A ​csodák logikája 83% 61 csillagozás

Régen is szerettem Mérő Lászlót olvasni, de úgy tűnik, ahogy növök (öregszem), egyre jobban. Általában szeretem az ilyen jól érthető tudományos ismeretterjesztést, és különösen matekból mindig is inkább mások megoldásaiban gyönyörködtem, mint hogy én jussak egy probléma végére.
A könyv ráadásul szokás szerint nem a matekról szól elsősorban, hanem matematikai alapokon, matematikus gondolkodással közelít meg gyakorlatibb területeket, itt például nagyrészt a közgazdaságtant, de persze pszichológiát és sok minden mást is. Csupa olyan tudományág, amiből nem árt minél több mindent megérteni, ha már nem azt választotta hivatásnak az ember lánya. Más kérdés, hogy ha a tanulásról, magas színvonalú szakmai tudásról szóló részt korábban olvastam volna, mondjuk úgy két évvel érettségi előtt, most valószínűleg nem ott lennék, ahol vagyok (nem mintha nem érezném épp nagyon jól magam ott, ahol vagyok).

A csodák logikája a kiszámíthatatlanság logikája. Ez a végső konklúziója Mérő László könyvének, és ezzel az állítással nem sok újat mond. A csoda érthetetlen, és ezért nincs mögötte logika.
Abban viszont van logika, hogy miért írta meg ezt a könyvet a szerző: pénzért. Mert nincs mögötte új gondolat, nincs mondanivaló. Az egész csak önismétlő, felfújt közhelygyűjtemény, hiába hivatkozik rendszeresen Gaussra, Gödelre, Mandelbrotra.
Aki nekem nem hisz, az olvassa el @Video értékelését: http://moly.hu/ertekelesek/1442971

Mérő publicisztikák Für Anikó előadásában. Ismeretterjesztőek, szórakoztatóak, gondolatébresztőek, gondolkodtatóak. Aki olvasta/hallgatta más írásait is, az ráismerhet a szerző vesszőparipáira is. Itt most kifejezetten Taleb „fekete hattyúja” vagy az „extremisztáni események” volt az írások vezérlő elve. Ennyiben egyedi, de mégsem tudom külön kezelni a másik három eddig meghallgatott hangoskönyvemtől a szerzőtől, ugyanis egybefolynak. Tudniillik ezen a CD-n volt konkrétan több olyan írás, ami szó szerint ugyanaz volt – vagy kísértetiesen hasonló –, mint a korábban hallgatott hangoskönyvekben. Nincs ember, aki ezt ellenőrizné?

Igazi kaland volt bejárni a csodák földjét. Mondjuk ennél sokkal inkább agymunka volt, de a szerzőnek sikerült olyan jól felépíteni a mondanivalóját, hogy egyaltalán nem volt megterhelő vagy unalmas. Ehhez hozzájárult természetesen az olvasmányos stílus is. Tetszett, hogy rengeteg hivatkozás van benne különböző személyekre, eseményekre, művekre. Jól kiegészítették a matematikai okfejtéseket a különböző életrajzi adatok. Az pedig még érthetőbbé tette, hogy a korábbi fejezetekben megismert fogalmakat úgy használja, hogy mindig megejt egy-két mondatnyi magyarázatot, így nem kell visszalapozgat. Az előre hivatkozások viszont idegesítettek, bár azokat alapból sem szeretem. Mindenesetre nagyrészt ennek köszönhető szerintem, hogy sokkal felkészültebbnek érzem magam a csodákat illetően. Kifejezetten jólesett.

Azt hiszem beleszerettem a hangoskönyvekbe, és Mérő Lászlóba. Sokat vezetek autót, és lassan leesett, hogy léteznek hangoskönyvek XD Eddig valahogy kimaradtak Mérő László könyvei, pedig mennyire nagyon nekem valók! Matematika, filozófia, pszichológia fonódik össze tudományos és misztikus nézőpontokból. Ennek a könyvnek az egyik alapfogalma az ún. fekete hattyú, mely olyan csodát jelent, mely korszakalkotó. Ez lehet egy egyedi megismételhetetlen jelenség, egy technikai áttörés, egy világszinten meghatározó újdonság, pl. a Rubik-kocka vagy a Harry Potter is ide sorolhatóak.

Előző Mérő László könyvem olvasása után megfogadtam, hogy soha többé nem olvasok tőle, aztán valahogy mégis a kezeim közé került… Rég volt már, hogy olvastam volna tőle, de most, hogy mégis megtettem, teljesen érthető, hogy miért gondoltam azt, hogy soha többé. Mérő László tapasztalt áltudós módjára keveri a tudományt a személyes, alá nem támasztott véleményével. Mintha minden, amiben van valami logikai csavar vagy kiskapu, a Gödel-tétel következménye lenne. Mintha Mérő László mindent, ami csak kicsit is hasonlít valamilyen általa ismert matematikai elméletre, kapásból úgy venne, mint ami teljesen pontos és egyértelmű példája lenne az adott matematikai elvnek. Olyanokat ír, mint hogy például Gödel tételéből következik, hogy nincs olyan küzdősport, ami egy másik fajta küzdősporttal ne lehetne legyőzhető… A könyvéből árad a miszticizmus, legszívesebben menekültem volna, ahányszor csak elkezdte a saját, csodákkal kapcsolatos véleményét kifejteni, ami elvileg a könyv fő témája volt…

Szerencsére a könyv nagy része mások munkáinak bemutatásából állt, és ez a része kifejezetten érdekes és élvezetes volt. Bár aki rendszeresen olvas ismeretterjesztő könyveket, az a bemutatott művek többségét ismeri, sok olyan matematikai területet érintett, ami számomra egészen új volt, és ezért összességében megérte a könyvet elolvasni.

Egy értékelő, Fekete István egyik könyvét azért pontozta csúnyán le, mert – idézem – „nem szeretem a vadászatot”. Na már most, ha én erre a könyvre adnék 3 csillagot azzal a felkiáltással, hogy nem szeretem a matematikát, akkor jogosan merülne fel a kérdés, hogy minek olvasok ilyesmit.
Őszinte leszek, a cím alapján nem erre számítottam, leginkább pszichológiával kapcsolatos írást reméltem és fellélegeztem, amikor a könyv kétharmadánál Mérő megnyugtatja az olvasót, hogy több matematikai tétellel már nem fog foglalkozni.
Amiért kapta ezt a sok csillagot az az, hogy Mérő rendkívül érdekesen és könnyeden tud mesélni és gondolatokat ébreszteni olyan dolgok iránt, amik alapvetően nem tartoznak az engem leginkább érdeklő dolgok közé. Mérő klassz gondolkodó és író, olvassátok!

Eleinte kissé meg voltam kavarodva a fekete hattyútól: unos untalan Natalie Portman jutott eszembe és elég sokáig nem esett, mi köze van a balettnak az ökonometriához. Aztán felmerült bennem, hogy akár el is olvashatnám Taleb könyvét, de aztán hamarosan le is beszélődtem róla. ;)
A gondolatmenet érdekes, elgondolkodtató, matematikailag modellezett és az anekdóták is a megfelelő pillanatban bukkannak fel, hogy megízesítsék a szakmai korpát.

Kesz csoda, hogy ebbol az anyagbol konyv tudott lenni :)

A könyv mottója az is lehetne: hogy csoda konstans. Vagyis volt, van és lesz.
Szépen, logikusan felvezetett gondolatmenet a közgazdaságtan és a matematika újkori világából. A végére kaptunk egy szép összegzést is.
Jó könyv.