A ​protestáns etika és a kapitalizmus szelleme 10 csillagozás

Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme

A kötet címadó írása Max Weber, német közgazdász és szociológus egyik leghíresebb műve, hipotézise szerint a protestáns hivatásetika (mások mellett) fontos szerepet játszott a kapitalista gazdasági rendszer kialakulásában.
Weber szerint a kapitalizmus szelleme nem egyszerűen üzleti bölcsességek halmaza, hanem etikusan színezett életszabály – ethosz –, etikai mezben fellépő, normákhoz kötött meghatározott életstílus, hivatásbeli kötelesség. A protestáns etika megszabadította a javak szerzését a tradicionalista etika gátlásaitól, úgy rombolta le a nyereségvágy korlátait, hogy nemcsak legalizálta, de egyenesen isteni akaratot látott benne. Mindamellett a nyugati kapitalizmus nem csupán felszabadította a szerzési ösztönt, de egyben meg is fékezte azt a fogyasztás korlátozásával, ideális feltételeket teremtve a tőkeképződésnek.

>!
Cserépfalvi, Budapest, 1995
272 oldal · ISBN: 9638364580 · Fordította: Józsa Péter, Lissauer Zoltán, Somlai Péter
>!
Gondolat, Budapest, 1982
620 oldal · ISBN: 9632807561 · Fordította: Gelléri András, Józsa Péter, Somlai Péter, Tatár György

Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 14


Népszerű idézetek

>!
Esmeralda P

Mert az ilyen [precizitást, monotóniatűrést és képzettséget igénylő] munkaterületeken nemcsak a fokozott felelősségérzet nélkülözhetetlen, hanem egyáltalán, olyan érzületre van szükség, amelyik legalább munka közben megfeledkezik arról az örökös kérdésről, miként lehet maximális kényelem és minimális teljesítmény mellett mégis a megszokott bért magának biztosítani, arra az érzületre, amely a munkással úgy végezteti munkáját, mintha az abszolút öncél- „hivatás” volna. Az ilyen érzület nem természettől fogva adott valami. S nem is idézhető elő közvetlenül sem alacsony sem magas bérekkel, hanem csak tartós nevelési folyamat eredménye lehet. […] Ma is előfordul, hogy a kapitalizmus nem boldogul annak a nagyhatalmú segítőtársnak a támogatása nélkül, amely mint a továbbiakban látni fogjuk, ott állt mellette keletkezése idején. [t.i. a protestáns etika]

65. oldal

>!
Esmeralda P

Másképpen [tehát nem tradicionálisan] általában csak a különlegesen vallásosan nevelt, főleg a pietista származású leányok viselkednek. Gyakran halljuk, s ezt alkalmilag végzett számítások is alátámasztják, hogy ez a kategória a gazdasági nevelés legjobb alanya. A gondolatok összpontosításának képessége és a feltétlenül középpontban álló magatartás, hogy „ a munkát kötelességüknek érzik”, igen gyakran szigorú gazdaságos gondolkodással párosul: számolják a keresetüket. Ezenkívül józan önuralom és mértékletesség jellemzi őket, ami hallatlanul növeli a teljesítőképességet. Itt a legkedvezőbb a talaj a kapitalizmus által szívesen látott felfogás kialakítására, amely a munkát öncélnak, hivatásnak tekinti, s itt a legnagyobb a valószínűség a tradicionalizmus talajából származó hanyagság leküzdésére- s mindez a vallásos [protestáns] neveltetés következményeként.

66. oldal

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Johann Wolfgang Goethe: Egmont
Heinrich von Kleist: Kohlhaas Mihály
Biblia
Karen Blixen: Babette lakomája
John Bunyan: A zarándok útja
Klaus Douglass: Az új reformáció
Péter Katalin: A reformáció: kényszer vagy választás?
Klaus Douglass: Isten szeretetének ünnepe
Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521–1945
Bereczky Albert: A magyar protestantizmus a zsidóüldözés ellen