Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Cirmos-hadművelet (MacGyver 1.) 128 csillagozás
A szerelem mancsokon érkezik
Jamie Snyder harmincnégy éves és szingli. És kit érdekel, ha az? Szentül elhatározta, hogy az idei „Az Én Évem” lesz a számára. Annyiféle év volt már az életében – volt a „Csak Magával Törődő Pasi Éve”, az „Elfelejtettem Említeni, Hogy Nős Vagyok Pasi Éve”, a „Levakarhatatlanul Tapadós Pasi Éve”, a „Nem Tudok Elköteleződni Pasi Éve”. „Az Én Évem”-ben nem lesz semmiféle pasi – kizárólag egy cuki cirmos cica, MacGyver. Akinek viszont van egy nem annyira cuki szokása: szeret lopkodni. Jamie-nek mégis tökéletesen elég az ő társasága.
Csakhogy a macskájának más tervei vannak… Ő tudja, hogy a gazdája magányos. Mert érzi. És mindent megtesz – vagyis mindent összelopkod –, ha azzal segíthet Jamie-nek összebarátkozni a kedves szomszéd pasival. Még akkor is, ha annak kutyája van. És esze ágában sincs randizni.
Egy cica pedig úgysem tudhatja, kinek mi kell. Vagy mégis?
Eredeti megjelenés éve: 2018
Enciklopédia 15
Szereplők népszerűség szerint
MacGyver · állatorvos · Diogee · Jamie Snyder · Ruby Shaffer
Kedvencelte 8
Most olvassa 6
Várólistára tette 110
Kívánságlistára tette 81
Kölcsönkérné 6
Kiemelt értékelések
Úgy vagyok a cicákkal, mint Gombóc Artúr a csokoládéval. Jöhet fehér, fekete, szürke, vörös, cirmos, dagi és sovány, nekem mindegy. Nagyon sokáig egyáltalán nem kedveltem a kis rendbontókat, de pár éve beköltözött hozzám egy vörös kismacska, aztán nem sokra rá követte őt egy füstös hamvasszürke ördög. Azóta nemcsak a cicákat, hanem a róluk szóló regényeket is kedvelem.
Melinda Metz könyvét sokáig nem vettem észre. Valahogy a borítón nem akadt meg a szemem, pedig jól látható rajta a négylábú főszereplő. Egy véletlen folytán a @General_Press_Könyvkiadó hívta fel rá a figyelmem. Az már csak plusz volt, hogy nagyon szeretem a könnyed romantikus történeteket is, ez pedig egy habkönnyű, bájos, mégsem szirupos olvasmány.
A regény kiindulópontja az, hogy a harmincas éveiben járó Jamie, édesanyja halála után, a gyászfeldolgozás részeként kilép addigi életéből, elhagyja a számára örömtelen pedagóguspályáját, és belevág élete kalandjába. Az „Én évem”-ként aposztrofálja azt az útkeresést, amely a pennsylvaniai kistelepülésről a napfényes Los Angelesbe vezeti, egy meglehetősen szürreális világba. A „Meseudvar” lakópark környezete és lakói is olyanok mintha a tündérmeséből léptek volna elő. Kerek ablakú apró házak, bűbájos előkertek és törékeny szökőkutak a plázák és toronyházak és pálmafák árnyékában. Az új szomszédok egy személyben boszorkány és troll jellemmel rendelkeznek, de vannak itt tündér keresztanyák és kertitörpék is (legalábbis személyiségre), elveszett királykisasszonyok és persze hercegek is akadnak. És az egész vidék felett Jamie macskája veszi át láthatatlanul a hatalmat. Ez persze a cicákra abszolút jellemző létforma. Az egész cselekmény MacGywer az ivartalanított házicica gombolyítja, de szerencsére nem csupán az ő szemszögéből követhetjük az eseményeket, hanem Jamie, és a szimpatikus kutyatulajdonos, David is belép a mesélő szerepébe. Ez így kissé összetettnek tűnik, de egyáltalán nem zavaró a nézőpontváltás, főként mert mindhárom mesélő szimpatikus (a macska főleg). Jamie és David mindketten az önfelfedezés útján járnak, de emellett meglehetősen kiegyensúlyozott személyiségek is.
Meseudvarban egy kicsit mindenki őrült. Jamie meglepve tapasztalja beköltözésekor, hogy a lakópark közössége még a kisvárosnál is kotnyelesebb társaságot alkot. Közvetlen szomszédai Marie és barátnője Helen az iskolapéldái a „rossz szomszédság török átok” mondásnak, de ott van még Al a vén morgós, vagy Hud a szerepéből kilépni képtelen volt színész, és Ruby a hóbortos jelmeztervező is. MacGywer pedig jó érzékkel látja (vagy kiszimatolja), hogy kinek, mire van szüksége. Megjegyzem 8 éves tapasztalattal rendelkező macskarabszolgaként, hogy még a legaranyosabb cica sem ennyire önzetlen, mint az ebben a könyvben szereplő kis vörös. Önfejűségben, és határozottságban teljesen sikerült eltalálni a macskajellemet, s talán még a gazdáikkal szemben törődőek is, de hogy a cicák egy egész lakóparknak nem segítenek az tuti. A kutyák esetleg.
Jamie és David barátsága a meneküléssel kezdődik. Menekülnek a szomszédok és barátom által összehozott vakrandik elől. Néhányszor volt ebben tapasztalatom, és azt kell mondjam, Metz jól ragadja meg a netes és barátok által összehozott ismerkedős alkalmak típusait. Egyik-másik randin vinnyogva röhögtem, és teljesen felismertem az archetípusokat.
Külön érdekessége volt a történetnek, hogy a kevéssé szokványos szereplők mellett Jamie önfelfedező útja szokatlan Los Angeles-i helyszínekre kalauzolt Bennünket. A város olyan arcát mutatta meg a könyv, amit turistaként vagy egyszerű felfedezőként alighanem sohasem láthatunk. Szerettem a különcöket, az egyedülálló portrékat, és a különleges élményeket. Nekem, ez a regény is ilyen volt.
Vicces, érdekes, elgondolkodtató, de azért nem túl komoly. Különleges és szórakoztató.
Kikapcsolódáshoz, valamint pihentető olvasáshoz tökéletes. Ha nem vagy váradt(!) Mert ezután a könyv után az leszel.
Nincs túlgondolva. Nem volt sem vicces, sem romantikus, de legalább adott némi bepillantást a macskák gondolataiba. Még akkor is, ha szerintem alaposan elrugaszkodik a valóságtól. Nem is kicsit. De amilyen furcsák voltak a könyvben lévő karakterek, azután már meg sem lepődtem az összetett logikával gondolkodó, tárgyakat magával cipelő MacGyver macskán. Ettől volt az egész olyan szürreális és olykor egészen fárasztó.
Egy hihetetlen vacak nap után nagyon jó érzés volt ezt a könyvet olvasni. Bájos, könnyed, szerethető történet egy cuki macskával.
Egy kedves, aranyos romantikus könnyed nyári olvasmány, ami nem igényel túl nagy gondolkodást. A két főszereplő szerelmének kibontakozásában működik közre MacGyver Jamie macskája és a humoros taktikák mellett megismerkedhetünk egy szűkebb környezet mindennapjaival, szokásaival és jellemeikkel.
Nem lett kedvencem, sem újraolvasós. Egy strandon azért megállja a helyét.
Mac és Diogee aranyosak voltak, de a nem négylábú főszereplőkkel annyira nem vagyok kibékülve. Jam(ie) határozottan nem volt szimpatikus az elején a nyüglődésével és a könyv végén sem éreztem úgy, hogy ha valós személy lenne, akkor mi nagy barinők lennénk.
David pedig nem annyira nevezhető férfias jelenségnek…. nem baj az, hogy van némi érzékenység benne, de azért ez már néha a túlzás határait feszegette.
A mellékszereplők viszont cukik voltak, a tinik, Ruby, David barátai, mind-mind kellemesen járultak hozzá a történet menetéhez. A két vakrandin pedig nagyon jól szórakoztam, igen, az ilyen esetek abszolút nem minősíthetőek túlzásnak :D
Hát ez nagyon cuki volt!
A teljesség igénye nélkül Mac és a kutya lett a kedvenc. Ahogy ez a cica gondolkozott :D Egy bestia. Maga az ördög.
David…hmm, nos talán kicsit lehetett volna életszerűbb, leginkább egy hetvenéves bácsi jutott róla az eszembe. Jamie pedig egy icipicit többet foglalkozott magával, mint azt én szerettem volna. Ezek a folytonos gondolkozási kényszerek… sajnos ismerek ilyen embert, borzasztó.
Leginkább az volt jó az egészben, hogy nem volt csöpögős romantikus, mert az ki nem állhatom.
„Nem kell ettől a könyvtől egetrengető, fennkölt gondolatokat várni, viszont kikapcsolódás gyanánt tökéletesen megfelel. A cselekmény elég lassúfolyású volt, és őszintén szólva ezért nem éreztem azt, hogy mindent félre akarok dobni azért, hogy olvashassam. A kisebb hibái ellenére is végig drukkoltam a drága mindenlébenkanál Mac-nek, és a Meseudvar lakóinak.”
Bővebben:
https://fannislibrary.blogspot.com/2020/08/melinda-metz…
Ez egy nagyon aranyos kis történet volt. Én nagyon élveztem.
Humoros és gyorsan haladós. Aranyos volt a macska MacGyver, aki elhatározta, hogy nem csak a gazdája szerelmi problémáját oldja meg, hanem egész Meseudvarét. Nem is akárhogy! Ezzel pedig sok humoros jelenetet idézett elő. Persze az nem számított, hogy a gazdája Jamie egyáltalán nem vágyott most szerelemre. De ő még is négy tapmancsra kerekedett, hogy előkerítse a megfelelő férfit a számára. Mellettük pedig szintén nagyon szimpatikus volt David és az ő kutyája. :)
Ami nem igazán tetszett, az Helen és Marie, valamint David barátai, akik mindenáron ráakarták a két főhősünket kényszeríteni, hogy randizzanak. Jamie oldalán ez azért nekem sem tetszene, ha két szinte ismeretlen megakarná nekem mondani, hogy kivel kell randiznom. Nagyon unaszimpatikusak voltak nekem végig. De a többi karaktert nagyon szerettem. :)
Könnyed kikapcsolódás és humor.
Csak ajánlani tudom! :)
Hát ez eszméletlen jó volt. A parfüm könyv után tudom, hogy a szagok milyen fontos információkat hordoznak az emberről, és az állatok orra erre nagyon érzékenyek és kifinomultak. Mac összehozta az összeillő és egymásra vágyó személyeket, ráadásul bepillanthattunk az észjárásába is. Ez így pont le is zárja a 2021-es évet.
Népszerű idézetek
A férfiak csak elterelik a figyelmemet. Elkezdenék megszállottan csak azzal foglalkozni, hogy tetszem-e, vagy sem, mielőtt rájönnék, hogy ők tetszenek-e nekem egyáltalán. Folyton azon aggódnék, hogy ők mit akarnak, és eszembe se jutna azon gondolkozni, hogy én akarok-e valamit. Most végre rá akarok jönni, hogy én mit akarok. Csak én. Magammal akarok foglalkozni. Nem akarok senki másra gondolni.
90. oldal, 5. fejezet (General Press Könyvkiadó 2020)
-Irigylem ezért. Irigylem azokat, akiknek ilyen erős elképzelésük van – mondta Jamie. – Én nagyon élvezem, hogy felfedezek dolgokat, de csak csapongok ide-oda. Leginkább azt figyelem, mások mit találtak ki, és mihez kezdenek az életükkel.
255. oldal, 15. fejezet (General Press Könyvkiadó 2020)
-Mondjuk arról, hogy mennyire tökéletesnek tartott engem – nevetett. – Azt hiszem, ez nem is kis dolog. Nem mintha illúziói lettek volna. Tudta, hogy valójában nem vagyok tökéletes. De mindig az én oldalamon állt, még akkor is, ha ostobaságokat csináltam.
-Remek ember lehetett – mondta David.
-Az volt.
226. oldal, 13. fejezet (General Press Könyvkiadó 2020)
-Összefutottam Rubyval, amikor épp hozzád indultam. „Idiótának" tituált engem és a kutyát. Azt tudom, Diogeere miért mondta, ő tényleg idióta. De azt állította, annak alapján, amiket hallott, én is az vagyok. Sejted, hogy mire gondolhatott?
272. oldal, 16. fejezet (General Press Könyvkiadó 2020)
Emlékeztetnie kellett magát, hogy Jamie csak ember, és nem lehet tőle elvárni, hogy mindent megértsen.
A sorozat következő kötete
MacGyver sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Abby Jimenez: Barátnak tartalak 86% ·
Összehasonlítás - Christina Lauren: A lelkitárs-egyenlet 86% ·
Összehasonlítás - Lynn Painter: Véletlenül Amy 84% ·
Összehasonlítás - Christina Lauren: Kalandtúra Wilder-módra 83% ·
Összehasonlítás - Sarah Adams: Csalóka szerelem 84% ·
Összehasonlítás - Vi Keeland: Hívatlan vendég 92% ·
Összehasonlítás - Lucy Score: Amit sosem fedünk fel 91% ·
Összehasonlítás - Susan Elizabeth Phillips: Csillagfény 89% ·
Összehasonlítás - Vi Keeland: Csak szex 89% ·
Összehasonlítás - Pippa Grant: Az utolsó facér milliárdos 89% ·
Összehasonlítás