Tanulmányok ​a magyar értelmiség társadalomtörténetéhez 1825–1914 0 csillagozás

Mazsu János: Tanulmányok a magyar értelmiség társadalomtörténetéhez 1825–1914

Társadalom ​és oktatás. Az értelmiség fogalma talán az egyik leggyakrabban használt fogalom a történeti és szociológiai irodalomban. De talán egyike azon fogalmaknak is, amelyek a társadalomkutatóknak a legtöbb kétséget és félreértést okozták azzal, hogy a terminust elmosódott, körülhatárolatlan köznyelvi értelmezéseiben és/vagy rosszul definiáltan alkalmazták; illetve azzal, hogy a különböző történeti, szociológiai megközelítések a fogalom egy-egy jelentős aspektusát kiemelve használták csupán. A tudásszociológiai vagy kultúrtörténeti jellegű kutatói szemlélet az értelmiség fogalmát az emberi nembeli tudás felhalmozódásának nézőpontjából vizsgálja-használja, középpontba állítva az eszmék, értékek, kulturális javak mindenkori termelőit és közvetítőit (esetleg fogyasztóit). Ennek a szemléletnek a főszereplői az alkotó értelmiség(iek), többé-kevésbé tekintet nélkül meghatározó történeti-társadalmi kontextusukra, a társadalmi uralom, a politikai hatalom területein játszott szerepükre.… (tovább)

>!
Gondolat, Budapest, 2012
230 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636934170

Várólistára tette 2


Hasonló könyvek címkék alapján

Letenyei László – Tamáska Máté (szerk.): Szociográfia
Perényi Roland: A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Aczél Endre: Acélsodrony – A hetvenes évek
Aczél Endre: Acélsodrony – A hatvanas évek
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő
Hermann Róbert – Ligeti Dávid (szerk.): Megosztó kompromisszum
Niederhauser Emil: Nemzet és kisebbség
Kunt Gergely: Kamasztükrök
Fejtő Ferenc: Magyarság, zsidóság
Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században