Kolozsvári ​milliomosok 75 csillagozás

Méhes György: Kolozsvári milliomosok Méhes György: Kolozsvári milliomosok Méhes György: Kolozsvári milliomosok Méhes György: Kolozsvári milliomosok

A Gyöngyharmat Palkó, a Szikra Ferkó és más meseregények alkotója ezúttal a Trianon előtti és utáni erdélyi társadalmat örökíti meg, regényes formában. A Nagy Mesélő magyarokról, románokról, zsidókról és németekről ír nem a nemzeti, hanem az emberi vonásokat tartva szem előtt. Olyan békebeli történet ez mégha háborús időkről szól is amelyben a mesék a valóságban folytatódnak. Az erdélyi polgárság tündöklését és bukását bemutató Kolozsvári milliomosokat sokan a Méhes életmű rejtett kincsének tartják. Talán e kiadás hozzájárul, hogy ez a nagyszerű és ma is érvényes történet az őt megillető helyre kerüljön.

Tartalomjegyzék

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2014
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633833810
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2008
334 oldal · ISBN: 9789632541150
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2006
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 963725367X

4 további kiadás


Kedvencelte 3

Most olvassa 6

Várólistára tette 35

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Csilla‿ P>!
Méhes György: Kolozsvári milliomosok

Ami megfogott: a regény stílusa, a békebeli hangulatot idéző zamatos nyelvezete. A sorok mögül kiolvasható rendszerbírálat és a Méhes György által felvállalt világszemlélet.

Vivarumba>!
Méhes György: Kolozsvári milliomosok

Tisztességes iparosmunka extrák nélkül. Igazi békebeli hangulat, néhol egész modern szereplőkkel. De egy családregény igen is legyen hosszú, burjánozzon mint egy megvadult növény… Az író szépen és gördülékenyen fogalmaz, de a történet rovására ment, hogy maga a terület és a lokális történelem fontosabb, mint a szereplők érzései, gondolatai, cselekedetei. Hagyni kell az olvasónak, hogy a figurákkal együtt lélegezzen és borzongjon bele a történelem adta viharokba.

Gádorka>!
Méhes György: Kolozsvári milliomosok

Olvasmányosan megírt családtörténet több epizódból összerakva. Nyomon követhetjük egy bajor tímárlegény útját az Osztrák- Magyar Monarchiában. Nagyon jó a szakmájában, és becsületes. Az ő és családja élettörténete elevenedik meg a lapokon, ami szorosan összefonódik a szakma, a gyarapodás, a családi élet alakulásával.
Milyen összetett dolog az iparosság élete. Nem elég a szakmai hozzáértés, fel kell kutatnia nyersanyagpiacot, a kész árú feldolgozását, értékesítését. Egyre modernebb technikai berendezések kellenek. Ehhez pénz kell! Itt jönnek be a bankok, később a politikusok. Persze közbeszól a történelem. Gazdasági válság, háború, ami hol negatívan, hol pozitívan segíti az anyagi haszonszerzést.Ezt a folyamatot követhetjük végig az 1860-as évek végétől, a XX. század közepéig.Tettszett a regény szerkezete, a 6 fiú különböző életútján keresztül. Számomra nagyon szimpatikus volt az anya szerepe a család összetartásában.
Érdekes volt bepillantani ebbe a világba.

Kisanna>!
Méhes György: Kolozsvári milliomosok

Ez volt az első olvasásom az írótól, így nem nagyon tudtam mire számítsak, de ez egy meglepően kellemes regény volt. Igazi családtörténet, a békebeli Erdélyből. Sokféle nemzetiségű és vallású nép él itt együtt, nagyon érdekesen mutatja be a könyv az egymáshoz való kapcsolatokat. Talán hosszabb és kidolgozottabb is lehetne a könyv, még olvastam volna a hat fiú életéről részletesebben.

eper29>!
Méhes György: Kolozsvári milliomosok

Keller Frigyes hosszú utat járt be, amíg bajor tímárlegényből kolozsvári cipőgyáros és milliomos lett. De kitartását, céltudatosságát és a munka szeretetét élete végéig megőrizte. Ezért is tisztelték annyira munkásai. Az ő és családja törtenetét dolgozza fel a könyv 1877- től 1952-ig. A regény jól megírt, fordulatokban gazdag alkotás, kiválóan jellemzett szereplőkkel. Az időkezelés teszi emelett különlegessé a művet, hiszen az időrendet többször is felbontja, így időbeli ugrásokkal találkozunk előre és vissza egyaránt. Úgy sejtem, szándékos írói terv része ez a fajta felépítés, hiszen így az egyik legszomorúbb rész középre kerül, és izgulhatunk, hogyan oldódik fel ez a tragédia. Valamint az utolsó mondat az édesapa szellemi örökségére és nemes jellemére való utalással keretezi és lezárja a történetet.

angelacsapo22>!
Méhes György: Kolozsvári milliomosok

Méhes Györgyről annyit tudtam eddig, hogy ő írta az egyik gyerekkori kedvenc meseregényemet, a Szikra Ferkót. A nevéhez hű Ulpius Ház Kiadó az életmű rejtett gyöngyszemével kecsegtetett a regény kapcsán, de csak olyasminek bizonyult, amit ők szerettek kiadni, míg csődbe nem mentek.

Olyan értelemben nem volt haszontalan elolvasni, hogy ez aztán egy totálisan más perspektíva, szelet volt Erdélyből, mint az eddigi regények: Kolozsvár és az ő kapitalista hősei, az arca verítékével és iszonyatos munkabírásával feltörő bajor tímárlegény és hat szálfatermetű fia, mint a mesében, a kikeresztelkedett zsidó pénzemberek, és a szálakat mozgató mefisztói jellegű lecsúszott magyar arisztokrata.

Az első világháborút megelőző negyedszázadtól Trianon és a II. világháború utánig, bár az időrend meg volt kavarva, és néhány szereplőt csak azután ismertünk meg alaposabban, hogy előzőleg már megtudtuk, milyen véget érnek. Az ilyesmit általában szeretem.

Több mindent viszont nem. Egyrészt nyelvileg egyáltalán nem volt se olyan mély, se olyan gazdag, mint az előző két regény, amit most olvastam. Ez lehet a bemutatott társadalmi réteg és korszak miatt is, de közönséges volt és sekély, a földhöz-, vagy inkább flaszterhez ragadt.

Gondolati gazdagságot sem találtam itt, de alighanem nem is volt cél semmi ilyesmi. Jellemző módon az egyetlen gondolatfutam után, ahol kicsit felragyogtam, a szereplő közölte, hogy csak a bolondját járatta beszélgetőtársával, és ugyan lehetne ilyeneken gondolkozni, de minek.

A harmadik problémám pedig magukkal a szereplőkkel volt. Nem váltak számomra valóságossá, sematikusak maradtak. Úgy képzelem, h az író kutathatott, kiásott egy csomó történelmi tényt, aztán megpróbálta a képzeletéből felöltöztetni az alakokat. De csupa közhelyet és sablont rakott köréjük. Nem hittem őket el, ahogy némelyik családi beszélgetést, jelenetet sem. A szimbolikus fánkokat se. Nem úgy volt megírva, hogy meggyőzzön.

vivyke89>!
Méhes György: Kolozsvári milliomosok

Nagyon szerettem a korábban olvasott regényeit, és ezzel sem volt másként. Hozta azt a stílust, amit vártam. Amit viszont nem értettem, hogy miért ezt a művét emelik ki mindig az életművéből, én biztos nem ezt választanám. A korábban olvasott regényeihez képest nekem ez alulmaradt, ezért a négy csillag.

marlowe>!
Méhes György: Kolozsvári milliomosok

Szórakoztató, ám nem nagybetűs családregény. Nincs főszereplő, ráadásul a színes epizódokban megjelenített karakterek sem túl árnyalt jellemek.
Érdekel a korszak, de ehhez nem igazi kiindulópont a regény, ami érzésem szerint inkább mázos, mint hiteles.

szvandaaa>!
Méhes György: Kolozsvári milliomosok

Elég jó könyv. A borítója fogott meg, nem is gondoltam volna, hogy nem valami modernebb író munkája. Meglepő a történet kesze-kuszasága, időben össze-vissza ugrál, valahogy ez mégsem igazán zavaró. Néhol mélyen politikai és olyan eszméket / gondolatokat feszeget, amik igazán érdekesek: például, hogy hogyan tudták meggyilkolni Ferenc Ferdinándot, miért nem állta útját a merényletnek a monarchia jól szervezett titkos rendőrsége…? Vagy hogy Hitler csak azért került hatalomra, hogy megvívjon a kommunistákkal, idővel eltávolították volna onnan… Érdekes gondolatok!
Máskor viszont lemegy pletyka szintre, bohémmá vált szereplőivel, házastársaikat felszarvazó szépasszonyokkal…
Roppant változatos, csavaros, ámde átgondolt kötet. A családról nekem kicsit a Zsolnayak jutottak eszembe, hisz ők is tehetségesek, szorgosak voltak, de sajnos nem sokáig maradt fent nélkülük a gyár…
Magával ragadó olvasmány :) !


Népszerű idézetek

Chillingó>!

– Volt dolgod életedben ilyen jó nővel, mint én?
– Te is tudod, hogy amíg csak élek, mindig utánad esz majd a fene.
– Ezt hány asszonynak fogod még mondani?
– Csak annyinak, ahány megkérdezi.

Berike>!

Milyen gyönyörűséggel, hogy ne mondjam, kéjjel gyűlöljük egymást. Harapd át a torkát, döfj kést a szívébe, vedd a vérét. Az ilyesmi tetszik az embereknek, mert valamiképpen vadállatok lappanganak bennünk. A szerelem hőfoka… Hol van ez a gyűlölettől? Ez a legemberibb érzés, mert a legalantasabbakra, az ostobaságra épít, és szemétnek, söpredéknek nézi a másikat.

133. oldal

szvandaaa>!

-Jó hírem van. Holnapután reggel érkezik szerető férjem, Frici.
Játszótársai a kártyájuk mögül rápillantottak, hogy talán gúnyolódik. Giza a ki nem mondott kérdésre válaszolt:
-Frici táviratozta, hogy szerető férjem. Ő csak tudja."

168. oldal

Berike>!

Keller Frigyes, a tagbaszakadt, szép szál iparoslegény 1877-ben elindult bajor földről, hogy kitapasztalja a világot. Zsebében lapult a céh valcolókönyve, mely tanúsította: jó erkölcsű, mesterségét ismerő tímárlegény, minden mester bizalommal fogadhatja szolgálatába.

(első mondat)

Berike>!

(Keller Frigyes) átlátott az embereken, ez erős oldala volt, és hozzájárult üzleti sikereihez.

18. oldal

Berike>!

Az én fiam nem áru. Ne kössenek üzletet az ő bőrére.

73. oldal

Berike>!

Bár mozgósították minden kapcsolatukat, hamarosan rá kellett jönniük, hogy a hadikincstár uraihoz nem lehet hozzáférni. Nem annyira makulátlan erkölcsük miatt, mint inkább azért, mert mindegyiküknek megvolt a maga kiépített kapcsolata.

116. oldal

Berike>!

A mi arisztokráciánkban, mint minden uralkodó garnitúrában, akadnak szép számmal lézengő ritterek meg haszontalan fráterek, de talán éppen ez a táptalaj szükséges ahhoz, hogy dacból, dühből kitermelődjék egy-egy Széchenyi…

231. oldal

Berike>!

A bölcs joga a hallgatás. Úgy gondolom, hogy most mégis beszélnem kellett. Most ez a cselekvés. Tudtam, hogy szelet vetek és vihart aratok. Éppen ezt akartam. Visszataszítóan üvölt a falka. Mindig megvetettem a csőcseléket, de ez a legrosszabb fajta, mert nem csak gyilkol és rabol, ráadásul még azt is üvölti, hogy magasztos célokért teszi. Minél vadabbul támadnak, annál jobb. Hadd maradjon nyoma annak, hogy voltak, akik fölemelték a szavukat.

319-320. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Wass Albert: Kard és kasza
Bánffy Miklós: Darabokra szaggattatol
Kozma Mária: Borsosméz
Hunyadi Csaba Zsolt (szerk.): Utolsó bástyánk: Erdély
Passuth László: Négy szél Erdélyben
Jósika Miklós: Az utolsó Bátori
Eginald Schlattner: Vörös kesztyű
Kabai Nagy Lajos Márton: II. Rákóczi fejedelem kalandos élete
Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!
Makkai Sándor: Holttenger