Miért ​szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat, és viseljük a teheneket? 11 csillagozás

Bevezetés a karnizmusba
Melanie Joy: Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat, és viseljük a teheneket?

Ha ​a húsért, a tejért vagy a tojásért tartod az állatot, korlátozás nélkül tarthatod olyan körülmények között, amelyek miatt, ha ugyanezt kutyával vagy macskával tennéd, börtönbe vinnének.

Ennek eredményeképpen létrejött az iparosított állattenyésztés, a gyárgazdálkodás olyan rendszere, amelyre nem vonatkozik semmiféle jogi kötelezettség, hogy a „gondozásukban” lévő állatokat „ ne kínozzák. Az iparágban alkalmazott szabványos működési eljárások nem kegyetlennek vannak megalkotva. Nem ez a céljuk vagy szándékuk. Úgy tervezték meg őket, hogy költséghatékonyak legyenek. De ha kiderül, hogy költséghatékony az állatok olyan körülmények között tartani, ami Auschwitzra vagy Dachaura emlékeztet, akkor ez fog történni.

És ez történt.

Nehéz egészen pontosan bemutatni, milyen rettenetesen bánnak a haszonállatokkal. Az ipar tudja, hogy az emberek szeretik az állatokat, és minden erőfeszítést megtesz annak megakadályozására, hogy a nyilvánosság megtudja, mi történik az… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2009

Tartalomjegyzék

>!
192 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155647499

Enciklopédia 2


Kedvencelte 3

Most olvassa 3

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 24


Kiemelt értékelések

eeszter>!
Melanie Joy: Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat, és viseljük a teheneket?

Tökéletes a karnizmus fogalmának bevezetése, valóban kellett már erre egy kifejezés. A könyv olvasása közben nagyon sokszor éreztem azt, hogy „igen, ezen már sokszor elgondolkodtam én is”, és rengetegszer vagyok úgy a mindennapok során, hogy nem mindig értem az állatokkal kapcsolatban uralkodó „kettős mércét”. Én mondjuk teljesen más címet adtam volna a kötetnek, szerintem ezzel a választással csak a vegetáriánusokat /vegánokat szólítja meg, pedig ezek a gondolatok mindenkinek szólnak, mindenkiben gondolatébresztőek lehetnek, de mégsem tudom elképzelni, hogy olyan sokan kapkodnának egy ilyen című könyv után, a vegetáriánusok meg általában amúgy is hasonlóan gondolják. Mivel amerikai a szerző, ezért itt is az amerikai viszonyok kerülnek bemutatásra, nálunk azért nagyrészt nem élnek ekkora tévedésekben az emberek, nem ámítják így magukat. Bár érdekes volt látni, hogy ilyen is, van, de Európa azért lényegesen más.

Könyvözön>!
Melanie Joy: Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat, és viseljük a teheneket?

Ez nem az a könyv, amelyik észérvek nélkül rohan a falnak és le akarja nyomni az olvasó torkán a vegetarianizmus vagy a veganizmus elveit, értékrendszerét vagy filozófiáját. Puszta tényeket közöl és elgondolkodtat – de mégis magas hatásfokon dolgozik, a szembesítés könyvének is nevezhetnénk…

Bár a könyv középpontjában valóban az állatok és az állatvédelem áll, mégis komoly szakmai szempontok szerint van felépítve az írás logikus gondolatmenete: pszichológia és szociológia egyaránt helyet kap a könyvben, akárcsak az etika, illetve az emberi gátlásaink.

Bővebben a blogomon írtam erről a könyvről:
https://konyvozonblog.wordpress.com/2020/11/02/melanie-…

lutza>!
Melanie Joy: Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat, és viseljük a teheneket?

Ez nem egy olyan könyv, amit egyszer elolvasol és akkor megérted, eldöntöd jó volt vagy épp rossz. Nehezen emészthető részei vannak, amiket csak többszöri elolvasással lehet igazán értékelni. Összességében inkább „tetszett”, mint nem. (már amennyire ez a téma tetszhet bárkinek is) További újraolvasásokkor még frissítem az értékelést.

Zsuzsa80>!
Melanie Joy: Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat, és viseljük a teheneket?

ZSENIÁLIS esszé!!!ALAP könyv!
8.osztályban,gimiben kötelezőnek adnám!
Nem a vegánságról szól.Van benne pszichologia,szociologia,etika,rengeteg rengeteg plusz és érdekes info,olvastatja magát.Megdöbbentő és sokkoló részek is…

Norro>!
Melanie Joy: Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat, és viseljük a teheneket?

Nagyon érdekes, elgondolkodtató könyv.

Viszont maximális csillagozást nem adok rá, mivel
1. például azért nem eszünk kutyát, mert az alapvetően házőrző/megvédi a többi állatot, a macska megfogja a rágcsálókat, plusz egyik se nő meg 3 mázsásra, mint egy disznó. A húsevés történetét kicsit részletezve nem lenne túl nehéz megválaszolni ezt a kérdést, de mintha a szerző szándékosan szeretett volna túldramatizálni bizonyos dolgokat, pedig a tények is elég sokkolóak.
2. sokszor úgy éreztem, nem a karnizmusba vezet be, hanem a vegetarianizmusba; értem, hogy a bolygónak jobb lenne, ha nem ennénk állatokat, de ez szerintem jelenleg utópia; a tartásmód és a levágás szabályainak szigorítása nem igazán merült fel, mint szerintem egyelőre reálisabb opció.
3. Ha már tartásmód: az amerikai szabályokról ír. Itt inkább a fordító hibája, hogy nem utal legalább néhányszor arra, hogy az uniós szabályok mások. Borzasztó, szigorítani kell, de ENNYIRE nem rosszak az itthoni viszonyok.
4. Fordítási pontatlanságok, helyesírási hibák….erről persze nem az eredeti könyv tehet.


Népszerű idézetek

Könyvözön>!

[…] a vegetarianizmus nem csupán táplálkozási irányultságot, hanem életszemléletet is tükröz.

Kapcsolódó szócikkek: vegetáriánizmus
Könyvözön>!

A másokkal való azonosulás az, ha magadból látsz bennük valamit, és valamit látsz belőlük magadban, még akkor is, ha az egyetlen dolog, amit azonosítasz, az a vágy, hogy mentesüljenek a szenvedéstől.

lutza>!

Ki kell lépnünk a rendszerből, hogy megtaláljuk az elveszett empátiát, és olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek azt tükrözik, amit valóban érzünk és hiszünk, nem pedig azt, amit megtanítottak érezni és hinni.

114. oldal

bogesxd>!

Nem olyannak látjuk a dolgokat, amilyenek, hanem amilyenek mi vagyunk.
– Anais Nin

9. oldal, 1. fejezet - Szeretni vagy enni?

Kapcsolódó szócikkek: Anaïs Nin
Vackor6 P>!

Miért van, hogy annyira szeretjük a társállatainkat, a „kedvenceknek” nevezett állatokat, és olyan mély emberi értékeket kapunk a velük való kapcsolatoktól, de aztán megfordulunk és más állatokat „vacsorának” hívunk, e szemantikai megkülönböztetés alapján úgy érezzük, jogunk van bármilyen kegyetlenséget elkövetni velük szemben, amíg az csökkenti a fontonkénti árat?

6. oldal - Előszó


Hasonló könyvek címkék alapján

Scott Jurek – Steve Friedman: Futni, enni, élni
Will Bulsiewicz: Éltető rostok
Vasant Lad: Ájurvéda
Varga Balázs: Fehérjemítosz
Lénárt Gitta: Élő édességek könyve
Anthony William: Receptek az egészséges agyműködésért
Michael Greger: Egyél úgy, hogy ne halj meg
Deepak Chopra: Tökéletes egészség az ájurvéda segítségével
Jan Chozen Bays: Tudatos étkezés
Lénárt Gitta: Lúgosítás élő ételekkel