindkét csoportnak bemutattak egy rövid filmet, amelyről korábban már megállapították, hogy az emberek közepesen érdekesnek tartják, mondjuk egy tízes skálán átlagosan 6-osra értékelik. Azoknak, akiknek a szájukban volt ceruza, sokkal jobban tetszett a film, lényegesen magasabbra pontozták, mint a többiek.
(Ceruza a szájban)

39. oldal

esőember>!

Mindig túl messzire kell mennünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire mehetünk el.

232. oldal

esőember>!

Az egészséges ember működésének megértése reménytelennek tűnik, túl bonyolultak és sokfélék vagyunk, és különben is, mi az, hogy egészséges ember? Pszichológusszemmel ilyen talán nincs is, legfeljebb mindenki másképp beteg.

11. oldal, Az érzelmek új szemlélete, Az egészséges lélek

danaida P>!

Az evolúció nem tervez, hanem gányol. Mérnöki szemmel nézve elkepesztő kontármunka, amit létrehoz

16 hozzászólás
danaida P>!

Mint minden szabály alól van kivétel (…)ami alól nincs kivétel, az nem szabály, hanem természeti törvény.

3 hozzászólás
Anibell P>!

Az 1800-as évek közepén a francia orvoskutató, Guillaume Duchenne az ember arcizmainak működését vizsgálta. Például arra volt kíváncsi, hogy mi okozza a döntő különbséget a nevetés és a vicsor között. Mindkét esetben szánk szélesre nyílik, fogaink kilátszanak, és miután éppen ekkoriban jelent meg Darwin könyve, A fajok eredete, az is valószínűsíthető volt, hogy a vigyor és a vicsor között nemcsak a nevükben van a hasonlóság, hanem evolúciós fejlődéstörténetükben is.
Duchenne elektromos árammal ingerelte a különböző arcizmokat, és nézte, milyen arckifejezéseket kap. Megállapította, hogy a nevetés és a vicsor között a fő különbség nem elsősorban a szájnál jelenik meg, hanem a szemeknél. Van néhány olyan szemmozgató izom, amelyet igen nehéz akaratlagosan mozgatni, és ezek az igazi, felszabadult, vidám mosoly közben kisebb-nagyobb szarkalábakat rajzolnak ki a szemek mellett. Főleg ez különbözteti meg az igazi vidám mosolyt nemcsak a vicsortól, hanem a nem őszinte, nem belülről jövő mosolytól is. Nem kell lebecsülni a mosolynak ez utóbbi fajtáját sem, idetartozik például az úgynevezett szociális mosoly, amellyel kifejezzük jóindulatunkat embertársaink iránt, és ennek fontos szerepe van az emberi kapcsolatok épülésében. Száz évvel később az őszinte, szívből jövő mosolyt Duchenne-mosolynak nevezték el, a mosoly többi fajtáit pedig nem Duchenne-mosolynak.

91. oldal (Tericum, 2010.)

Kapcsolódó szócikkek: mosoly · nevetés
4 hozzászólás
n P>!

A Lüscher-teszt két fő dimenzió mentén helyezi el az embereket: autonóm- heteronóm és aktív-passzív. A négy szélsőségnek megfelelő színek: az erősen autonóm és aktív (azaz másokat befolyásolni akaró, "nyomulós") emberek leginkább a piros különféle árnyalatait választják. Az autonóm, de passzív emberek ( akik békén hagyják embertársaikat, de maguk sem befolyásolhatóak könnyen) színe a zöld. A heteronóm és aktív emberek ( ők elsősorban élménykereső) a kék felé hajlanak. A heteronóm passzívak (akik arra vágynak, hogy befolyásolja valaki őket) a sárgát választják leginkább.
A Lüscher-teszt, ellentétben más hasonló jellegű tesztekkel, semmilyen elméleti alapra nem épít, csakis statisztikai adatokra – talán éppen ezért bizonyult a sok hasonló teszt közül máig is a legstabilabbnak és leginkább megbízhatónak.
(Színtesztek)

26. oldal

9 hozzászólás
csillavirág>!

A boldogsághoz éppúgy elvezethetnek a vadul kavargó érzelmek, mint az érzelmek teljes hiánya. „A szívnek megvannak a maga indokai, amelyeket az indokló értelem nem ismer.”

Kapcsolódó szócikkek: Blaise Pascal · boldogság · értelem · szív
3 hozzászólás
danaida P>!

A tudomány hivatalból értékmentes. Leírja, milyenek a dolgok, felfedezi, mi hogyan működik, de utána az alkalmazást már a tudományon kívüli erőkre bízza. Az tudományos kérdés volt, hogy lehet-e atombombát csinálni, de az már a tudomány illetékességén kívül eső kérdés, hogy szabad-e ezt az eszközt használni.
Ugyanez a helyzet a boldogsággal is. Tudományos szempontból egy sorozatgyilkos vagy egy pedofil is rendkívül boldog ember lehet, a flow állapotában végezheti cselekedeteit. Egy terrorista tökéletesen szolgálhat egy eszmét, amelyben mélyen hisz, és így ő is nagyon boldog ember lehet. Az már a tudományon kívüli kérdés, hogy a boldogság bizonyos formáit a társadalom elítéli és üldözi. Magánemberként ezzel a tudós is egyetérthet, de tudósként az a feladata, hogy minden morális értéktől függetlenül feltárja és leírja a mozgatóerőket. Ezzel segít a legtöbbet abban is, hogy az általa morálisan elítélt viselkedések ellen minél hatékonyabban léphessen fel a társadalom.


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Tari Annamária: Y generáció
Almási Kitti – Angster Mária – Bagdy Emőke – C. Molnár Emma – Csernus Imre – Hevesi Krisztina – Mester Dóra – Pál Ferenc – Ranschburg Jenő – Szendi Gábor: Párkapcsolat klinika
Jared Diamond: A világ tegnapig
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: Az idő még rövidebb története
Luigi Luca Cavalli-Sforza: Genetikai átjáró
Nádasdy Ádám: Prédikál és szónokol
Brandon Hackett: A poszthumán döntés
Barabási Albert-László: Behálózva
Brandon Hackett: Az időutazás napja