Az ​élő pénz 33 csillagozás

Mérő László: Az élő pénz

Az evolúció logikájának megértése csattanós választ ad napjaink néhány bonyolult kérdésére. Miért olyan nagyhatalmú a globális tőke? Veszélyes-e a globalizáció? Mennyiben fog különbözni az információs társadalom polgára, a homo informaticus elődjétől, a homo sapienstől? Mérő László új könyvében a kérdésekre adott válaszok egységes képpé állnak össze, amelyből sok érdekeset megtudhatunk a bennünket körülvevő világról, az ember és a pénz viszonyáról, a vállalkozások működéséről és szerepünkről a világ működésében. A könyvet – amelyben a kiváló szerző eddig ismeretlen arcát mutatja – ugyanaz jellemzi, mint korábbi könyveit: szórakoztató, szellemes és elgondolkodtató.

Eredeti megjelenés éve: 2004

>!
Tericum, Budapest, 2004
414 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638453842

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Gwen>!
Mérő László: Az élő pénz

Mérő jó író, és nagyon jó gondolkodó. Ez a könyve is jó. Főleg ha meg akarjuk érteni, hogy miért is fizetünk kamatot :) és még sok más mindent.
Robinsonról örökre a tőkehalak jutnak most már eszembe…

danka>!
Mérő László: Az élő pénz

nagyon jó példák, letisztult fogalmak, mindenkinek ajánlom.

sarruken>!
Mérő László: Az élő pénz

Kicsit erőltetett, de azért vanak benne érdekes gondolatok.

Muzsika P>!
Mérő László: Az élő pénz

Mérőt nagyon bírom, a pénzzel a viszonyom viszont némiképp érdekes, nem bírom valahogy a lényegét felfogni. Emiatt ez a könyv is igen nehezen emészthető számomra… De talán közelebb kerültem egy lépéssel, hogy megértsem a gazdaságot.

Bal1nt>!
Mérő László: Az élő pénz

Aki nem végzett közgázt, annak ajánlom, jó bevezető. Viszont aki azt végzett, nagyon felületesnek és/vagy triviálisnak fogja találni.


Népszerű idézetek

vargarockzsolt>!

4. A mémek

A mém azon kevés szavaink egyike, amelyek első felbukkanási helyét pontosan ismerjük. Ezzel a szóval Richard Dawkins: Az önző gén című könyvében találkozhattunk először 1976-ban. Dawkins könyve az utolsó fejezet kivételével csakis a biológiáról szól, arról, hogy az élőlények, az embert is beleértve, nem egyebek, mint önző génjeik közös túlélőgépei.
[…]
A gének, írja Dawkins az utolsó fejezetben, létrehoztak maguknak olyan túlélőgépeket is [ezek az emberek], amelyek hatalmas agyában gondolatok tömkelege tud jelen lenni. Ezek a gondolatok arra is képesek, hogy egyik agyból a másikba átkerüljenek.
[…]
…akárcsak a gének, a gondolatok is képesek valamilyen úton-módon önmaguk reprodukálására. A különböző gondolatok versengenek azért, hogy minél több agyban lehessenek jelen, mint ahogy a különböző gének versengenek azért, hogy minél több élőlényben lehessenek jelen.
[…]
Mi a mém?

A mém rendkívül sikeres mémnek bizonyult. Egyszerűen divatba jött. Az interneten fórumok, levelező listák, topikok és persze egyedi publikációk sokasága szól a mémről, a legkülönbözőbb színvonalon, akárcsak a génről vagy bármi más érdekes dologról. Húsz év telt el, és a szó az Oxford English Dictionaryba is bekerült – aminek feltétele, hogy elég sokan, elég sok helyen használják minden magyarázat, vagy a szó eredetének említése nélkül. Idézzük fel az Oxford szótár meghatározását – azaz a szó „köznyelvi” jelentését:
mém: A kultúra eleme, amely genetikán kívüli eszközökkel – elsősorban utánzással – adódik át.

Kapcsolódó szócikkek: 1976 · Richard Dawkins

Hasonló könyvek címkék alapján

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana
Csíkszentmihályi Mihály: A fejlődés útjai
Bagdy Emőke – Kalo Jenő – Popper Péter – Ranschburg Jenő: A család
Barabási Albert-László: Behálózva
Hidasi Judit: Na és, hogy tetszik Japán?
Parti Nagy Lajos: A vak murmutér
Lőrincz L. László: Nagyszakállú Kecskeapó
Rónai Egon: Húzós
Kármán Gábor: Egy közép-európai odüsszeia a 17. században
Juhász Kató: Cinci egér kalandjai