Franciaország ​nőstény farkasa (Az elátkozott királyok 5.) 117 csillagozás

Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ez a kötet elsősorban Szép Fülöp lánya, Izabella királyné sorsával foglalkozik. Férje II. Edward angol király, aki néhány évi házasság után végképp fiúszeretői befolyása alá került. a királyné sorsa szégyen, megaláztatás, a perverz kegyencuralom ellen fellázadt lordok sorsa pedig a kivégzés. Közülük csak Mortimer menekül meg. A francia udvarba szökik, s hamarosan követi őt a királyné fiával. Izabella a lord szeretője lesz. Fegyvereseket toboroznak, és 1325-ben partra szállnak Angliában. Az angol nemesség melléjük áll, a király lemond kiskorú fia III. Edward javára, majd a felesége és Mortimer meggyilkoltatják. – Ismét találkozunk a lombard pénzemberekkel is, s Guccio Baglioni Párizsból Firenzébe viszi fiát, akiről más sem sejti, hogy valójában X. Lajos halottnak hitt gyermeke.

Eredeti cím: La Louve de France

Eredeti megjelenés éve: 1959

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Századok - emberek Európa

>!
Partvonal, Budapest, 2014
420 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155283505 · Fordította: Gyáros Erzsébet
>!
Európa, Budapest, 2006
356 oldal · keménytáblás · ISBN: 963078047X · Fordította: Gyáros Erzsébet
>!
Európa, Budapest, 2000
334 oldal · ISBN: 9630766779 · Fordította: Gyáros Erzsébet

1 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Spinello Tolomei


Kedvencelte 16

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

Kizi>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Az előző kötet lezárása akár sorozatzárónak is jó lett volna. A könyv elején örültem is, mert azt gondoltam, eltávolodtunk Franciaországtól, Károly és Valois udvarától, és ebben a kötetben Angliáról fogok csak olvasni. Mikor rájöttem, hogy nem így lesz, megtört kicsit a lendületem off. spoiler
A majdnem egy hónapos kihagyás után visszatért a sorozat eleji lendület, ez a rész is olvastatta magát. A szereplőgárda felfrissült, de visszatért mindenki más is, aki él még.
A szerző hozta a megszokott színvonalat, ármánykodást, csavarokat, elmélkedéseket.

csillagka P>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Kicsit keszek-kusza.
Károlyt nem tudom megkedvelni a feleségéről pedig semmi nem derült ki. Robert még mindig nagy medve és a kedvenc szereplőm.
Izabella pedig megérdemli a sorsát, alapból nagy alamuszi nyuszi a házasságtörés csak akkor elítélendő ha más követi el. Anglia királyától pedig szó szerint kiráz a hideg és ez nem a mássága miatt történik.
Érdekes rész mégse varázsol el annyira mint az eddigiek.

1 hozzászólás
mazsof>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Huh, rendesen megszenvedtem az elejével! Nem tudom, hogy a történet eleje sikerült-e rosszabbul a többihez képest vagy pedig kicsit megcsömörlöttem már így egyhuzamban olvasva az 5. résznél, mindenesetre kicsit sok idő volt, mire az első 150-200 oldalon átrágtam magam. Utána viszont ismét elkapott a gépszíj, a második felét, ahol beindultak az események, már rekordsebességgel olvastam az első feléhez képest. Mégis kicsit úgy érzem, kilóg ez a rész a sorozatból, furcsa volt Angliában felvenni a fonalat az előző kötetek után. És a vége, az utolsó fejezet… Hát, azt kihagytam volna. spoiler

Erzsébet_Szászi>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Ez a kötet valahogy nehezen indult. Az első részt jóval szárazabbnak találtam a korábbiakhoz képest. Ráadásul érdekelt volna Hosszú Fülöp uralkodásának 5 éve is a prológusban leírtaknál terjedelmesebben. Aztán a második résztől újra belerázódtunk a nemesebbnél nemesebb hölgyek és urak gondolataiba, érzéseibe és az udvari intrikákba. Onnantól ismét élveztem az olvasást, megörültem a régi ismerősöknek, sajnáltam kedvenc szerelmespáromat spoiler, drukkoltam Izabellának és seregeinek és elborzadtam a Despenserek és II. Edward halálának módján. Természetesen a következő kötetet is kíváncsian várom

odivne P>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

A kötet Szép Fülöp lányáról, Izabelláról szól. Őt a jövendő angol uralkodóhoz, Edwardhoz adják feleségül. A házasság célja a brit-francia ellenségeskedés lecsendesítése volt. De pont az ellenkezőjére kerül sor.
Bepillantást nyerünk az angol királyi ház mindennapjaiba, ami szintén nem mellőzi az intrikát, a rosszindulatot. Jó tettel nemigen találkozunk, a jó szó még nagyobb ritkaság. Embereket börtönöznek be és végeznek ki sokszor alaptalanul.
Izabella és Mortimer II. Edward megbuktatására készül. A terv sikerül, a király rabságban, szörnyű módon hal meg.
Megvalósul Izabella álma, fia, III. Edward az új uralkodó. De az események nem mindenkor úgy alakulnak, ahogy ő előre kiszámította. Saját fia határoz szigorú felügyelete felől, társát, Mortimert kivégezteti. S kezdetét veszi a százéves háború is.
Igazi rokonszenvet – kivéve Guccio-t – nem igazán éreztem a szereplők iránt. Tetteiket pusztán a hideg számítás és a bosszú irányítja. Érdekes volt párhuzamot vonnom a Rettenthetetlen Izabellája és a könyvben szereplő Izabella között. A filmbeli királyné sokkal rokonszevesebb.
Minden borzalma ellenére a könyv tetszett. Vajon a valóságos események vagy az író által megfogalmazott cselekmény a rémísztőbb?

merzel>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Druonnak ismét sikerült elvarázsolnia. Tavaly, az előző kötet elolvasása után, azt mondtam, hogy az volt addig a sorozat legjobb része. De most javítanom kell magamat: ez a kötet a legjobb! (És még hátravan egy!) Nem tudom, hogy mivel képes ezt elérni. Elkezdem olvasni a regényt. Az első oldalakon még képes voltam némi távolságtartásra a szöveggel szemben, de a második fejezet után már önfeledten élveztem. És még mi lett volna, ha nem ismerem az események alakulását, a történelmi személyek sorsát?!
Érdekes, hogy az egész regényt valami furcsa melankólia lengi be. Nem erősen, nagyon halványan, de ott van. Vagy csak én éreztem így?

rhea_silvia>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Ezt most valahogy nem sikerült átélnem, pedig egyáltalán nem volt vele semmi baj. Az egy csillag levonás nem a könyvnek szól, hanem az olvasmányélménynek. Most valamiért nem tudott lekötni, lassan haladtam vele. Őszi könyvdepresszió, vagy miszösz.
Mindenesetre, Izabellát eddig csak angol oldalról ismertem, ahol ugye nem túl népszerű, francia szemmel sokkal szimpatikusabb alak, persze, megvannak a maga hibái, mint mindenkinek. Továbbra sincs kedvenc szereplőm a történetben, senkit nem zártam igazán a szívembe, igaz a történelmi személyeknek nem az a dolguk, hogy a szívünkbe zárjuk őket…

ribizlii>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Bámulatos, ahogyan az író összegyúrta élvezetes regénnyé a sok történelmi adatot. Ebben a részben II. Edward uralkodását és bukását mutatja be, de Izabella királyné révén Párizsba is visszarepít, így a francia udvarba is beleshetünk. II. Edward gyenge jellem, így tanácsosai irányítják, felemelik és el is tiporják. Szánalmas, sajnálnivaló fogságban levő idejében. Kemény politikai csatározások helyszíne volt a királyi udvar abban a korban, gyakran változtak az udvari befolyások. Az adott események az adott érdekek szerint alakultak, eléggé gyakran.

azboka P>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Igazából a maximális csillaggal illettem ezt a részt is, mert nagyon megfogott ez a sorozat, de őszintén szólva, ez a rész tetszett a legkevésbé. Az is lehet, hogy az én lendületem fogyott el, mert szinte faltam az előző részeket. Lehet, hogy nem volt baj, hogy egy kicsit eltávolodtunk a francia udvartól, mert eléggé mérges voltam mindenkire a korábbi események miatt. Két szereplő mindig fejtörést okoz, kifejezetten sajnáltam, hogy spoiler, Robert viszont a teljesen megvetett figurából most a kevésbé irritáló oldal felé közelített. Mahaut grófnővel vitájuk az egyik jelenetben szenzációs! Guccio és Marie párosáért sajog szívem.

molnani>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Szerettem is meg nem is… Igazából a számomra kedves szereplőket félreállították. Talán emiatt vannak ambivalens érzéseim.


Népszerű idézetek

daniagi>!

Az ember csak akkor mondhatja magát boldognak, ha az élet olykor hasonlít az életről álmodott álmokhoz.

447. oldal (Európa, 1973)

Ancsi>!

Az évek valójában csak keveset változtatnak jellemünkön, és nincs olyan életkor amely megszabadítana hibáinktól. Hamarább megőszül a haj, mint ahogy az emberi gyengeségek elhalványulnak.

190. oldal

Ancsi>!

Sajnos a szerelemben nem elegendők a közös vágyak,
ezeket a vágyakat egyszerre és ugyanabban az időpontban kell kifejezésre juttatni!

203. oldal

Vackor6 P>!

Csodálatos, hogy az emberek mily kevéssé látnak tisztán, és a dolgokban meg az emberekben csupán a róluk alkotott véleményt fogják fel!

242. oldal

Erzsébet_Szászi>!

— Tolomei barátom – kiáltott fel Robert d’Artois, és az asztalra vetett kesztyűje mint vérfolt piroslott a félhomályban –, Tolomei barátom, újabb szerencsét hozok kegyelmednek!
A bankár helyet mutatott látogatóinak.
— Mennyibe kerül ez majd nekem, nagyuram? – kérdezte.
— Ugyan, ugyan, bankárom – méltatlankodott Robert d’Artois –, javasoltam-e én valaha kegyelmednek rossz befektetést?
— Soha, nagyuram, elismerem, soha. Az esedékes lejáratok olykor ugyan késtek, de végül is Isten elég hosszú élettel ajándékozott meg, és mindig learathattam nagyuram megtisztelő bizalmának gyümölcseit. De képzelje el, nagyuram, ha, mint annyian mások, ötvenéves koromban halok meg? Nos, akkor hála nagyuramnak, tönkrement halott lennék!

Kapcsolódó szócikkek: Spinello Tolomei
Ancsi>!

– És úrnőm soha nem keresett vigasztalást más karjában? –
kérdezte azon a féltékeny hangon, amely annyira tetszik a nőknek a szerelem kezdetén, és oly fárasztóvá válik a viszony végén.

139. oldal

Erzsébet_Szászi>!

Mortimert bemutatták a francia királynak, és több alkalommal is láthatta. A báró nem formálhatott jó véleményt erről a huszonkilenc éves férfiról, akit általában Szép Károlynak neveztek, de akinek nemes metszésű arca mögött két unciányi agyvelő sem akadt.

Erzsébet_Szászi>!

Igen, egy fejedelem, aki meghal, szegényebb, mint birodalmának legszegényebb jobbágya. Mert a szegény jobbágy nem a nagy nyilvánosság előtt hal meg; felesége meg gyermekei ámítgathatják a fenyegetőn közeli elmúlását illetően, nem veszik körül a saját halálát jelző pompával, és nem követelik meg tőle, hogy éppen erről a saját halálról végrendelkezzék in extremis. Márpedig az idesereglett előkelőségek ezt kívánják tőle. Mi egyéb a végrendelet, mint saját halálának önkéntes elismerése? Mások jövőjének szánt okirat…

fszilvi>!

Olyan dolgokat kell közölnöm önnel, amelyekről csak egy nővérrel lehet beszélni… Lám, attól a rossz férjtől, aki nem kedveli a női nemet, önnek mégiscsak négy gyermeke lett. nekem pedig három feleséggel… Pedig állítom, hogy igen gyakran eleget teszek házastársi kötelezettségemnek, és örömet találok benne.

azboka P>!

Ha egy férj gyűlöli a feleségét, természetesen mindenért az asszonyt teszi felelőssé.

54. oldal


A sorozat következő kötete

Az elátkozott királyok sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jeanne Kalogridis: Medici Katalin, a démoni királyné
Robert Merle: Jó városunk, Párizs
Robin LaFevers: Sötét diadal
Christie Golden: Assassin's Creed – Heresy – Eretnekség
Juliette Benzoni: Az álarcos
Juliette Benzoni: A királyért
Juliette Benzoni: Ravaillac kése
Bíró Szabolcs: Liliom és vér
Alison Weir: Aragóniai Katalin
Gál Dorina: Aranyszív