Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Franciaország nőstény farkasa (Az elátkozott királyok 5.) 105 csillagozás
Ez a kötet elsősorban Szép Fülöp lánya, Izabella királyné sorsával foglalkozik. Férje II. Edward angol király, aki néhány évi házasság után végképp fiúszeretői befolyása alá került. a királyné sorsa szégyen, megaláztatás, a perverz kegyencuralom ellen fellázadt lordok sorsa pedig a kivégzés. Közülük csak Mortimer menekül meg. A francia udvarba szökik, s hamarosan követi őt a királyné fiával. Izabella a lord szeretője lesz. Fegyvereseket toboroznak, és 1325-ben partra szállnak Angliában. Az angol nemesség melléjük áll, a király lemond kiskorú fia III. Edward javára, majd a felesége és Mortimer meggyilkoltatják. – Ismét találkozunk a lombard pénzemberekkel is, s Guccio Baglioni Párizsból Firenzébe viszi fiát, akiről más sem sejti, hogy valójában X. Lajos halottnak hitt gyermeke.
Eredeti cím: La Louve de France
Eredeti megjelenés éve: 1959
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Századok - emberek Európa
Enciklopédia 1
Kedvencelte 15
Most olvassa 2
Várólistára tette 26
Kívánságlistára tette 16

Kiemelt értékelések


Kicsit keszek-kusza.
Károlyt nem tudom megkedvelni a feleségéről pedig semmi nem derült ki. Robert még mindig nagy medve és a kedvenc szereplőm.
Izabella pedig megérdemli a sorsát, alapból nagy alamuszi nyuszi a házasságtörés csak akkor elítélendő ha más követi el. Anglia királyától pedig szó szerint kiráz a hideg és ez nem a mássága miatt történik.
Érdekes rész mégse varázsol el annyira mint az eddigiek.


Huh, rendesen megszenvedtem az elejével! Nem tudom, hogy a történet eleje sikerült-e rosszabbul a többihez képest vagy pedig kicsit megcsömörlöttem már így egyhuzamban olvasva az 5. résznél, mindenesetre kicsit sok idő volt, mire az első 150-200 oldalon átrágtam magam. Utána viszont ismét elkapott a gépszíj, a második felét, ahol beindultak az események, már rekordsebességgel olvastam az első feléhez képest. Mégis kicsit úgy érzem, kilóg ez a rész a sorozatból, furcsa volt Angliában felvenni a fonalat az előző kötetek után. És a vége, az utolsó fejezet… Hát, azt kihagytam volna. spoiler


Ez a kötet valahogy nehezen indult. Az első részt jóval szárazabbnak találtam a korábbiakhoz képest. Ráadásul érdekelt volna Hosszú Fülöp uralkodásának 5 éve is a prológusban leírtaknál terjedelmesebben. Aztán a második résztől újra belerázódtunk a nemesebbnél nemesebb hölgyek és urak gondolataiba, érzéseibe és az udvari intrikákba. Onnantól ismét élveztem az olvasást, megörültem a régi ismerősöknek, sajnáltam kedvenc szerelmespáromat spoiler, drukkoltam Izabellának és seregeinek és elborzadtam a Despenserek és II. Edward halálának módján. Természetesen a következő kötetet is kíváncsian várom


A kötet Szép Fülöp lányáról, Izabelláról szól. Őt a jövendő angol uralkodóhoz, Edwardhoz adják feleségül. A házasság célja a brit-francia ellenségeskedés lecsendesítése volt. De pont az ellenkezőjére kerül sor.
Bepillantást nyerünk az angol királyi ház mindennapjaiba, ami szintén nem mellőzi az intrikát, a rosszindulatot. Jó tettel nemigen találkozunk, a jó szó még nagyobb ritkaság. Embereket börtönöznek be és végeznek ki sokszor alaptalanul.
Izabella és Mortimer II. Edward megbuktatására készül. A terv sikerül, a király rabságban, szörnyű módon hal meg.
Megvalósul Izabella álma, fia, III. Edward az új uralkodó. De az események nem mindenkor úgy alakulnak, ahogy ő előre kiszámította. Saját fia határoz szigorú felügyelete felől, társát, Mortimert kivégezteti. S kezdetét veszi a százéves háború is.
Igazi rokonszenvet – kivéve Guccio-t – nem igazán éreztem a szereplők iránt. Tetteiket pusztán a hideg számítás és a bosszú irányítja. Érdekes volt párhuzamot vonnom a Rettenthetetlen Izabellája és a könyvben szereplő Izabella között. A filmbeli királyné sokkal rokonszevesebb.
Minden borzalma ellenére a könyv tetszett. Vajon a valóságos események vagy az író által megfogalmazott cselekmény a rémísztőbb?


Druonnak ismét sikerült elvarázsolnia. Tavaly, az előző kötet elolvasása után, azt mondtam, hogy az volt addig a sorozat legjobb része. De most javítanom kell magamat: ez a kötet a legjobb! (És még hátravan egy!) Nem tudom, hogy mivel képes ezt elérni. Elkezdem olvasni a regényt. Az első oldalakon még képes voltam némi távolságtartásra a szöveggel szemben, de a második fejezet után már önfeledten élveztem. És még mi lett volna, ha nem ismerem az események alakulását, a történelmi személyek sorsát?!
Érdekes, hogy az egész regényt valami furcsa melankólia lengi be. Nem erősen, nagyon halványan, de ott van. Vagy csak én éreztem így?


Ezt most valahogy nem sikerült átélnem, pedig egyáltalán nem volt vele semmi baj. Az egy csillag levonás nem a könyvnek szól, hanem az olvasmányélménynek. Most valamiért nem tudott lekötni, lassan haladtam vele. Őszi könyvdepresszió, vagy miszösz.
Mindenesetre, Izabellát eddig csak angol oldalról ismertem, ahol ugye nem túl népszerű, francia szemmel sokkal szimpatikusabb alak, persze, megvannak a maga hibái, mint mindenkinek. Továbbra sincs kedvenc szereplőm a történetben, senkit nem zártam igazán a szívembe, igaz a történelmi személyeknek nem az a dolguk, hogy a szívünkbe zárjuk őket…


Bámulatos, ahogyan az író összegyúrta élvezetes regénnyé a sok történelmi adatot. Ebben a részben II. Edward uralkodását és bukását mutatja be, de Izabella királyné révén Párizsba is visszarepít, így a francia udvarba is beleshetünk. II. Edward gyenge jellem, így tanácsosai irányítják, felemelik és el is tiporják. Szánalmas, sajnálnivaló fogságban levő idejében. Kemény politikai csatározások helyszíne volt a királyi udvar abban a korban, gyakran változtak az udvari befolyások. Az adott események az adott érdekek szerint alakultak, eléggé gyakran.
Népszerű idézetek




Mortimert bemutatták a francia királynak, és több alkalommal is láthatta. A báró nem formálhatott jó véleményt erről a huszonkilenc éves férfiról, akit általában Szép Károlynak neveztek, de akinek nemes metszésű arca mögött két unciányi agyvelő sem akadt.




— Tolomei barátom – kiáltott fel Robert d’Artois, és az asztalra vetett kesztyűje mint vérfolt piroslott a félhomályban –, Tolomei barátom, újabb szerencsét hozok kegyelmednek!
A bankár helyet mutatott látogatóinak.
— Mennyibe kerül ez majd nekem, nagyuram? – kérdezte.
— Ugyan, ugyan, bankárom – méltatlankodott Robert d’Artois –, javasoltam-e én valaha kegyelmednek rossz befektetést?
— Soha, nagyuram, elismerem, soha. Az esedékes lejáratok olykor ugyan késtek, de végül is Isten elég hosszú élettel ajándékozott meg, és mindig learathattam nagyuram megtisztelő bizalmának gyümölcseit. De képzelje el, nagyuram, ha, mint annyian mások, ötvenéves koromban halok meg? Nos, akkor hála nagyuramnak, tönkrement halott lennék!




Az ember gondolkodó egység, hat a többi emberre, és átalakítja a világot. De ha ez az egység hirtelen felbomlik, szétesik, mit jelent akkor a világ, és mit az emberek?




Olyan dolgokat kell közölnöm önnel, amelyekről csak egy nővérrel lehet beszélni… Lám, attól a rossz férjtől, aki nem kedveli a női nemet, önnek mégiscsak négy gyermeke lett. nekem pedig három feleséggel… Pedig állítom, hogy igen gyakran eleget teszek házastársi kötelezettségemnek, és örömet találok benne.
A sorozat következő kötete
![]() | Az elátkozott királyok sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jeanne Kalogridis: Medici Katalin, a démoni királyné 83% ·
Összehasonlítás - Robert Merle: Jó városunk, Párizs 90% ·
Összehasonlítás - Robin LaFevers: Sötét diadal 92% ·
Összehasonlítás - Christie Golden: Assassin's Creed – Eretnekség 92% ·
Összehasonlítás - Juliette Benzoni: Az álarcos 93% ·
Összehasonlítás - Juliette Benzoni: A királyért 84% ·
Összehasonlítás - Juliette Benzoni: Ravaillac kése ·
Összehasonlítás - Bíró Szabolcs: Liliom és vér 93% ·
Összehasonlítás - Alison Weir: Aragóniai Katalin 92% ·
Összehasonlítás - Gál Dorina: Aranyszív 90% ·
Összehasonlítás