Bumped (Bumped 1.) 7 csillagozás

Nagyon tetszett mivel disztópiás regény , és mivel annyira furcsának, borzasztónak, szürreálisnak de mégis olyan hétköznapinak ábrázolta az írónő ezt a fajta társadalmat. Talán mondhatjuk úgy hogy a mostani generáció fricskája. Nem egy kitalált témáról beszél, hanem egy igenis a világunkban jelenlevő problémát helyez egy „könnyedebb” környezetbe. Tulajdonképpen üzenet a modern generációnak mai nyelven.

Első reakció miután befejeztem. WHAT THE HELL? WHAT???
Szóval ez jelképezi azt, hogy mekkora *sípszó* függővége van. ILYET NEM ÉR! ILYEN ÉRZELMI VÁLSÁGBA HAGYNI ENGEM!
Oké, tehát, visszatérve a normális kritikára: Az a baj ezzel a könyvvel, hogy túl jó. Disztópiás picit, hiszen valahol a társadalom nyomja el a lányokat, és igen, ez mostani társadalomkritika, viszont… Viszont az egész olyan kis könnyed, humoros, mint egy átlagos tiniregény, csak éppen olyan abszurd világban, ami számunkra morbid.
Ugyanis itt törvény tiltja az óvszer és egyéb fogamzásgátlókat, mivel az emberiség valamilyen vírus miatt nem termékeny. Épp hogy csak a tinédzserek tudnak szülni, de hát az ő berendezésük biológiailag még nem teljesen kifejlett, persze, erre tesznek az emberek, hiszen nem akarnak kihalni. Ebből lesz, hogy az egész arról szól, hogy béranyák a 13-18 éves lányok. Aki azt hiszi, hogy ez a könyv a tinédzser terhességet pártolja, az gyorsan cserélje le a szemüvegét.
Az egész arról szól, hogy a mai fiatalok mennyire könnyelműen veszik a szexet és az abortuszt, (persze, nem mindenki, de na, értjük a lényeget), szól emellett millió kis dologról: barátság, családi szeretet fontossága, önmagunk keresése, a vallási fanatikusság hatása, internetfüggőség, a divat és a média hogyan agymos minket. Köztük ugye a celebek példamutató magatartásával.
Nagyon összetett könyv, de mégis végignevettem. Maga a világ az, ami fejbe kólint minket, mint kívülállót.
Először úgy voltam vele, hogy a vallás fanatikus Harmony állt közelebb hozzám, de rájöttem, hogy Melodynak is ugyanolyan rossz élete volt, és annyira jó volt látni, ahogy a két lány egymásra talál.
Gyorsan olvasható, komoly mögöttes tartalommal, sok vallási kérdéssel (nem erőltetve, de van, akinek sok lesz), de mégis vicces. Kell hozzá egy bizonyos befogadóképesség, hogy a sorok között feldolgozzuk a dolgokat, ezért nem tudom mindenkinek ajánlani.
ÉS A FÜGGŐVÉG! MILYEN FÜGGŐVÉG EZ! MEG FOGOK HALNI A KÖVETKEZŐ RÉSZIG!

Kifejezetten tetszett a könyv. Persze, YA, szóval annnnyira nem mászik bele a témákba, hiába sorakoztat fel súlyos kérdéseket, de nagyon tetszett, a szatirikus, hamisan könnyed hangvétel. A média szerepe, a nők/lányok jogai, drogok, vallás, szülők szerepe… minden megjelenik, ami kell, két igen különböző (és hasonló) lány szemszögéből. Mindkét karakter kicsit saját maga paródiája az elején, vicces (és kissé szomorú is) volt a kommentárjaikat olvasni a világról, amiben élnek. Amely világ nagyon is sötét, ha jól belegondolunk, félretéve a groteszk képet, amit a lányok festenek róla. Őszintén, teljesen el tudom képzelni, hogy ilyenné alakulna a jövőnk, hasonló körülmények között…

Aztán persze mindkét lány átéli a saját válságát és megvilágosodását (Harmony „útja” nekem kicsit jobban átjött, mind Melody-é), személyiségük jobban kitűnik és elkezdik saját útjukat járni. Nem mondanám azért, hogy nagyon erős karakterek, de a sok agymosás közepette szerintem épp elegek. Nagyon kíváncsi vagyok, hova vezet mindez a második részben.