Társadalom és oktatás. Az értelmiség fogalma talán az egyik leggyakrabban használt fogalom a történeti és szociológiai irodalomban. De talán egyike azon fogalmaknak is, amelyek a társadalomkutatóknak a legtöbb kétséget és félreértést okozták azzal, hogy a terminust elmosódott, körülhatárolatlan köznyelvi értelmezéseiben és/vagy rosszul definiáltan alkalmazták; illetve azzal, hogy a különböző történeti, szociológiai megközelítések a fogalom egy-egy jelentős aspektusát kiemelve használták csupán. A tudásszociológiai vagy kultúrtörténeti jellegű kutatói szemlélet az értelmiség fogalmát az emberi nembeli tudás felhalmozódásának nézőpontjából vizsgálja-használja, középpontba állítva az eszmék, értékek, kulturális javak mindenkori termelőit és közvetítőit (esetleg fogyasztóit). Ennek a szemléletnek a főszereplői az alkotó értelmiség(iek), többé-kevésbé tekintet nélkül meghatározó történeti-társadalmi kontextusukra, a társadalmi uralom, a politikai hatalom területein játszott szerepükre.… (tovább)
Tanulmányok a magyar értelmiség társadalomtörténetéhez 1825–1914 0 csillagozás
Várólistára tette 3
Kívánságlistára tette 1
Hasonló könyvek címkék alapján
- Letenyei László – Tamáska Máté (szerk.): Szociográfia ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% ·
Összehasonlítás - Erich Fromm: A rombolás anatómiája 86% ·
Összehasonlítás - Perényi Roland: A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten ·
Összehasonlítás - Aczél Endre: Acélsodrony – A hetvenes évek 86% ·
Összehasonlítás - Aczél Endre: Acélsodrony – A hatvanas évek 86% ·
Összehasonlítás - Aczél Endre: Acélsodrony – A nyolcvanas évek 95% ·
Összehasonlítás - Kéri Katalin: Hölgyek napernyővel 93% ·
Összehasonlítás - Fejtő Ferenc: Magyarság, zsidóság ·
Összehasonlítás - Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon ·
Összehasonlítás