Gyermeklélektan 112 csillagozás

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan

Ez ​a könyv a gyerekről szól. Érzelmeiről és kötődéseiről, gondolatairól és játékairól. Arról a sajátos szemléleti módról, ahogyan a világot látja: a gyermekiről. Az indulattelt feszültségnek és a játékos megoldásnak arról a gazdagságáról, amely az átélést jellemzi. (…) A gyermekinek a megértésével egyben saját történetünkről, gondolkodásunk alakulásáról, érzelmeink bontakozásáról, személyiségünk fejlődéséről is világosabb képet kapunk. Jobban föl tudjuk eleveníteni emlékeinket a világ megismeréséről, arról a felnőttszemmel meglepő kíváncsiságról, ahogyan gyermekkorunkban kipróbáltuk önmagunkat egy adott helyzet lehetséges változataiban. Többet tudunk felidézni azoknak az élményeknek a rendkívüli indulati hőfokából, amelyek korai kapcsolatigényeinknek örömeit és kudarcait őrzik. Nemcsak a gyereket ismerjük meg jobban, hanem önmagunkat is. Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnőttet, akivé lesz. De a pszichológiai szemlélet – a nevelésben, a gyógyításban, az… (tovább)

>!
Libri, Budapest, 2017
404 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633107997
>!
Libri, Budapest, 2016
404 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633107997
>!
Medicina, Budapest, 2006
304 oldal · ISBN: 9632260279

11 további kiadás


Kedvencelte 3

Most olvassa 21

Várólistára tette 52

Kívánságlistára tette 47

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
DaTa P
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan

Fejlődéslélektan I. tárgyhoz ez, és a Cole könyv a kötelező irodalom nálunk. Vizsgától függetlenül is fogom lapozgatni a következő időszakban, ez egészen biztos, mert ez bizony egészen egyszerűen pazar. Szívből ajánlom mindenkinek, aki kicsit jobban szeretné megérteni, hogyan is működik a kis kópék lelke. Valóban alapmű.

>!
Orsi_olvas
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan

Tényleg nem tudok mást írni hozzá, mint hogy: ALAPMŰ.
Átfogó és precíz, a nyelvezete nem csak pszichológusok számára érhető, épp ezért ajánlom minden pedagógusnak, csecsemő és kisgyermek gondozónak és minden szülőnek! Nagyban megkönnyítené az életüket, meg a gyerekekét is ;)
Nagyon jó kis könyv, szépen magyaráz, sok az illusztráció: fotók, gyerekrajzok. A rajzos részeket különösen élveztem. Tényleg alap darab, még ha egyes megállapításai nem is túl naprakészek már. Minden esetre egy átfogó képet ad a gyerekkorról és a gyerekek fejlődéséről.

>!
kriszet_Paulinusz P
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan

Nem szoktam értékelni pszichológiai könyveket, de itt muszáj leírnom, hogy akinek gyerkőce van, annak kötelező olvasmány. Nekem sajnos későn került a kezembe, de ennyi idő után is az egyik, ha nem a legjobb könyv a gyerekekhez/gyerekekről.
Mindenkinek ajánlom.

>!
julietbordeaux
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan

Rájöttem, hogy úgy viselkedek, mint egy ötéves… =)
Alapkönyv.

>!
julicsenge IP
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan

Vizsgára olvastam a megadott fejezeteket (szinte az összes, 4-5 kivételével), amit nem olvastam, az is érdekelne, de most egyszerűen nem fért bele. Még biztos, hogy előveszem. Mivel érdekel a téma, szívesen vettem a kezembe. Jól megírt, szemléletes könyv, csak ajánlani tudom, bár néhány példa idejétmúlt. Vajon létezik korszerűbb könyv a témában?

>!
Dorabella
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan

Nagyon érdekes könyv, remélem előkerül még a tanulmányaim során.

>!
Duchon_Jenő
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan

Nehéz erről a könyvről nyilatkozni. Már csak azért is, mert sok gyermekeimmel kapcsolatos kérdésre nem kaptam meg a választ. Mit miért tesznek. Ugyanakkor rengeteg mindent megtudunk a gyerekekről. A gond a könyvvel, hogy néha nem találja meg kinek szól. Egyes fejezetek a hétköznapi ember számára teljesen olvasmányos, érdekes, más részek túlságosan elvesznek a szakmaiságban. Minden esetre egyszer tényleg érdemes volt elolvasni.

>!
kissakos I
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan

Tankönyvként kellett forgatni, de nem volt annyira rossz mint vártam…:D


Népszerű idézetek

>!
stippistop SMP

A gyerek ismeretanyagával és gondolkodási apparátusával az ultrajelenségekre vonatkozó „miért” kérdést csak akkor lehet megválaszolni, ha a világ emberközpontú, ha minden dolognak az ember a kiindulópontja, a végcélja, a mértéke. Azért van meleg, hogy fürödni lehessen, azért van hideg, hogy korcsolyázni tudjunk, azért nyugszik le a nap, hogy pihenjen (mint mi), vagy hogy mi aludni tudjunk. A jelenségeknek tehát céljuk van, nem pedig okuk, és ez a cél adja a magyarázatukat. A finalizmusnak, a célokságnak ez az elve áthatja a gyermeki gondolkodást.

154-155. oldal, Ismeretek híján elméletképzés - Az ultrajelenségek magyarázata (Medicina, 2006)

2 hozzászólás
>!
stippistop SMP

Piaget vizsgálatai azt mutatják, hogy ez általános orientáció a kisgyerek gondolkodásában: mindennek életet tulajdonít, a tárgyaknak, a természeti jelenségeknek is. Az égitestek, a mozgásban levő dolgok érzik, mi történik velük, „mit csinálnak”, éppen úgy szándékuk és tudatuk van, mint az embernek. A megelevenítő gondolkodást (az animizmust) elsőnek etnológusok mutatták ki, természeti népek, primitív törzsek vizsgálata során- Ezeknek az embereknek a hiedelmét is jellemzi, hogy életet tulajdonítanak az élettelen természetnek.
Az ilyen magyarázatokat a gyerek úgy hozza létre, hogy ahol a dolgok megértésében az ismereteinek a végére ért, ott az analógiához folyamodik. Az, hogy mi az élet -mi él és mi nem él-, olyan ultrajelenség, amelyet csak hasonlóság alapján közelíthet meg. Az analógiának ő maga a mintája: ő maga él, érez, gondolkodik, tehát minden él, érez, gondolkodik.

154. oldal, Ismeretek híján elméletképzés - Az ultrajelenségek magyarázata (Medicina, 2006)

>!
stippistop SMP

Éppen így az emberi mintához tér vissza akkor is, ha a természeti jelenségeknek az eredetére keres magyarázatot. Itt az analógiás gondolkodás mintája az ember tevékenysége, munkája. A Dunának, a Balatonnak a medrét emberek ásták meg, és utána teleeresztették vízzel; az eget festették, a hegyet építették, kicsire vagy nagyra, aszerint, hogy milyenre volt szükség. Ezt a gyermeki magyarázatmódot, amely a természeti jelenségeket emberi tevékenység eredményének hiszi, nevezte el Piaget artificializmusnak, a művi előállítás elvének.

154. oldal, Ismeretek híján elméletképzés - Az ultrajelenségek magyarázata (Medicina, 2006)

>!
picihopi

Egy hat év körüli kislány jelenlétében elhangzott, hogy valaki „pszichopata”. Erre a kislány: „Mondd nagymama, én is egy pici hópata vagyok?” … Egy ötéves fiú hallotta azt a nevet, hogy „Élmunkás-híd”. Azonnal „tudta” a szó jelentését: "élmunkás"= élnek a munkások.

54. oldal

>!
Chivas

A decentrálás szemléleti módja olyan vívmánya a fejlődésnek, amely nélkül a másik megértése, az együttműködés, a közösségi beilleszkedés el sem képzelhető. Meggyőzni is csak azt lehet, aki egyidejűleg két szempontból is fel tud mérni, s így a másik szempontjával korrigálhatja a saját benyomását.

226. oldal

>!
stippistop SMP

Piaget vizsgálatai feltárták, hogy az ilyenféle magyarázat a gyereknél jellegzetes: hajlik arra, hogy dolgokat, tárgyakat, természeti jelenségeket az élőkre jellemző tulajdonságokkal ruházzon fel. A ceruzának fájhat, ha faragják, a bicikli érzi, hogy gyorsabban vagy lassabban megy, a szél tudja, hogy fúj, a tűz örömében lobog.

153-154. oldal, Ismeretek híján elméletképzés - Az ultrajelenségek magyarázata (Medicina, 2006)

3 hozzászólás
>!
stippistop SMP

A valóság objektív szintjébe tartoznak a tárgyian észlelhető dolgok, jelenségek (amit látunk, hallunk, tapintunk); kritériuma, hogy ezt más is ugyanígy észlelheti. A szubjektív valóság: az érzelmek, a gondolatok, ahogyan egy eseményt átélek, az indulatok, amelyek hozzá fűződnek. Kritériuma, hogy közvetlen észlelője csak az, aki átéli. Ilyen szubjektív jelenség az álom is. A kisóvodás viszont az álmait objektív történésnek véli, ha azt álmodta, hogy labdázott a játszótéren, azt hiszi, hogy éjszaka valóban ott járt. A virágot álmodó kislányt lerajzoló óvodás valószínűleg azt hitte, hogy ha virágról álmodunk, valóban a kezünkben van egy szál virág. Az álom a gyerek számára valóságos történés, színtere nem az átélő, hanem egy valóságos színhely. Azt hiszi, hogy az ő álmát mindenki láthatja, aki az álmában szerepel. A gyerek kb. hatéves koráig a saját gondolatait is anyagi valóságnak képzeli, esetleg azt hiszi, hogy ha kinyitnák valakinek a fejét, képszerűen benne lenne az asztal, a mackó stb. Az észleltnek és az érzettnek, a látottnak és az álmodottnak ezt az egybefolyását nevezte Piaget gyermeki realizmusnak. Lényege: a gyermeknek nincs meg az az ismerete, hogy a valóságnak vannak objektív és szubjektív elemei, a kettőt egyneműnek tekinti, anyagi létezőnek.

155. oldal, Ismeretek híján elméletképzés - Az ultrajelenségek magyarázata (Medicina, 2006)

>!
tothmozerszilvia I

Az anyának van bizonyos elvárása a gyerek reakciójára. Azt várja, hogy síró, nyugtalan csecsemője tartósan megnyugodjék, ha fölveszi, hogy jókedvűen rúgkapáljon a pólyázón, és anyja karjára ráengedve magát, ellazuljon a kádban. Hogy annyit szopjon, amennyit a táblázatok előírnak, akkor kezdjen ülni, állni, járni, amikor ez szerinte „normális”.

27. oldal, Gyerek anya nélkül (Medicina Könyvkiadó Rt., 2006)

>!
tothmozerszilvia I

Gyermekien látni annyi, mint önmagában látni: a legegyszerűbb dolgot is egyedi, egyszeri jelenségként, önmagában teljesnek. Olyannak, ahogyan a művészet megjeleníti.

7. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kádár Annamária: Mesepszichológia
Barbara Coloroso: Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak
Laura Markham: Békés szülő, boldog gyermek
Daniel J. Siegel: Okostojás
Megan A. Moreno: Szex, drogok, Facebook
Hermann Alice: A gyermekben érlelődik a jövő
Varga Zoltán: A nehezen nevelhető felnőtt
Michael Winterhoff: Miért válnak zsarnokká a gyerekeink?
Cziegler Orsolya: Baj van a gyerekemmel?
Thomas Armstrong: Tényleg ADHD-s a gyerekem?