Ez a regény jóval több, mint amit a csajos borítói alapján várnánk tőle (bár ez nem meglepő, a Majd újra lesz nyár… is ilyen). A Just in Case annak a krónikája, hogy mit kezd az életével egy sérülékeny lelkű kamaszgyerek, miután megmentette az öccsét a halál torkából, ez pedig ráébresztette, milyen törékeny is a létezése valójában. Persze, mondhatjuk, hogy hősünk kissé talán túlreagálja az ügyet, és hogy valószínűleg elmeháborodott, azért hiszi azt, hogy a Sors üldözi őt, de ez ez üzenet értékéből sokat nem von le. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én igenis szoktam néha úgy érezni, hogy bármikor megtalálhat a végzet például egy figyelmetlen sofőr formájában, de persze itt nem lehet megfogni a regény alapérzését, hiszen az ismeretlentől, a váratlantól, a rajtunk túlmutató dolgoktól minden ember fél, és ez normális. Az viszont már teljesen a mi döntésünk, mennyire hagyjuk, hogy az aggodalom uralja az életünket, vagy hogyan tekintünk vissza életünk különböző eseményeire. Ez a fő üzenete a könyvnek, de ezen kívül még foglalkozik sok mindennel, a család fontosságával, a mély, önzetlen barátságok erejével, azzal a bizonyos első szerelemmel, és a gyermeki ártatlanság elvesztésével, a felnőtté válással is. Mindezt nagyon egyedi hangvétellel, a maga borongós-ködös angol módján, megdöbbentően sok szürreális és groteszk elem alkalmazásával teszi. A Just in Case egy fantasztikus regény, ami éppúgy szól a kamaszokhoz, mint az idősebb korosztályhoz. Remélem, egyszer azért még lefordítják magyarra, megérdemelné, hogy ismertté váljon.
