Jellicoe ​Road 77 csillagozás

Melina Marchetta: Jellicoe Road

Ebben a lírai, lebilincselő, díjnyertes regényben semmi sem az, aminek látszik, és minden nyom újabb kérdésekhez vezet.

Taylor Markhamet tizenegy éves korában elhagyja az édesanyja. Tizennégy évesen megszökik a bentlakásos iskolából, ám egy rejtélyes idegen a keresésére indul, és visszaviszi. Most, tizenhét évesen Taylor nem túl lelkes vezetője az iskolai titkos társaságnak, aminek a Városiakkal és az odalátogató Kadétokkal vívott éves harca épp most veszi kezdetét. Idén azonban a Kadétokat Jonah Griggs vezeti, akinek átható tekintetét Taylor nem sokáig tudja kerülni. Ráadásul Hannah, az egyetlen felnőtt, akiben Taylor megbízik, váratlanul eltűnik. Ha Taylor össze tudja rakni a Hannah által hátrahagyott nyomokat„ a feltáruló igazság nemcsak múltjának kérdéseire ad választ, de a jövőjét is megváltoztatja.

Eredeti mű: Melina Marchetta: On the Jellicoe Road

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2017
312 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633998359 · Fordította: Benedek Dorottya

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Jonah Griggs · Taylor Markham · Ben Cassidy · Chaz Santangelo · Fitz McKenzie · Jessa McKenzie · Jude Scanlon · Narnie · Raffaela · Tate · Webb


Kedvencelte 15

Most olvassa 5

Várólistára tette 152

Kívánságlistára tette 111

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Melina Marchetta: Jellicoe Road

Sokszor eltűnődöm, vajon a sors keze van e abban, hogy mindig pont a megfelelő könyvet olvastatja velem?
Egy roppant nehéz időszakon megyek át és nem keresem a keserű témájú könyveket.
És a fent említettek miatt először félre akartam tenni, de végül végig olvastam, és milyen jól tettem.
Az elején úgy éreztem, hogy egy ifjúsági regényt olvasok, egyet a „kötelezők” közül.
De ahogy haladtam a történettel, rájöttem sokkal, de sokkal több rejtőzik a sorok között.
Egészen addig, míg az utolsó oldalaknál már patakokban fojt a könnyem.

Nagyon szépen megírt, néhol vicces, néhol csupa kaland és nagyon sok fájdalom.
Egy igazi érzelmi hullámvasútra vettem jegyet és mikor befejeztem éreztem, hogy nem akarok újra felszállni, most nem, de később újra elő fogom venni.
Csak ajánlani tudom!

>!
Mrs_Curran_Lennart P
Melina Marchetta: Jellicoe Road

Gyönyörű borító mellé gyönyörű történet. Az mindent elmond róla, hogy nem tudtam abbahagyni az olvasását. Nem az a tipikus YA, akár az Arany pöttyös kategóriába is kerülhetetett volna. Az eleje kicsit nehezen indult, de aztán amikor megértettem, hogy hogyan kapcsolódik a múlt a jelenhez, már én is alig vártam, hogy kinyomozzam Taylorral a múlt titkait. A végét pedig megkönnyeztem.
Örök barátság, szerelem, tragédiák. Nagyon szép történet, ezúttal Ausztráliából.

6 hozzászólás
>!
Tóth_Orsolya_3 P
Melina Marchetta: Jellicoe Road

”A Jellicoe Roadon élek. Ahol a fák lombja összeér, és ahol felülhetsz a tetejükre, és beleláthatsz az örökkévalóságba.”

Elkezdtem és nem értettem semmit, minden olyan kusza volt. De olvastam tovább, mert magába szippantott és nem engedett. Aztán minden kusza szál egyszer csak összeért. És én mégis akkor vesztem el végleg. Végleg elvesztem ebben a megrázóan gyönyörű történetben, és nem tudtam és nem is akartam szabadulni. Szerettem volna én is ott lenni köztük Jellicoe Roadon.

Örök élmény marad, ahová sokszor vissza kell majd térnem! *-*

Kevés olyan könyv van, ahol már menetközben a Kedvencem gombra kattintok. A Jellicoe Road közéjük tartozik!

22 hozzászólás
>!
Sippancs P
Melina Marchetta: Jellicoe Road

Számomra ez a történet nagyon különleges volt. Különleges, mert gyermekként kezdtem bele, és felnőttként tettem le.
Ott voltam az első találkozásnál, melyet egy tragédia árnyékolt be.
Barátságot kötöttem, mely erősebb lett minden vérségi köteléknél.
Otthonra leltem a Jellicoe Road-on, s örökre terveztem.
Nevettem, fürödtem, háborúztam, majd szerelembe estem.
Ott voltam akkor is, mikor minden remény elveszett.
Aztán gyászoltam és dühöngtem, mert az élet néha nem kíméli a jó embereket.
Végül pedig… megbocsátottam a megbocsáthatatlant.

A Jellicoe Road egy különleges történet barátságról, szerelemről, szeretetről és az élet kiszámíthatatlanságáról.
Olykor szívfájdító és szomorú, de örökre nyomot hagy az olvasóban.

10 hozzászólás
>!
kellyolvas P
Melina Marchetta: Jellicoe Road

Sokszor éreztem már azt egy könyvnél, hogy akkor én ezt most azonnal újraolvasnám, olyan jó volt. A Jellocoe Road esetében ezt meg is tettem. Annyira felkavart és a lelkembe égette magát a történet, hogy azt gondoltam, ha újraolvasom, talán válaszokat kapok a kérdéseimre, amik ott maradtak a fejemben. Próbáltam lassan, minden információt elraktározva olvasni másodszorra, és megérte. Újra átéltem az izgalmakat a jelenben és helyére kerültek a múlt eseményeinek darabkái, mint a puzzle darabok.
A szerző a regényt a múltban indítja, később ezek a fejezetek dőlt betűvel szedettek, a jelen eseményeit Taylor meséli E/1-ben. A legnagyobb erőssége a történetnek a szerző hangja, amely egészen egyedi, úgy adja át az érzelmeket, hogy nem tudsz kívülálló maradni. A szeretet ereje oly mértékben jelen van, hogy behúz magával, nem menekülsz. Mindegy, hogy ez a szeretet testvérek közötti, vagy baráti alapú, a közösen átélt események olyan köteléket kovácsolnak a szereplők között, ami jelentős, ami egész életre szóló.
Az életnek megvan a rossz oldala, és sokunknak kijut a szenvedésből, ami lehet betegség, függőség, különféle emberi gonoszságok, baleset, halál. De az életet szeretni kell, fel kell tudni állni a veszteségekből, mert olyan nincs, hogy ne lenne remény. A barátság ebben a regényben olyan sziklaszilárd kötelék, tiszta és nemes, kézzel foghatóan valóságos.
Nekem még egy jelentős kérdést tett fel a szerző: Létezhet megbocsátás? Részemről nagyon nehezen, nem hiszek a megbocsátásban, de ebben a történetben volt olyan pont, hogy bármit megtettem volna, hogy visszaforgathassák a szereplők az idő kerekét, hogy megnyugvást kaphassanak. Megbocsátottam.
Egy jó tanács! Ne add fel az olvasást az első fejezeteknél. Kis idő kell, hogy megismerd a karaktereket, elég soknak tűnhet a két idősíkban a szereplők száma, sok nevet kell megjegyezni. De ha ezen túllépsz, onnantól csodálatos élményben lesz részed. Figyelni kell, az apró részletekre is. És bármennyit is írtam össze a szenvedésről, ez a történet akkor is fiatalokról szól, vannak benne vicces részek is, hangosan nevetős jelenetek és pengeváltós párbeszédek. Olyan magasan ajánlom, hogy ez az ajánlás a Holdig ér és vissza. Bővebben:
http://www.kellylupiolvas.com/2017/06/melina-marchetta-…

>!
deen
Melina Marchetta: Jellicoe Road

Az egész könyvet áthatotta a szomorúság, ami egy idő után kicsit nyomasztó volt. A történet kicsit kusza, és nem siet az írónő azzal, hogy irányba állítsa az olvasót, így egy ideig csak rakosgattam a darabkákat, míg aztán egyszer csak összeállt és pechemre a vége előtt összeállt a teljes kép. A történet összefonódik egy múltbéli tragédiával, melynek hatására öt gyerek sorsa örökre összekapcsolódik. Taylor 17 éves, egy bentlakásos iskolában tanul és éveken keresztül a Házak, a Kadétok és a Városiak között dúló háború vezetésére készítették fel. A sors fintora, hogy őt ez egyáltalán nem érdekli, unja az egész háborúsdit, aminek a kezdete szintén a régmúlt időkbe veszik. Taylor ehelyett múltja darabkáit próbálja összerakni, és miközben ezen dolgozik, az ellenségekből barátok lesznek, a barátságból pedig szerelem szövődik. Nehéz szavakat találni arra, hogy az írónő mennyire jól közvetíti az érzelmeket, mennyire valódinak érződik a szereplők minden egyes rezdülése, mennyire át lehet érezni az eseményeket. Nem mondom, hogy könnyű olvasmány, de megéri végigolvasni, mert a lapokon egy csodálatos és egyben szívbe markoló történet bontakozik ki. A múlt és a jelen eseményei egymást túllicitálva követelik a figyelmet, míg a végén minden a helyére kerül. És fáj, de egyben reményteli is.

1 hozzászólás
>!
Klodette
Melina Marchetta: Jellicoe Road

Négy csillagnál többet nem tudok rá adni, mert nagyon felkavaró volt, igazi érzelmi hullámvasút, ami teljesen megviselt. :(
Adni kell neki egy esélyt, mert lassan indul, lassan bontakozik ki, de ha kivársz és tovább olvasol, akkor megérted végül és minden a helyére fog kerülni. Nagyon megrázó, tragikus, sokkoló és lelkileg elemészt. Elgondolkodtató és kicsit depresszív, de benne van a remény és a szeretet is. Ez a könyv valójában az életről szól, azért is ilyen felkavaró.
A szereplőkben önmagunkat fedezhetjük fel.
Két család összefonódó és évtizedekig elhúzódó tragédiájáról szól. Egy múltbéli és egy jelenbéli szál fut egymás mellett és amikor ezek a szálak összeérnek, akkor csak kapkodod a fejed, hogy: Mi van? :O
Leginkább azoknak ajánlom, akik szeretik a realista, elgondolkodtató műveket. Akik nem félnek érezni és felocsúdni az álmaikból. Vannak benne felkavaró történések és jelenetek, így mindenképpen 16+-os.
Kicsit olyan mintha összemixelték volna A Pál utcai fiúkat és valami családregényt. Lírai mű az élet szörnyűségeiről és arról, hogy mindig van remény és tudni kell megbocsátani.

>!
ggizi P
Melina Marchetta: Jellicoe Road

Nagyon kíváncsi voltam, hogy ez a megosztónak tűnő könyv rám milyen hatással lesz. És egyértelmű, hogy szegényebb lettem volna enélkül a történet nélkül.
Mikor becsuktam a könyvet egy nagyon erős sóvárgás tört rám az ilyen mély érzelmi kapcsok iránt, amik nemcsak a múltban, de a jelen történéseiben is jelen voltak. De ezek a kötődések eleve magukban foglalták és éreztették az elszakadás utáni összeomlás szinte feldolgozhatatlan voltát is. Számomra nagyon szívfájdító volt a történet. Lassan indult be, nem is igazán értettem az elején ezt a grundos területfoglalásos, kissé túl komolyan vett „háborút” a Városiak, a Kadétok és a Jellicoe Iskola között, de aztán olyan gyönyörűen bontakozott ki és forrt össze a jelen és a múlt történetszála, hogy egyre tisztábbá és érthetőbbé vált minden. Az egész könyvet áthatotta az a tragédiából született mély szeretet, ami sokuk életére kihatással volt. Gyönyörű volt. És nagyon szomorú is.

2 hozzászólás
>!
kocybaba P
Melina Marchetta: Jellicoe Road

Ekkora bajban nem tudom mikor voltam utoljára könyvvel.:( Ugyanis úgy a 60%-ig teljes érdektelenségbe süllyedt számomra. Kusza volt, a területi harcok hidegen hagytak, a karakterei nem fogtak meg, és úgy általánosságban alig tudott némi izgatottságot kicsikarni belőlem. A felvillanó múltbeli jelenetek, töredékek voltak csupán egyedül amik nem hagytak nyugodni és hajtottak előre, amíg végre belendült a történet, és a múlt kibogozására fókuszált jobban. Onnantól egészen elvoltam vele, de már sajnos nem bírta elérni azt a hatást amit szeretett volna. Nem érintett meg, közömbösségbe fulladt. Szóval nincs mit tenni, ez most egyszerűen nem talált meg, és legnagyobb sajnálatomra nem az én könyvem volt, de hogy valami jót is hozzá fűzzek, a borítója gyönyörű és teli találat.

2 hozzászólás
>!
tmezo P
Melina Marchetta: Jellicoe Road

Kissé kusza történet volt, az elejét nem is nagyon értettem. Először felvillant egy részlet egy tragédiáról, majd utána egy egész más történet veszi kezdetét. A jelen és a múlt váltakozott. Számomra a múlt sokkal érdekesebb volt, mint a jelen; a területszerzési háború nem igazán tudott lekötni. Eközben Taylor házfelügyelője egyik napról a másikra eltűnik, és ő igyekszik kideríteni hová ment. Közben kiderülnek számára olyan részletek, titkok, amik végül szorosan kapcsolódnak hozzá és a szüleihez is.
A múltbéli szereplőknek és a jelenbelieknek a története csak a végén lesz teljes. Akkor lehet megérteni igazán milyen kapcsolat volt/van közöttük.
Meglehetősen különleges kapcsolat, kötelék ez. Barátság, szerelem és végtelen ragaszkodás.


Népszerű idézetek

>!
kellyolvas P

– Ha most nem vezetnél, ájulásig csókolnálak – felelem.
Griggs egy hirtelen fordulattal lehúzódik az útról, és azonnal lefékez.
– Már nem vezetek.

>!
Eryka93

Valaki később megkérdezte tőlünk:
– Nem csodálkoztok azon, hogy senki nem járt arra hamarabb?
Csodálkozni?
Hát nem tudod, mi történik, amikor azt látod, hogy a szüleidet fekete hullazsákokba teszik a Jellicoe Roadon, mintha csak a szemetet szednék össze.
A csodák meghalnak.

8. oldal

>!
Eryka93

Többet ér valaki, ha van, aki gyászolja?

49. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Taylor Markham
>!
Tóth_Orsolya_3 P

Fogd meg a kezem!kérte Narnie a fiúnak dőlve, zokogva.Ne engedd el, mert talán eltűnök.

140. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jude Scanlon · Narnie
>!
Niitaa P

Apám százharminckét percig haldoklott.

(első mondat)

>!
Tóth_Orsolya_3 P

És ha valahogy elzárhatnám azt a pillantást a szemében, akkor egész életemben az ágyam mellett őrizném egy kis dobozban.

219. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Jonah Griggs · Taylor Markham
>!
ValerinLanz P

– Akkor tisztázzuk – mondom az egyik Városi lánynak. – Csak annyi kell hozzá, hogy valaki becsmérelje a másik anyját?
– Nem – magyarázza. – Épp ez a szép benne. Még csak nem is kell becsmérelniük. Már csak az anyád szó is elég.
– Tehát, ha azt mondom neked, hogy „az anyád egy…”? – vonok vállat.
– Csak „anyád”. De lányoknál nem működik – folytatja. – Csak akkor éri el a kellő hatást, ha péniszed van.
– Ó, nagyon vicces! – jegyzi meg Santangelo.

73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Chaz Santangelo · Taylor Markham
>!
Eryka93

Emlékszem a szeretetre. Erre mindig emlékeztetnem kell magam. Különös, hogy feledkezhet meg az ember mindenről, kivéve azokról, akik valaha szerették. Talán ezért olyan nehéz az embereknek túljutniuk a szakításokon. Nem a fájdalom az, ami megnehezíti, hanem a szeretet.

193. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom · szeretet · Taylor Markham
>!
Tóth_Orsolya_3 P

A Jellicoe Roadon élek. Ahol a fák lombja összeér, és ahol felülhetsz a tetejükre, és beleláthatsz az örökkévalóságba.

Kapcsolódó szócikkek: Taylor Markham
>!
reddemon P

Amikor nem az embereket faggatjuk, vagy az utcákat rójuk bármilyen nyom után, a McDonald'sban ülünk, mert ez az egyetlen hely, ahol nem nyaggatnak azzal, hogy távozzunk, ha nem eszünk ott.

240. oldal

Kapcsolódó szócikkek: McDonald's · Taylor Markham

Hasonló könyvek címkék alapján

Ruth Morris: Szökevény
Alan Marshall: Én is versenyt futok a széllel
Fiona Wood: Vadvilág
Amie Kaufman – Meagan Spooner: These Broken Stars – Lehullott csillagok
Katie McGarry: Pushing the Limits – Feszülő húr
E. Lockhart: A hazudósok
Lauren DeStefano: Hervadás
John Flanagan: A Tölgylevelesek
Kylie Scott: Lead – Szóló
Markus Zusak: A könyvtolvaj