Az ​észlelés fenomenológiája 2 csillagozás

Maurice Merleau-Ponty: Az észlelés fenomenológiája Maurice Merleau-Ponty: Az észlelés fenomenológiája

Az észlelés fenomenológiája Merleau-Ponty leghíresebb munkája. Az észlelés vizsgálatának segítségével Platón óta először helyezte vissza a testet a filozófiai gondolkodás homlokterébe. A világháborús agysérültek anomáliáiról vagy éppen az észlelés általános paradoxonjairól szóló lebilincselő esettanulmányai és leírásai inspirációt jelentenek az elme- és tudatkutatás valamennyi területén. Merleau-Ponty vizsgálatai első ízben mérték fel annak a ténynek a jelentőségét, hogy a test nemcsak az észlelés, hanem a gondolkodás, a beszéd, a kommunikáció, a szexualitás és a másokhoz való viszony vonatkozásában is kulcsszerepet játszik.

Eredeti megjelenés éve: 1945

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rezonőr

>!
L'Harmattan, Budapest, 2020
498 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634146469 · Fordította: Sajó Sándor
>!
L'Harmattan, Budapest, 2014
498 oldal · ISBN: 9789632365978 · Fordította: Sajó Sándor

Enciklopédia 3


Kedvencelte 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 10


Népszerű idézetek

Dénes_Gabriella >!

Az igazi filozófia abban áll, hogy újra megtanuljuk látni a világot, és ebben az értelemben egy elmesélt történet ugyanolyan „mélyen” beszélhet a világról, mint egy filozófiai értekezés.

20. oldal - Előszó

Kapcsolódó szócikkek: filozófia · történet · világ
Dénes_Gabriella >!

Persze vannak zavaros látványok, mint például egy táj egy ködös napon, de el kell fogadnunk, hogy önmagában semmilyen valós táj nem zavaros. Csak a mi számunkra az. A tárgy – mondják a pszichológusok – sohasem kétértelmű, csak a figyelem hiánya miatt válik azzá.

28. oldal – A klasszikus előítéletek és a visszatérés a fenoménekhez

Dénes_Gabriella >!

Az érzékelésnek az a két definíciója, melyeket megvizsgáltunk, csak látszólag közvetlen. Ahogyan az imént láttuk, az észlelt tárgy modelljét követi. Ennyiben összhangban van a józan ésszel, amely az érzékit szintén az érzékelés objektív feltételeinek révén határolja körül. Ezek szerint a látható az, amit a szemünk/cei ragadunk meg, az érzéki pedig az, amit az érzékek révén ragadunk meg.

28. oldal – A klasszikus előítéletek és a visszatérés a fenoménekhez


Hasonló könyvek címkék alapján

Daniel N. Stern: A jelen pillanat
Márton Miklós – Tőzsér János (szerk.): Az érzelmek jelentése, a jelentés tapasztalata
Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái
Ormay A. P. Tom: A társas személy
Holger Helting: Bevezetés a pszichoterápiás daseinanalízis filozófiai dimenzióiba
Jean-Paul Sartre: Az Ego transzcendenciája
Emmanuel Lévinas: Teljesség és végtelen
Ullmann Tamás – Váradi Péter (szerk.): Sartre és Merleau-Ponty
Edmund Husserl: A filozófia mint szigorú tudomány
Fehér M. István: Jean-Paul Sartre