A Ritzben nem történhet semmi rossz, arannyal borított falai között minden nő gyönyörűvé, minden férfi szellemessé válhat. A kiváltságos vendégek, köztük Hemingway, F. Scott Fitzgerald, Coco Chanel vagy a windsori hercegi pár, úgy lépnek be az ajtón, hogy Blanche Auzello és a férje, Claude Auzello, a szálloda igazgatója már a hallban fogadják őket. A Ritz házigazdái hagyják, hogy a ragyogás és a pompa elterelje a figyelmüket nemcsak kapcsolatuk nehézségeiről, hanem azokról a titkokról is, amelyeket elhallgatnak – nemcsak a vendégek, hanem egymás elől is.
Egészen 1940 júniusáig, amikor a német hadsereg bevonul Párizsba, és főhadiszállásnak a Ritzet nevezi ki. A gyönyörű és meggondolatlan amerikai Blanche és a rendkívül higgadt francia Claude kénytelenek az új és ijesztő valóságban boldogulni, ami még több titkot és hazugságot szül, és könnyen lerombolhatja házasságukat. Ugyanis a túlélésért, és hogy csapást mérjenek náci „vendégeikre”, mindenkit tőrbe kell csalniuk, aki… (tovább)
A Ritz úrnője 27 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2019
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Mont Blanc válogatás Maxim
Kedvencelte 2
Most olvassa 3
Várólistára tette 83
Kívánságlistára tette 57
Kiemelt értékelések
”A Ritz megkönnyebbülést okoz, eltereli a figyelmet, a legjobb pezsgőt tölti a pohárba, hogy lemossuk az epe ízét, a legpuhább törölközőket teszi ki, hogy abba fojtsuk a kétségbeesésünket.”
A Ritz úrnőjében a legendás párizsi hotel világa és a benne élők élete elevenedik meg a német megszállás alatt. A páratlan luxust nyújtó Ritz lesz ugyanis a nácik főhadiszállása, az igazgató, Claude Auzello kénytelen hajbókolni azoknak, akik leigázzák hőn szeretett városát és ártatlan embereket gyilkolnak le egy brutális eszme jegyében. A regény kiválóan megragadja, mit is jelentettek valójában az egyes tárgyak és fogalmak a második világháború alatt. Hihetetlen embersége az, ami feledhetetlen olvasmányélménnyé teszi ezt a megható könyvet.
Az igaz történeten alapuló regény a francia igazgató, Claude és amerikai spoiler felesége, Blanche sorsát és házasságát mutatja be. Kiválóan, a maga tökéletlenségben ábrázolja a két ember kapcsolatát, miközben a nácik ellepik a luxusszállót, az ellenállás pedig minden erejével és verítékével igyekszik tenni valamit. Ebben a könyvben semmi sem fekete-fehér, Blanche még arra is próbál emberként tekinteni, aki az egyenruha mögött rejtőzik. A hotelben lakó Coco Chanel kollaboránsként kifejezetten ellenszenves figurának van lefestve, ám utolsó jelenetében még az ő emberi oldala is felcsillan. Nagy titkok, drámák, emberi és nemzeti tragédiák bontakoznak ki a lapokból, miközben a Ritz továbbra is igyekszik a kényelem és a ragyogás otthona maradni. Idei évem egyik legemlékezetesebb olvasmánya, biztos vagyok benne, hogy az Auzello-házaspár még sokáig velem marad.
Egy különös ismerkedésből létrejött, elhamarkodott, közel sem kiegyensúlyozott házasság éveit követjük nyomon, amely létének a jogosságát is megkérdőjeleztem a könyv első felében. Blanche-t és Claude-ot hajszolja a siker: Claude a kívül-belül lélegzetelállító szálloda, a párizsi Ritz igazgatója lesz. Ez azonban kevés a boldogsághoz, a házasságok mindennapos problémái köztük is felütik a fejüket, miközben egyre inkább sodródnak a második világháború felé, és szinte észrevétlenül csúsznak át a személyes vitákból közel sem hétköznapi krízisekbe. Hiába próbálják helyesen látni a másikat, egyszerűen elmennek egymás mellett, és néhány ponton találkozó, de két külön utat járnak be a háború árnyékában.
A harmadik, ugyan nem élő, de nem kevésbé fontos főszereplő maga az impozáns Ritz. Itt futnak össze az aztán szorosan egymásba gabalyodó szálak, amikor Párizst megszállják a németek. Az addig idilli hely, ahol nem is olyan régen még Coco Chanel és Blanche Auzello csipkelődtek, ahol Hemingway és Fitzgeraldék jó hangulatú éjszakákon az asztal alá itták egymást, most a nácik főhadiszállása. És mit tesz ebben a helyzetben a Ritz igazgatója? Látszatot tart fenn, törzsvendégként kezeli őket, akárcsak a hercegnőket, akiknek állandó lakosztályuk van, hogy megóvja a szeretett és bálványozott helyet a pusztítástól. Az Auzello házaspár megtanul együttélni a megszállókkal, megszokják őket úgy, ahogy a város utcáin állomásozó katonákat nem, egybeivódnak, de a nemzetek közti különbséget és a háborút nem felejtik el. Észreveszik az egyre nyíltabb intézkedéseket a zsidók ellen, a nyilvános büntetőkivégzéseket, ahol egy megölt náciért száz civilt lőnek rakásra az utcán. Próbálják elfogadni a horogkereszt alatti embert, és elutasítani a nácit, még ha meghasadnak is, mert valahogy magyarázni akarják a lelkiismeretük előtt, hogy kiszolgálják őket, hogy kellemessé teszik az itt tartózkodásukat, vagy éppen majdnem belepusztulnak a fájdalomba, ahogy a szóbeszéd, a deportálás a szemük előtt válik a rémmeséből valósággá, ahogy alkalmazottak egy éjszakai razzia után másnap reggel már nem mennek dolgozni a Ritzbe, vagy ahogy a náci tiszt jelenségéből hús-vér, a munkáját (olykor élvezettel, olykor parancsra) végző vérengző vadállat válik, aki a vacsoránál aztán készséggel ül egy asztalhoz beszélgetni és viccelődni a franciákkal. Fokozatosan eléri a háború – már nem egyenruhák formájában – őket, így kénytelenek szembenézni önmagukkal és egymással, és életveszélyes, de egyben életben tartó vállalásokat tenni.
Más jellegű, inkább egyéni, mint kollektív problémákkal kell megbirkóznunk ma, és nem tudom, hogy hány mai emberben lenne meg az a bátorság, amivel az Auzello házaspár rendelkezett, vagy hogy egyáltalán bennük volt-e eredetileg, esetleg csak a helyzet teremtett meg bennük egy újszerű erőt. Nem voltak hibátlanok és még csak nem is szimpatikusak, pláne Claude, ennek ellenére olyat vitték véghez, amely maradéktalanul kivívta az elismerésem, még akkor is, ha őket valószínűleg nem az elismerés vágya mozgatta, hanem a bosszú vagy a sorozatos kegyetlenségek elleni lázadás. Valami sokkal sziruposabbra számítottam, de ez a könyv színtiszta igazság a házasság, az emberek és a háború természetéről, és nem is értem, hogy miért nem kapták eddig fel.
Melanie Benjamin könyvét egy kedves ismerősöm ajánlására olvastam el. A Ritz úrnője egy igaz történeten alapuló szerelmi történet, amely időtlen és példaértékű, főként, hogy a főszereplőink a háború borzalmai közepette is megtalálják egymásban a jót, a különbözőségeik ellenére is. A múlt és a jelen egyaránt megelevenedik a kötet lapjain, megismerve Blanche és Claude megismerkedését, vonzalmát, és elhamarkodott, kiegyensúlyozatlan házasságát valamint a francia ellenállási mozgalomban vállalt szerepüket is, mint a jelen eseményeit. Mindeközben betekintést nyerhetünk a legendás párizsi hotel világába, amely ekkorra már a nácik főhadiszállásává vált. Emlékezetes olvasmány volt, amelyben nagy titkok, drámák, nemzeti, sőt emberi tragédiák bontakoztak ki, miközben a Ritz igyekszik ugyanaz a biztonságot és kényelmet nyújtó, idilli, pompázatos és csillogó szálloda maradni, mint, amilyen a háború előtt volt. A látszat fenntartása ellenére azonban igyekeznek alkalmazkodni, és megérteni, miközben lassan és észrevétlenül elsiklanak egymás mellett a házasságukban.
A Ritz úrnője tehát egy lebilincselő és izgalmas történelmi és egyben életrajzi olvasmány volt a II. világháború idejéből, amelyben főszereplőink kénytelenek voltak szembenézni egymással és önmagukkal. Köszönöm az ajánlást!
Igaz történet alapján.
Vagy kezd el olvasni a legvégén az írónő szavait, vagy üsd be a google-ba Blanche és Claude Auzello szállodaigazgató neveit, és egy kicsit olvass hozzá.
Egy igazi amerikai lány, aki sokadik szülött a családjában, több nyelven beszél, fiatal és nagyon szerelmes.
Claude egy igazi vérbeli francia úriember, akinek a házasságtól és az emberekről való nézetei igencsak eltérnek Blanche-tól.
Mégis ez a két különböző ember a szállodában egymásra talál, és együtt élik le életüket.
Jöhet világgazdasági válság, II. vh, az azutáni szűkös évek. Ma úgy mondjuk nyitott házasság. Blanche-nak más a véleménye.
De az nem tagadható, hogy mindketten valóban kivették részüket a francia ellenállási mozgalomból.
Megtörtént eset, egy kis írói fantáziával fűszerezve.
Magával ragadó könyv.
Könnyű olvasmány, pedig nagyon komoly drámát mutat be, a háború borzalmait, a zsidók üldözését, kiirtását.
Megtudhattuk milyen is volt az élet Európa legelőkelőbb városában és hotelében – a párizsi Ritzben – a XX. század első felében.
Örülök, hogy olvashattam.
Népszerű idézetek
És pontosan mi is az az ellenállás? Nem egy meghatározott csoport, nem úgy, ahogy sokan gondolják. Nincs hivatalos jelvény, se tagsági díj. Annál sokkal alaktalanabb. Hol itt, hol ott bukkan fel. Részt vesznek benne olyanok, akik még életükben nem fogtak fegyvert. Egyszerre intellektuális, hamis diplomációt folytat, és véresen erőszakos…
230 .oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Janet Skeslien Charles: A párizsi könyvtár 90% ·
Összehasonlítás - Kristin Hannah: Fülemüle 96% ·
Összehasonlítás - William Wharton: Búcsú a szerelemtől 87% ·
Összehasonlítás - Sarah Jio: Párizs összes virága 94% ·
Összehasonlítás - Anne Girard: Madame Picasso 90% ·
Összehasonlítás - Theresa Révay: Párizs fehér fényei 89% ·
Összehasonlítás - Beatriz Williams – Lauren Willig – Karen White: Annyiféleképp búcsúztunk 89% ·
Összehasonlítás - Danielle Steel: Zoya 88% ·
Összehasonlítás - Robert James Waller: Madison megye hídjai 88% ·
Összehasonlítás - Isabel Allende: A japán szerető 85% ·
Összehasonlítás