Ki ​nevet a végén? (Fiú 2.) 84% 119 csillagozás

Lassan úgy érzem, hogy Meg Cabot teljesen mit csinál, én imádni fogom.
Olvastam már korábban ezt a könyvet, mégsem emlékeztem belőle semmire.
Nagyon jól szórakoztam olvasás közben.

Ahogy a többi könyvében, ebben is megjelenik a humor, a szerelem és az izgalmasabb szál is. Hogy hogyan csinálja? Nem értem….
Ahogy azt sem értem, hogy mostanában miért nem örvend olyan népszerűségnek, mint korábban. Ugyanúgy élveztem most is, ahogy tizenéves koromban.
Minden korosztály számára ajánlom! :-)

tipikusan az a könyv, amit nekem nem lehet mások előtt olvasni, mert közben visítottam a röhögéstől:D
jó néhány éve, egyik könyvtáros barangolásom során valahogy a kezembe akadt az Esküvő olasz módra amit igazából nem is akartam kivenni, mert nem tudtam, hogy mire számítsak egy olyan sztoritól, ami sms-ekből, e-mailekből áll…aztán csak hazavittem, és szinte még aznap ki is olvastam. kár, hogy akkor még nem tudtam, hogy egy sorozat 3. részével van dolgom.. a szerző annyira eltalálta ezt az egészet, egyedi és kreatív könyveket írt nekünk, ráadásul valóságos, szerethető karakterek a szereplők, olyanok, akikkel bárki találhat hasonlóságot. én mindhárom rész főszereplőjével tudtam azonosulni, olvasás közben sokszor megállapítottam, hogy úristen, ez annyira én vagyok :D
korosztálytól függetlenül mindenkinek ajánlom az egész sorozatot;)

Nagyon jó könyv! Tetszett, hogy csak levelezésekből, emailekből és naplóbejegyzésekből állt a könyv. Szimpatikusak és szerethetőek voltak a szereplők. Nagyon jó humora van az írónőnek! Tervezek még az olvasni az írónőtől, mert megtetszett az írói stílusa. :)
Könnyed, kellemes olvasmány de még is ad egy fajta útmutatást az embernek:
1.) A szerelem akkor talál rád, mikor nem számítasz rá.
2.) Tudj megbocsájtani.
3.) Élvezd az életet és élj úgy, ahogy azt te szeretnéd.
Remek döntés volt, hogy haza hoztam ezt a regényt a könyvtárból!

Nem ez az első Meg Cabot amit felnőtt fejjel olvasok, viszont az elsők között van, amit ismét élveztem. És szintén nem ez az első ami hasonló stílusban van megszerkesztve, ugye az egész sorozat ilyen stílusban íródott, illetve más szerzőtől is kerestem már hasonlót, mivel nekem tetszik az a levelezős/mailes/napló részletes forma. :) A hercegnős sorozat 11. részét már felnőtt fejjel olvastam és sajnos nem igazán tetszett, a másik fantasy szerű könyve pedig még annyira se tetszett, sőt az inkább már csalódás volt számomra, így tényleg örültem neki, hogy ez a könyv tetszik és tőle van. Kate kegyetlenül ügyetlen volt, de ez valahol megadta a báját, a barátnője egész aranyos volt, a sztori alapja totálisan banális, de talán pont ezért volt ennyire szerethető ez a történet, Mitch pedig hihetetlenül király pofa volt és nem csak őt imádtam, hanem az egész családját, az ő levelezésük tetszett a legjobban, mindig jókat nevettem rajtuk, pláne S. levelein. :D A drága Amanda pedig igazán megérdemelte amit kapott :D Összességében nem bánnom, hogy megvettem, és ajánlom olvasásra, nekem tetszett, bár azt persze bevallom, hogy nem igazán az én korosztályomnak szólt :D De még így is szerettem :)))

A történet érdekes , izgalmas tele váratlan fordulatokkal. Nagyon tetszik , hogy napló részletekből , emailokból ,telefon rögzítője stb. -val lett leírva a története. Kate karaktere érdekes , átélhető,megérthető . A történet kreatív megírása egyedülálló és nekem nagyon tetszik. Én egy nap alatt kitudtam olvasni annyira izgalmas volt . :) Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Sokáig nem tudtam, hogy egy sorozat része. Bár feltűnő volt, hogy megemlítik egyszer benne az előző kötetből a főszereplőt.
Sorozat második része már nem csak e-mailekből áll, hanem papírfecnikre írt naplókból, jegyzőkönyvekből is áll.
Külön tetszett, hogy egy ez is egy szerkesztőség világáról szól. Bár ebben már az ügyvédeknek is nagy szerepük van.
Kedveltem mind két főszereplőt, de az összes mellékszereplő is nagyon erős, ahogy az összes Meg Cabot könyvben. (pl. Símuki :P)

Ennyi idegesítő szereplővel rég nem találkoztam könyvben. A történet egyébként tetszett, csíptem Kate és Jen beszélgetéseit, barátságát. Mitch aranyos. Stuart, Amy és Mitch-ék anyja, na kiverte a biztosítékot. Egy anya, hogy lehet ilyen? Stuart megérdelmi Amy-t, zsák a foltját. A végén élveztem az apuka levelét a családjának!

Nagyon aranyos történet, jókat nevettem rajta. :) Érdekes a könyv felépítése, és bár csak a könyv felénél jöttem rá, hogy ez egy sorozat második része, egyáltalán nem lehetett észrevenni. Mitchell és Stacy üzenetváltásain néha elég hosszú röhögőgörcsöt kaptam, a végén pedig Mr. Hertzog feltette az i-re a pontot hosszadalmas, de annál szórakoztatóbb levelével. Milyen szívesen megnéztem volna Mrs. Hertzog arcát! Amy és Stuart kiállhatatlanok voltak, Janice – nem tudom, szerintem nem olyan rossz ez a név – pedig tipikus, Cabot-féle „tanulság”. Aki szeretne kikapcsolni vagy egy jót nevetni, az olvassa el,szerintem nem fogja megbánni. :)

Ez nagyon jól esett!
Három könyvet is elkezdtem, de annyira szükségem volt valami könnyűre, amivel gyorsan lehet haladni és nem kell nagyon odafigyelni rá, mert egyszerű a történet. Ez tökéletes volt!
E-mailek, naplóbejegyzések, chat-beszélgetések, levelezések – ezekből állt a könyv. Emiatt kértem kölcsön egy barátnőmtől, mert mondta, hogy nem egybefüggő szöveg az egész. Érdekesnek találtam ezt a stílust és ami azt illeti tetszett is.
Itt vettem csak észre, hogy ez egy sorozat második része. Na mindegy, lehet megnézem a könyvtárban a másik két részt, mert egyszer-egyszer jól fog esni egy ilyen kis aranyos könyv.

A szereplők szerethetőek, kivéve Stuart és Amy. A Hertzog család e-mailezése mindig felidegesített egy kicsit, mert hihetetlen milyen szánalmas alakok. Felületesek és nevetségesek. Egyedül Mitch, Janice (vagy Sean?) és Stacy akik a normális kategóriába tartoznak. Jót nevettem azon, hogy Mitch milyen szavakra/mondatokra tanítja a testvére kisfiát. :D Kate és Jen barátsága és beszélgetései fantasztikusak, őket nagyon lehet szeretni.
Összességében jó kis egyszer olvasós könyv, kicsit elszakít a hagyományos írásmódúaktól és ez jó.

Nagyon jó volt! Tetszett a munkahelyi chatelés, hogy gyakorlatilag mindent elmondanak egymásnak üzenetben. Az, hogy Mitch „tökéletes” családjában valójában az anyuka egy játékbabaimádó, rasszista, a másik magánéletébe beleszóló némber, az apa egy szívrohamot követő megvilágosodáson túlesett ember, aki most minden idejét golfozva tölti – a világ különböző pontjain. A nagyfiú zsémbes, humortalan, igazi ügyvéd, a kisebbik fiú rajzfilmfigurás nyakkendőben jár, környezetvédő, segít másokon, bejárta a világot, és mindenben ellentmond a családjának. A nagyobbik lány szókimondó anyuka, és mindenben inkább a kisebb fiú pártájára áll, mint a családéra, a kislány fiúsra vágatott, színes hajjal jár, leszbikus, drogozik, és kajakbizniszbe akar kezdeni. Szóval imádom ezt az összeállítást…, meg persze a visszatérő szereplőket, és fú, így nézegetem, hogy Melissa párja John (ha jól emlékszem), akinek a testvére, Jason, a férje Mitch testvérének, Stacynek. Fú nyugi, nem csak ti kavarodtatok bele…