Call ​Her Mine – Végre az enyém! (Harmony Pointe 1.) 20 csillagozás

Melissa Foster: Call Her Mine – Végre az enyém!

A ​Sugar Lake-könyvek New York Times bestsellerszerzője, Melissa Foster egy élvezetes új sorozattal érkezik. Két jó barát, egy baba, szóval egy instant család és egy meglepő szerelem története ez.
Ben Dalton mindennel kapcsolatban őszinte, kivéve a szívügyeket. Örök idők óta szerelmes legjobb barátjába, a pimasz, nagyszájú, okos Aurelia Starkba. Ben azonban mindig túl sokat tervezget, és az időzítés sosem volt az erőssége. Amikor végre eldönti, hogy lépne az ügyben, Aurelia közli, hogy másik városba költözik – ami felér egy ütéssel.
Aurelia imádja új életét az elbűvölő városkában, Harmony Pointe-ban. Jó a lakása, saját könyvesboltja van, és ami a legjobb, a bűnösen dögös, elköteleződésfóbiás barátja, akibe évek óta bele volt zúgva, már nem egy köpésnyire van tőle. Talán végre túlteheti magát a viszonzatlan szerelmen, amit érzett, és továbbléphet.
De aztán amikor Ben egy nap egy kisbabát talál a tornácán – egy kisbabát, aki feltehetőleg az övé –, Aurelia ott lesz… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2019

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Passion válogatás Maxim

>!
Maxim, Szeged, 2020
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634992455 · Fordította: Ünnep Nóra

Most olvassa 2

Várólistára tette 84

Kívánságlistára tette 94

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

kellyolvas P>!
Melissa Foster: Call Her Mine – Végre az enyém!

Kissé sablonos volt számomra, minden egyes lépés kiszámítható, a világon semmi izgalom vagy meglepetés nem ért. Mivel felneveltem már két csecsemőt, ez a cukiságfaktor sem hatott meg. A humora jó volt a szerzőnek, de ez nem ellensúlyozta eléggé az elcsépelt cselekményszálat. Nekem túlzás volt, amit a gyerek neve körül művelt a szerző, még a szereplők szájába is adta, hogy ez kissé erőltetettre sikerült, és valóban az is.
Volt egy flash-em a regényben, kicsit felszaladt a szemöldököm – jó értelemben –, amikor Aurelia nem tudja elcsitítani a kicsit, és beugrik neki, hogy Ben hangjától viszont mindig megnyugszik. És kivel is tudná hirtelen helyettesíteni? Beteszi a lejátszóba az egyik hangoskönyvet, melyen Zachary Webber narrációja hangzik fel. Nos ez igazán cuki részlet volt, mivel ő tényleg valóságos személy és csodálatos a hangja. Ő egyébként Tammara Webber (Easy – Egyszeregy) írónő fia, a való életben színész és rengeteg hangoskönyvnek adta már a hangját. Emellett sok könyves utalás hangzik el egyébként is, mondjuk egy könyvesbolt nyitása kapcsán nem is véletlen ez, de ez a szösszenet bejött nekem, hogy ilyen módon támogatott másokat, írókat, címeket is megjegyezve.
Azt azért nem mondom, hogy ne lehetne élvezhető ez a regény azoknak, akik szeretik a kissé erotikus, romantikus sztorikat, mert valóban gondtalan kikapcsolódást jelent pár óra erejéig. Teljesen drámamentes a regény, a vége felé akad némi szomorúság is az igazság kiderülése miatt az édesanya vonalán, de lényegében boldog befejezésre számíthat az olvasó, és mosolyogva fogja becsukni a könyvet.

Hópárduc P>!
Melissa Foster: Call Her Mine – Végre az enyém!

Nekem ez a könyv most egy kicsit csalódás volt.
Egyrészt valahogy nem is haladtam vele olyan gyorsan, mint szerettem volna. Másrészt egész végig valami hiány érzetem volt….Olyan, mintha egy sorozat részét olvasnám, de nem ez lenne az első rész. A szereplőkről úgy ír az író, mintha már ismernünk kellene őket egy előző könyvből. Szóval, kissé kusza volt és kapkodtam a fejem, hogy most ki kicsoda valójában.
A történet nem lenne rossz, bár kicsit sablonos. Jóképű, gazdag férfi, (Ben) aki egyéjszakás kalandokkal feledteti el az igaz szerelme iránti vágyait. Aztán berobban az életébe egy kisbaba, és rögtön merész lesz szerelmet vallani a legjobb barátjának. A leányzó (Aurelia) néha egy kicsit naív és túl érzelmes.
A borítónak nem sok köze van a történethez.

ppuummukli>!
Melissa Foster: Call Her Mine – Végre az enyém!

Ez az a könyv ami teljesen kikapcsolt. Nem kellett gondolkoznom, nincsenek felesleges bonyodalmak. Minden szép és kellemes. Mindenki boldog és szimpatikus. A végén még az is szerethetővé válik akiről úgy gondoljuk, hogy semmiképp sem lehet rokonszenves. A főszereplőkbe sem lehet belekötni, maximum azért, mert túl tökéletesek. Ha teljes kikapcsolódásra vágyunk és le akarjuk állítani az agyunk és csak élvezni akarunk egy történetet, akkor kell elővenni ezt a könyvet.

Evika82 P>!
Melissa Foster: Call Her Mine – Végre az enyém!

Tudom, hogy még kevesen olvasták ezt a könyvet, de tényleg komoly ez a 68%?!?!
Ennél a kötetnél sokkal értelmetlenebb, kevésbé jó könyvek állnak 80-90%-on.
Igaz nem volt tökéletes a történet, de azt sem mondanám, hogy rossz volt. Szerintem egy fokkal nem volt rosszabb, mint pl. az előző olvasásom a „Nico előtt”. Ott a fordítással is voltak gondok, mégis 82%-os a tetszési arány…
Komolyan nem értem én ezt…
Én jól szórakoztam, igaz voltak benne kicsit elkapkodott részek, meg kicsit érdekes fordulatok, de könnyed kikapcsolódásra igazán tökéletes történetet kaptam.
Vaciláltam a 4 és a 4,5 csillag között, de már csak azért is megadtam neki a többet, mert igenis többet ér ez a könyv ennél az alacsony százaléknál, és kíváncsi a vagyok a folytatásokra, mert megszerettem Ben tesóit, a baráti körét. Kíváncsi vagyok az ő történetükre is.
Remélem idővel jönnek a azok is a kiadótól.

Ani249>!
Melissa Foster: Call Her Mine – Végre az enyém!

Szórakoztató, romantikus történet volt, aminek az olvasásával gyorsan lehetett haladni. Nem egy nagyon extra történet, de tele szórakoztató szereplőkkel. Mégis… a legnagyobb gondom az volt, hogy azt éreztem, mintha egy sorozat X részét olvasnám, mert nekem már tudnom kellene, hogy Ben testvérei hogyan ismerkedtek meg a párjaikkal. Mintha valamiről lemaradtam volna! Fura volt!

Detty77 P>!
Melissa Foster: Call Her Mine – Végre az enyém!

A borító engem azonnal megfogott, ami sajnos a történetre nem mondható. Az erotikus részek tetszettek, a főszereplők aranyosak voltak. Rels egy tüneményes és okos lány, aki mióta csak az eszét tudja, bármit megtenne Benért, és ez fordítva is igaz. Igazán humoros is volt, majd aztán jött a spoiler, de semmi maradandó… az alaptörténetet már több könyvben is olvastam, amit nagyon is szeretek, viszont ebben nem fogott meg annyira semmi. Talán a leginkább Ben nővérei és a szülei fogtak meg, a hatalmas szívükkel és a sok élet adta útravalókkal. Kedves kis történet volt, kíváncsian a Dalton család további köteteit.

Dórica P>!
Melissa Foster: Call Her Mine – Végre az enyém!

Alapvetően egy kellemes olvasmány volt ez szerethető karakterekkel. Talán annyi „belekötnivalóm” lenne a szerelmi vonalba, hogy időnként túlmagyarázott, túlmisztifikált a nagy érzelem. Ami nem tetszett, az a babával kapcsolatos történetfűzés. Értem én, hogy magas labda ez egy romantikus regénybe, de nem sikerült jól leütni. Kétgyermekes anyaként olyan érzésem volt, mintha a szerző még nem került volna egy csecsemő közelébe, úgy írt a témáról. Nem mintha más könyvekben ne zavarnának a hasonló észrevételek. Mindenesetre a regény környezete és a felbukkanó szereplők igen szimpatikussá váltak. Nagyon remélem, hogy érkezni fog a folytatás, mert ez a sorozat egy leütéssel sem rosszabb, mint bármely másik a kategóriájában.

Betonka_Wass>!
Melissa Foster: Call Her Mine – Végre az enyém!

Néhol vicces, máshol hatásvadász módon drámai, előfordult az is, hogy a szereplők idegesítettek, időnként a mellékszereplők érdekesebbek voltak, mint maguk a főhősök. Azt mindenesetre pontoztam, hogy nem E/1-ben íródott a történet, és nincs váltott szemszög: megúsztam kevesebb lelki mizériával.

bővebben: https://betonkabulija.blogspot.com/2021/02/melissa-fost…

ancsa_17 P>!
Melissa Foster: Call Her Mine – Végre az enyém!

Mikor a fülszöveget olvastam egyből gondoltam, hogy „na ezt el kell olvasni”. Nem gondoltam, hogy valami világmegváltó sztori lesz, hanem inkább kellemes kikapcsolódás. Háát nekem nagyon unalmas volt, nehezen rágtam át magam rajta. Alig vártam, hogy végezzek. A sztori, mint írtam sablonos, ami nem is zavart volna, de a szereplők az agyamra mentek.
Meg valahogy olyan furcsa volt, az elejétől fogva mintha egy már zajló könyvbe csöppentem volna, ahol tudnom kéne ki kicsoda. Erre példa, mondjuk a könyv elején mikor Aurelia Ben testvéreivel beszélget.
Amúgy bírom, az olyan történeteket mikor a barátokból lesznek szerelmesek az emberek. Bár itt a páros mindkét tagja már szerelmes a másikba, de senki nem merte felvállalni, hogy ezt bevallj, mondván hogy mindig rossz volt az időzítés. Így sokáig inkább maradtak a barátzónában. spoiler
Számomra felejthető volt a történet.

helkaland>!
Melissa Foster: Call Her Mine – Végre az enyém!

Gyorsan haladtam a történettel, na nem azért mert annyira faltam az oldalakat és szerettem, hanem pont az ellenkezője. Gyorsan túl akartam lenni ezen a kínos és klisékkel teli történeten.
Sem a cselekmény, sem a főszereplők nem fogtak meg, nem tudtam megszeretni őket. Mint egy rossz szappanopera olyan volt az egész. Két vágytól túlfűtött személy, akik évek óta oda vannak egymásért, de nem jönnek összek. Majd hirtelen kiderül, hogy a szexi Bennek (ha a borítóról nem sütne ez eléggé, az írónő a magasságokba dícséri a pasi képességeit), van egy gyereke, akit a tornácon hagyott az ismeretlen anyuka.
Annyira lehetetlennek tűnik az egész cselekmény, hogy egy gyerek megjelenése, hirtelen mi minden hozott ki a szereplőkből, hirtelen szerelmi vallomások, összeköltözés, túlfűtött érzelmek. Mincsen csupa cukormáz és rózsaszín köd. Az írónő nagyon idillin írta meg ezt az egészet, mert nem ilyen könnyű egy csecsemővel, ahogy ez a történetből lejött.
És Aurelia…Ez a nő komolyan. A nevéről pedig először rögtön valami spanyol bejárónő jut eszembe, nagyon nem tetszetős név. De ez van, ezen túl lehet lépni. Az is nagyon tetszik, hogy könyvesboltot nyit és szereti a könyveket. De az, amilyen átlátszóan próbálja az érzelmeit takargatni…Helyette is verem a fejemet a falba.
Összességében az tudom mondani, hogy számomra idegesítő és unalmas volt. Nem igazultam azért, hogy mi lesz a gyerekkel, hogy ki lehet az anyja és mi lesz a két főszereplővel. Annyira kiszámítható volt az egész, hogy emiatt nem is kötötte le a figyelmemet. Többet vártam a történettől, sokkal többet.


Népszerű idézetek

AniTiger P>!

    – (…) nem létezik tökéletes időzítés, és minden idő elvesztegetett, amit nem a szeretteddel töltesz. Ne pazarolj el több időt!

107. oldal

Detty77 P>!

A legszörnyűbb igazság is szebb, mint a legszebb hazugság.

Ilarejo>!

…a könyvek különleges erővel bírnak, képesek hatalmukba keríteni az embereket, és arra is, hogy egy varázslatos világba csöppentve az olvasókat kirángassák őket a hétköznapi életükből.

68. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Lisa Kleypas: Szép szavú idegen
Kathryn Wallace: Vannak tökéletes anyák, csak nekik még nem született gyerekük
Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában
Kerstin Gier: Anyák maffiája
Juliette Fay: Édes otthon
Monica Ali: A muszlim asszony
Randy Alcorn – Alex Kendrick – Stephen Kendrick: Valóban bátrak
Eloisa James: Bolond szerelem
Vi Keeland: Egomániás
Elle Kennedy: The Chase – A hajsza