„Ez a könyv nem hosszú évszázadok távolába tekint vissza. Az itt leírt események mindössze hat-hét évtizeddel ezelőtt történtek, ami a históriában igazán nem számít hosszú időnek. Élnek még, akik személyesen emlékeznek vissza ezekre az évekre. Gyerekek, illetve egészen fiatalok voltak akkor, így nem csoda, ha annyi évtized múltán inkább a szépet őrzi meg emlékezetük.”
Boldog békeidők… 3 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar História Gondolat
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
A kötet az első világháborút megelőző 14 évet mutatja be egyetemes és magyar történelmi viszonylatban egyaránt. Eléggé részletesen megismerhetjük a szövetségi rendszerek kialakulását és olyan eseményeket, mint a két marokkói válság. Külön részt kap a Monarchia közös élete, benne a külpolitikával és a boszniai annexióval, majd a magyar történetből a dualizmus válságos időszaka következik. Láthatjuk ahogy Tisza István sikeresen rendszabályozza az ellenzéket, amely még az akkor új Országház üléstermét is roncsteleppé alakítja át, majd külön hangsúlyt kapnak a tüntetések. A korszak történetírásához hűen olvashatunk a baloldali pártok és a munkásmozgalom tevékenységéről is, sokszor úgy érzi az ember, hogy ez túl van tolva, mert ugye a munkásmozgalom már a századelőn látta, hogy jön a vész. Viszonylag részletesen olvashatunk a kultúráról is, külön érdem, hogy Szabó Ervin bemutatásánál legalább két sorban szó esik a könyvtárszervező tevékenységéről is. A kötet második felében a háborúra való készülődés van terítéken, láthatjuk ahogy a háborúellenes közvélemény fokozatosan háborúpártivá válik a szarajevói merénylet hatására. Ez a kötet elsősorban azzal emelkedik ki mai szemszögből nézve a sorozatból, hogy eléggé részletesen tárgyalja a nemzetközi kapcsolatokat és a dualizmus válságos időszakát, így azoknak ajánlható, akik az egyetemes és a magyar történelem ezen részét párhuzamosan szeretnék tanulmányozni.
Népszerű idézetek
A századfordulón az ellenzék az obstrukció eszközével élve kívánta a kormányzó Szabadelvű párt kormányzatát ellehetetleníteni. Ezért Tisza István erőszakos eszközökkel vitte véghez a házszabály módosítását. Ezt követően négy hétig szüneteltek a törvényhozási munkálatok. Ezalatt ellenzéki koalíció jött létre, s az ellenzéki egység nagyon erősnek látszott, amikor december 13-án összeült ismét az országgyűlés, de csak egy napig tartott, mert a feldühödött ellenzék rongálással adott nyomatékot nemtetszésének: betörték az ülésterem ablakait, a padokat összetörték, a kárpitot megrongálták. Egyes kárpitdarabokra még nevüket is ráírták. „Dicső” tettüket azonban az uralkodó azzal „honorálta”, hogy 1905. január 3-án feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki.
59-60. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- B. Szabó János: A tatárjárás 97% ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% ·
Összehasonlítás - Romsics Ignác: Magyarország története 95% ·
Összehasonlítás - Anne Applebaum: Vasfüggöny 95% ·
Összehasonlítás - Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2. 92% ·
Összehasonlítás - Aczél Endre: Acélsodrony – A nyolcvanas évek 95% ·
Összehasonlítás - Glatz Ferenc (szerk.): A magyarok krónikája 95% ·
Összehasonlítás - Nagy György: Magyarország apróbetűs története 94% ·
Összehasonlítás - Kiss Péter – Molnár István Géza – Tóth László (szerk.): Képeslapok és fotók a 20. századi Egerről ·
Összehasonlítás - Bertók Krisztina – Bódi-Schubert Anikó – Iványiné Mészáros Krisztina – Tóth Csaba (szerk.): 75 éves a forint ·
Összehasonlítás