Isten ​veled, Villámlány (Hívószám 1-800 5.) 203 csillagozás

Hiányzol
Meg Cabot: Isten veled, Villámlány

Jessica Mastriani, aki sokak véleménye szerint erősen problémás tinédzser volt, semmire se vágyott annyira, mint arra, hogy „normális” legyen. Ennek a vágyának azonban búcsút kellett mondania egy viharos délutánon, amikor hazafelé tartott az iskolából. Egyik napról a másikra világhírű lett „Villámlányként”, aki mindenkiről, aki eltűnt – akár él, akár meghalt – tudja, hol kell keresni. Hamarosan az Egyesült Államok kormánya is igénybe veszi különleges képességét. Új munkájának azonban súlyos ára van, s Jess hónapok múltával önmaga árnyekaként tér vissza otthonába…

Eredeti megjelenés éve: 2006

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Tök jó könyvek Ciceró

>!
Ciceró, Budapest, 2007
216 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635395989 · Fordította: Szabó Mária

Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Jessica Antonia Mastriani · Robert Wilkins · Cyrus Krantz · Michael Mastriani · Ruth Aramowitz


Kedvencelte 44

Most olvassa 4

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 36


Kiemelt értékelések

Vivi_>!
Meg Cabot: Isten veled, Villámlány

Az egyik kedvenc részem az összes közül. A negyedik kötet és e között eltelik több idő is, amit kicsit sajnálok, kíváncsi lettem volna arra az időre. Na de, Jess egyetemre jár, elköltözött New Yorkba. Teljesen megváltozott az élete, azonban Rob beállít az ajtón és ez újra visszaviszi őt a kisvárosba, ahonnan eljött.

Jess is és Rob is változott ennyi idő alatt, bár még mindig szeretem mindkettőjüket, és végre megkaptam azt a befejezést, amit mindketten érdemelnek. A cselekményszál is izgalmas, vetekedik a harmadik részével. Egy szóval: tökéletes befejezése a sorozatnak.

4 hozzászólás
rafaelo0824>!
Meg Cabot: Isten veled, Villámlány

Jó kis lezárása a sorozatnak, a belőle készült filmsorozatot annyira emlegették, hogy anno muszáj volt néznem, bár igaz, amit a könyvben Jess állít, semmi közük egymáshoz. tetszett, hogy mindenki sorsa rendeződött, és hogy Jess itt már érettebb, ugyanakkor mégis ugyanolyan, mint volt. Sajnálom, hogy az újabb Meg Cabot kötetek már nem ennyire jók.

Tímea_Kocsis_2>!
Meg Cabot: Isten veled, Villámlány

A Hívószám-1-800 sorozat lezáró kötete. A szereplők felnőttek, néhány év elteltével veszi fel a fonalat. Jess ezúttal nem csak az eltűnteket, hanem a célját is megtalálja. Viszonylag rövid idő alatt történik sok minden, félreértések és bűntények oldódnak meg. Viszonylag jól körvonalazódik a jövő és a fejlődés. Picit nosztalgikus kötet, körvonalazza a történet televíziós utóéletét is.

KBCsilla P>!
Meg Cabot: Isten veled, Villámlány

Meglepődtem magamon.
Újfent.
A dolog úgy kezdődött, hogy egy kihíváshoz kerestem lila borítós könyvet. Véletlenül kaptam egy volt kolléganőmtől ezt a könyvet, és boldog voltam, hogy pont a legjobbkor. Úgy voltam vele – pedig tudom, hogy nem szabad ilyet még gondolni sem –, hogy mindegy miről és kiknek szól, elolvasom. Nyilván a borítóképből és a fülszövegből is kiderült, hogy nem én vagyok a célközönség.
Sebaj, gondoltam, hozzákezdek.
Nem tetszett az elején a főszereplő flegmasága, nagyképűsége, de aztán beindultak az események, és nem tudtam letenni.
Izgalmassá, fordulatossá lett, kissé telecsöpögtetve ugyan romantikával, de sebaj, belefért.
Olyannyira, hogy 5 csillagot kapott.

eeszter>!
Meg Cabot: Isten veled, Villámlány

Eddig Neveletlen hercegnőt és Heather Wells-t olvastam a szerzőtől, úgyhogy akaratlanul is összehasonlítottam a stílust. Sajnos ez a mostani kötet egyáltalán nem fogott meg annyira, mint a fent említettek. Egyszerű volt, átlagosnak mondanám, semmi kiemelkedő élmény.

Justabookworm7 >!
Meg Cabot: Isten veled, Villámlány

Ifjúsági regényekben sem könnyű jót írni. Nagyon nem. De ez Meg Cabotnak messze nem okozott problémát. A többi részt tizenéves koromban olvastam, nagy kedvenc volt, így be is szereztem őket, ám az utolsó rész szinte beszerezhetetlen, vadásztam rá pár évet, azonban tökéletesen megérte. Felnőtt fejjel olvasva is nagyon kellemes, könnyed, és hihetetlenül élvezetes olvasmány volt, tökéletes lezárása egy nem igazán sablonos, élvezhető, szerethető sorozatnak.

Jess felnőtt, érett, komoly, erős nő lett, nagyon ilyennek akartam látni a sorozat végére, és végtelenül hálás vagyok érte, amiért így láthattuk viszont lezárásként. Néha még mindig nem tudta mit akar, és össze volt zavarodva, de ez egy természetes dolog, a végére jól döntött, és végre olyan élete lehetett, amilyet Ő akart. Kiérdemelte, ezzel senki sem vitatkozna a többi rész olvasása után.
Rob továbbra is lenyűgözően férfias, és minden, amit viszont akar látni az ember egy ilyen műben. Nincs előtte lehetetlen, és egyszerűen imádja Jesst. Meg a munkáját. Meg a családját. És nagyon is fejlődőképes, eszembe se jutott volna, hogy már vállalkozása van és főiskolára jár. Hát mégis kell ennél több egy olyan embertől, aki Rob Wilkins?
A fülszöveg elolvasása nélkül álltam neki a műnek, ami habár néhol kissé kiszámítható volt, de egyszerűen imádni-való. Ahogyan Ruth is az volt, bírtam a nagyszájúságát, és hogy mindent olyan jól látott, és meg is mondta, amit gondolt.

Egyszerűen letehetetlen, nagyon gyorsan kiolvasható könyv, méltó befejezése egy nagyon jó sorozatnak, még felnőtt fejjel is élvezhető volt. (Vagy néha csak nagyra nőtt gyerek vagyok? :D) És persze a happy and sem maradhatott el, pedig ennél a sorozatnál ez nem volt előre borítékolva….

Javíthatatlan>!
Meg Cabot: Isten veled, Villámlány

Áááááw. Nagyon tetszett. Az utolsó oldalak főleg :) Rob Wilkins…imádlak :)

4 hozzászólás
P_Nika>!
Meg Cabot: Isten veled, Villámlány

Annyira jó ez a sorozat ^^
Tini korom egyik kedvence, de így lassan 22 évesen is nagyon élveztem újra olvasni :D
Jess ebben a részben már felnőtt, ami tök jó, de hiányzott, hogy egy orrot sem vert be ebben a részben :'D
És Rob…Szerelem <3
Jó befejező rész volt, de hiányozni fognak a szereplők :(

ieszti>!
Meg Cabot: Isten veled, Villámlány

Annak ellenére, hogy ez nem az én korosztályom könyve, nagyon élveztem az egész sorozatot. A sok „vámpírirodalom” után valami könnyed stílusra vágytam – és meg is kaptam.
Ez a könyv/sorozat ifjúsági regény – ami a maga világával lenyűgözött.
Jess folyamatosan fejlődik, a 16 éves hamar bepöccenek és akkor ütök lányból, egy komoly megfontolt 19 éves hölgy lesz – aki sajnos olyan dolgokat élt át, amiket nem biztos, hogy bárkinek is kellett volna.

Ez a rész az egyik kedvencem volt. Végre sok-sok Rob… mégha először meg is lepődtem azon hogy indul a cselekmény…

Amit bánok, hogy az előző könyv és e között eltelt 2 év – szívesen olvastam volna azokról az időkről is… hisz Jess életében nagyon sok minden történt, ezalatt a két év alatt, ami csak megemlítve van a könyvben – pedig szerintem izgalmas kis regény lehetett volna azokból a sztorikból is…
Végre kiderül mi volt Rob bűne! de ezt nem árulom el nektek inkább olvassátok a sorozatot.
Maga a cselekmény megint pörgős – egy újabb kemény témával – tinipornó – Jess keményen nyomoz ismét és természetesen felgöngyölít minden szálat.
Robbal való kapcsolata a nulláról épül újra és bimbózik ki előttünk.
Természetesen mint, ahogy az emberek elvárják teljes Happy End van – mindenki megtalálja a párját, és mindenki élete sínre kerül – még a skizofrén báttyé is :)

Sajnálom, hogy vége a sorozatnak! Bár legalább tényleg lezárta Calbot az egész könyvet…

Lényeg: olvassátok! Elvégre átlag 80 oldalasak, ugyanakkor mégis izgalmasak! (kábé 3 óra alatt kiolvasható egy rész)

2 hozzászólás
Zizifalva>!
Meg Cabot: Isten veled, Villámlány

Az első, amit le kell szögezem: ez a borító tetszett a legjobban a sorozatból, és még passzol is a történethez!
Jess sokat fejlődött, bár Rob jelenlétében ez annyira nem volt igaz. :) A könyv végén muszáj volt eleresztenem egy „Jaj, de édes!” felkiáltást, egyszerűen megkövetelte az utolsó pár oldal. Ruthon nagyon meglepődtem, és a telefonos résznél majdnem sikerült röhögőgörcsöt kapnom, ami az időpontra tekintve nem lett volna szerencsés. Meg Cabot méltó befejezést talált a sorozatnak, és egy pillanatra még éreztem azt is, amit a legelső Cabot-könyvemnél – felemelő élmény, hirtelen mintha egy nyári éjszakán találtam volna magam, aztán visszatértem a jelenbe, és tudomásul kellett vennem, hogy ehhez még 12 hetet ki kell bírnom.
Nagyon szeretem a sorozatot, és merem állítani, hogy még A neveletlen hercegnő naplójánál is jobb!


Népszerű idézetek

Könyvmolykisasszony>!

– Tudod, van egy új találmány – súgtam. – Úgy hívják, hogy mobiltelefon. Akár éjszaka is föl lehet hívni vele az embert, ahelyett, hogy sziklákat dobálnának az ablakára.
– Nem adtad meg a mobilod számát – jegyezte meg Rob.
– Ja, tényleg! – Sosem állítottam, hogy nem vagyok hülye.

196-197. oldal, 19. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Jessica Antonia Mastriani · Robert Wilkins
9 hozzászólás
suhakata>!

Tudod, ez az élet lényege. Meg kell találni azt, amit szívvel-lélekkel tudunk csinálni, aztán csakis azzal kell foglalkozni. Már ha nem ütközik törvénybe.

137. oldal, 13. fejezet

Brigi007>!

– Jess – hangzott föl a következő pillanatban Mike mély hangja –, nem úgy van, ahogy gondolod. Én tényleg…
– Ha összetöröd a szívét, beverem a pofádat, megértetted?
– Nem ezt mondtad Tashának is Douglasszel kapcsolatban?
– De.
– Nem inkább Ruthnak kéne mondanod?
– Nem. Mert ebben a pillanatban nem te vagy nekem a fontos, hanem ő.
– Kösz. – Ez elég gúnyosan hangzott.
– Ruth a legjobb barátnőm. Te meg csak a bátyám vagy.

193. oldal, 19. fejezet

Brigi007>!

Még mindig furcsa érzés volt Rob Wilkinst a hálószobámban látni. Az azonban még furcsább látvány volt, hogy ott ül, az ablakülést díszítő csipkés párnán. Mintha Batmant látnám a drogériában a samponok vagy mik között válogatni.

201. oldal 20. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Batman · Jessica Antonia Mastriani · Robert Wilkins
Brigi007>!

– Én is készíthetek valami ennivalót. Szendvicseket meg valami sütit…
– Jól hallottam? Sütit?
– Aha. Nem tudom, mi ütött belém – mentegetőztem. – Még sosem fordult elő velem.
– Biztos vagyok benne, hogy ha egyszer megpróbálod, isteni finom lesz.
– Dehogy!
– Hát… valószínűleg igazad van. Mégis szép gondolat volt.

202. oldal, 20. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Jessica Antonia Mastriani · Robert Wilkins
szabszev>!

– Alkoholmentes.
– Viszont van hozzá ernyő.
– Tényleg. – Kivettem a parányi papírernyőt, és a farmernadrágom zsebébe süllyesztettem, tudniillik gyűjtöm őket. – Baj?
– Sosem gondoltam volna rólad, hogy ernyővel kéred az italodat.
– Látod – mondtam –, csupa meglepetés vagyok.

30. oldal, 3. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Jessica Antonia Mastriani · Robert Wilkins
petrichor>!

Ruth mintha sejtette volna. Hatkor, amikor megszólalt az ébresztőóránk, felém fordult, rám nézett – én a plafont bámultam (mellesleg öt óra óta, amikor fölébredtem), és így szólt:
– Ajvé! Visszajött, igaz?

59. oldal, 6. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Jessica Antonia Mastriani · Ruth Aramowitz
petrichor>!

[…] amire Ruth azt felelte a szokásos hajnali derűs hangulatában, hogy duguljak el.

59. oldal, 6. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Jessica Antonia Mastriani · Ruth Aramowitz
Justabookworm7 >!

De úgy tapasztaltam, ha az ember azt mondja ilyen esetben, hogy „én vagyok”, majdnem mindenki ajtót nyit abból a meggondolásból, hogy őket nézik hülyének, amiért nem ismerték föl a hang gazdáját.

67. oldal

Zsucsima>!

Tudod, ez az élet lényege. Meg kell találni azt, amit szívvel-lélekkel tudunk csinálni, aztán csakis azzal kell foglalkozni.

Kapcsolódó szócikkek: az élet értelme

Hasonló könyvek címkék alapján

Holly Black: The Wicked King – A gonosz király
Richelle Mead: A végső áldozat
Sara Shepard: Pretty Little Liars
Stephanie Garber: A soha többé balladája
Joss Stirling: Summer
Jennifer Lynn Barnes: Örökösök viadala
Sherry Gammon: Elviselhetetlen
Tracy Wolff: Vívódás
Stephanie Garber: Finale
Emily J. Taylor: Hotel Magnifique