Lerne ​doktor 4 csillagozás

Maurice Renard: Lerne doktor Maurice Renard: Lerne doktor Maurice Renard: Lerne doktor

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„… ​Mindössze annyi volt a különbség máskori és mostani megfigyeléseim közt, hogy a legvadabb impresszionizmust képviselő főiskola valamelyik vásznán képzelhettem volna magamat inkább, mint a földi valóságban. A felhőtlen, tiszta eget lángoló narancssárgában láttam! A pázsit és az udvar ismerős fái a legélénkebb vörös színben ragyogtak! A napraforgót violaszínnek, a mező ismerős tarka virágait a legkülönfélébb színekben mutatta a mostani érzékletem. Mindennek megváltozott a színe, kivéve a feketét és a fehéret. A négy férfi sötét nadrágja fekete volt most is, mint rendesen; fehérnek láttam a rajtuk levő orvosi köpenyt is, azzal a különbséggel, hogy… zöld foltok tarkították… zöld tócsák és csöppek csillogtak a padozat kőkockáin is… Mi lehetne más az a zöld folyadék, hogyha nem vér és mi lenne benne rendkívüli, ha viszont a falomb zöldje piros káprázatban tűnik elém?
Nagyot kiáltottam… de torkomból állati bőgés tört fel, ugyanaz, melyet éjjel is hallottam s melyet most a falak… (tovább)

Lerne doktor, a kisisten címmel is megjelent.

Eredeti cím: Le Docteur Lerne, sous-dieu

Eredeti megjelenés éve: 1908

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Világhírű regények Tolnai

>!
192 oldal · ISBN: 9789634744740
>!
Aldina, 1995
204 oldal · puhatáblás · ISBN: 963739432x · Fordította: Bartos Zoltán
>!
Tolnai, Budapest
318 oldal · Fordította: Bartos Zoltán

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

SteelCurtain >!
Maurice Renard: Lerne doktor

Dinamikus kezdés utánrövid időre úgy tűnt mintha egy ismert regény (H. G. Wells: Dr. Moreau szigete]) klónjává torzult volna, ám ez csak röpke borongás volt. Később maga a szerző veti fel a két történet közti hasonlóságot, ám ez semmiképpen sem valami utánérzés. Teljesen egyedi ötletekkel lép túl az angol klasszikus történetén. Ez egyszerűen valami egészen más. Habár épp olyan fantasztikus. S bár azóta természetesen ezt a csontot is tövig rágták, de mégis imponáló, hogy Maurice Renard már 1908-ban felismerte a technika drasztikusan új megközelítésében rejlő lehetőségeket. S meg kell valljam, hogy nekem a kidolgozás sem okozott csalódást.


Népszerű idézetek

Zsola>!

Emlékszem a hajára, vörös volt, mint a tűz, sötétbe hajló, lehet: festve volt: az alakját őrjöngő vággyal borítottam el. Oh, mily tökéletesek voltak, hogy virultak rajta azok a csábos gömbö-lyűségek, amelyekről a bölcs s a kiválasztásért aggódó Természet a férfiak agyába muzsikál, – a sovány hölgyek szörnyű ártalmára! A ruhái pedig nem is iparkodtak rejtegetni őket, sőt mintha maguk is részt kértek volna a dicsőségből, hogy némelyikéből ama kívánatos és bájos gömbölyűségeknek kettő is van, mint ahogy festők és szobrászok iparkodnak minden lepel ellenére leleplezni mindent.
Imádásra méltó volt.

4 hozzászólás
Zsola>!

Bőrsisakommal, – a fejem szinte tar koponya benyomását kelti, – szemüvegemmel, mely csontváz szemüvegéhez hasonlít és cserszínű bőrbekecsemmel olybá tűnhetek fel nekik, mint valami pokoli, halotti fóka, mint egyike azoknak a démonoknak, amelyek Szent Antalt kisértették és szinte versenyt futnak a nap elől az éjszaka elébe.

Zsola>!

– Ebből a kísérleti időszakból származnak heteroclit állataim: a lófejű szamár, a szarvasfejű kecske s még néhány, melyeket már csak a faj különböző volta miatt is igen szerettem volna megtartani, mert csodálatos eredmény volt, habár a cserét ugyanahhoz a családhoz tartozó állatpárok közt vittem véghez. Olyan eredmény, melyben teljesen egyedül állok ezideig, de sajnos, megérkezésed éjjelén Vilmos nyitva feledte az ajtót és sok minden egyéb közt, álla-taimnak is nyoma veszett a laboratóriumból, pedig doktor Moreau-hoz voltak méltók…

SteelCurtain >!

Tehát viviszekciós laboratórium van itt mögöttem, az a rettenetes intézmény, melyben „emberbarátok” a gyógyítás örve alatt derék, egészséges állatok kínzásával foglalkoznak. A tudomány itt nagyon is megtámadható jogot arrogál magának, melyet a kiöntött vér miatt fenntartani alig látszik lehetségesnek. Mert a tengeri malac hóhéra, amikor ártatlanságot és gyakran boldogságot gyilkol le, ez az ember megmentője tizenkét eset közül tízben nem tesz egyebet, mint meghosszabbítja egy csirkefogó vagy egy szerencsétlen ember életét. A viviszekciónak tartozni létünkkel annyi, mint életünket élő állatok fogyasztásával fenntartani. A tűzhely mellett szavalva, talán másként is lehet ezt kifejezni, de nem az enyémhez hasonló kritikus helyzetben, e rettentő dolgok jelenlétében és a fenyegető veszedelem kellős közepén, amelyben talán mindennek része volt.

1 hozzászólás
SteelCurtain >!

Ez a jelenet az utálatosnak, borzalmasnak és a groteszknek összetétele volt. Hogy egy nő szerelmes lehessen az üres külsőmbe, amelyben én már nem lakozom többet! A nő, kit imádok, egy oktalan állatba legyen szerelmes! Nézheti-e valaki mindezt nyugodt szemmel?!…
Pedig tudhattam tapasztalatból, Mac-Bell példájából, hogy Emma szerelme nem hátrál meg egykönnyen, még az őrültség előtt sem. Tisztában kellett lennem, hogy levetett atléta testem sokkal jobban tetszik neki még most is, így is, mint jómagam!

Zsola>!

– Hatalmas és félelmes test! De olyan test, amelyeket fel lehet öltöztetni: vértezet, amely hihetetlen nagyságra emeli lakóját, amely ezerszeresre sokszorozza bennünk az erőt, s a sebességet! Sőt, mondhatnám szakavatott olyanok vagytok benne, mint Wells „Marslakói” háromlábú hengereikben! Csupán agyvelője vagytok már e szédítő sebességgel haladó mesterséges szörnynek!

Szelén>!

Beszélgettünk, de csak keveset, mint olyan emberek, kik sokat vannak együtt s nincsen mondanivalójuk.

269


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Jules Verne: Az örök Ádám
Vercors: Sylva
Pierre Boulle – Zórád Ernő: A majmok bolygója
Ficsor Zoltán (szerk.): X Magazin II/3 (4.)
H. G. Wells: Az időgép / Az elcserélt élet
Pierre Barbet: A psziborgok álmai
Jókai Mór: Egész az északi pólusig
André Maurois: A gondolatolvasó gép
Jules Verne: A világ ura
H. G. Wells: A láthatatlan ember