Közösségek ​rejtett hálózata 8 csillagozás

Szociometriai értelmezés
Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata

Ennek a kötetnek a világújdonsága a szociometriai adatok értelmezésének, elemző módszerének leírása volt első megjelenésekor, 1971-ben. A könyv a szociálpszichológiai gyakorlat számára készült, pontos útmutatást ad a szociometriai felméréshez, a szociogramok készítéséhez, a társkapcsolati mutatók kiszámításához. Módszert ad a kisebb-nagyobb közösségekben kialakult kötődések, választások , csoportosulások, társas viszonylatok, konfliktusok feltárásához. A mikroszociológia elvei és történeti ismertetése mellett a könyv négyszáz intézmény felmérésével alapozza meg a szociometria technikájának vizsgálati, számítási és értelmezési lehetőségeit.

Eredeti megjelenés éve: 1971

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris Könyvtár - Pszichológia

>!
Osiris, Budapest, 2006
348 oldal · ISBN: 9633894581
>!
Osiris, Budapest, 2004
346 oldal · ISBN: 9633894581
>!
Osiris, Budapest, 2001
352 oldal · ISBN: 9633791995

3 további kiadás


Most olvassa 3

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

spinakker>!
Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata

A szociometria mindig is nagyon tetszett, most pedig végre volt alkalmam kipróbálni. Sajnos azt hiszem, a gyakorlati alkalmazása nehézkes, és nem is biztos, hogy jól használható.
Először is, nagyon át kell gondolni a kérdéseket, mert ha azok rosszak, akkor a csoport tagjai nem fognak a kérdések alapján „szerepet” kapni (hogy ez miért fontos, lásd az egyik idézetet, meg a hozzá tartozó vitát)
Másodszor, a csoport minden tagjának jelen kell lennie a felvételkor (már csak azért is, mert később nehézkes őket hajkurászni) ezt egy elfoglalt csoportnál, esetleg szervezetnél nehéz elénri.
Harmadszor, és legfőképpen, nagyon munka és időigényes.
A legnagyobb probléma az az alkalmazás. Ugyan rengeteg mindent meg lehet tudni egy adott csoportról, de a teljes elemzéshez azt meg is kell figyelni, beszélgetni kell a tagokkal… akkor meg minek vesződtünk annyit a szociometriával? Illetve, nagyon jó, hogy ennyi mindent megtudunk róla, de utána mihez kezdünk vele? Arról nem is beszélve, hogy az egyes tagokról nem mondhatunk véleményt (így ha találunk egy problémás embert, az ő konkrét helyzetét nem tudjuk tisztázni – illetve, ha a tisztázásba belekezdünk, kiderülhet, hogy őróla van szó) Egyszerűbb, de célirányosabb módszerekkel kevesebb melóval is megtudhatjuk, ami érdekel minket. Talán nem véletlen, hogy nem túl elterjedt, és mintha külföldön se ismernék.
De még csak ismerkedek a módszerrel, nem akarok itt okoskodni, és nem is kétlem, hogy vannak nagyon hasznos alkalmazási területei (igaz, ehhez már gyakorlottnak kéne lenni, de legalább is nem árt egy tapasztalt kutató mellénk). És pusztán, mint kutatási eszköz, nagyon jó, és Mérei mellékes elméleti fejtegetései is tetszenek.

2 hozzászólás
Blissenobiarella>!
Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata

A témában egyértelmű választás. Szvsz zseniális, nagy örömmel ástam bele magam.


Népszerű idézetek

spinakker>!

A csoportban való jó közérzet az együttességnek és a szerep szerinti elkülönülésnek az egyensúlya. Az előbbi az együvé tartozás biztonságával járul hozzá az átélés színezetéhez. Az egyensúly akkor teljes, ha az együttességnek és a szerepnek az élménye figura-háttér viszonylatban vannak egymással: mindkettő jelen van, de az átélést hol inkább az egyik, hol inkább a másik uralja.
A biztonsági érzésben jelentkező csoportdinamikai egyensúlynak az igénye feszíti és tereli a csoport tagjait abba az irányba, hogy mindenképpen kiküzdjenek maguknak egy szerepet, mégpedig olyat, amelyben személyes vonásaik, tulajdonságaik, képességeik megnyilvánulhatnak. Mivel a személyes vonások a csoportképződés szintjén nagyrészt véletlenek, gyakran előadódik, hogy ugyanabban a csoportban több, egyforma készségekkel rendelkező személy törekszik lényegében azonos szerep kialakítására. Ehhez természetesen az kell, hogy a csoport szentesítse a szerepet. A szentesítés módja az, hogy az elvárás kifejezésre jut.

233-234. oldal, A szociometriai szerep (Osiris, 1996)

3 hozzászólás
spinakker>!

(…) a szociometriai szerep a személy arculata a csoportban: azok a vonások, amelyeknek alapján ráismernek, nyilvántartják, számon tartják. Akinek nincs szociometriai szerepe, annak nincs arculata a csoportban, ahová formailag tartozik, attól nem várnak semmit, az a csoportjában jellegtelen, névtelen, az társas szempontból jóformán nem létezik. A szerepnélküliséget feszültségként éljük meg, pánikélményünk van, nyomasztó egzisztenciális szorongásérzésünk.

236. oldal, A szociometriai szerep (Osiris, 1996)

14 hozzászólás
tothmozerszilvia I>!

A mikromiliő nem földrajzi egység, hanem élettéri hálózat; kiterjedése is rendkívül változatos lehet, mert bármilyen egységek is legyenek benne,mindegyikben vannak véletlenszerűen átvonuló, alig nyilvántartható személyek (amilyen például az egyetemista az iskolaválasztó gyerek esetében).
Helyétől és kiterjedésétől függetlenül azonban a mikromiliő olyan közeg, amelyben a társadalmi hatás eléri az embert.

15. oldal

tothmozerszilvia I>!

A mikromiliő tehát olyan kitüntetett tartománya a társadalmivá válás folyamatának, amelyben a személy mint a társadalmi értékek hordozója és alakítója, mint társadalmi indítékok alapján önszabályozó, autonóm lény kialakul.

12. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mark Buchanan: Nexus, avagy kicsi a világ
Kótai Márk (szerk.): A Darnel tréning könyve
Bagdy Emőke: Álmok, szimbólumok, terápiák
Pataki Ferenc: Érzelem és identitás
Antos Balázs – Fiáth Titanilla: Határsávok
Popper Péter: A kriminalitásig súlyosbodó személyiségzavarok pszichikai tényezőinek vizsgálata
Csepeli György: Szociálpszichológia
Bíró Judit – Csepeli György: Kis emberhatározó
Zsolt Péter: Hírnév! Jólét! VV!
Bácskai Júlia – C. Molnár Emma – Mester Dóra – Popper Péter: Szeretők