Franciaország ​nőstény farkasa (Az elátkozott királyok 5.) 132 csillagozás

Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ez a kötet elsősorban Szép Fülöp lánya, Izabella királyné sorsával foglalkozik. Férje II. Edward angol király, aki néhány évi házasság után végképp fiúszeretői befolyása alá került. a királyné sorsa szégyen, megaláztatás, a perverz kegyencuralom ellen fellázadt lordok sorsa pedig a kivégzés. Közülük csak Mortimer menekül meg. A francia udvarba szökik, s hamarosan követi őt a királyné fiával. Izabella a lord szeretője lesz. Fegyvereseket toboroznak, és 1325-ben partra szállnak Angliában. Az angol nemesség melléjük áll, a király lemond kiskorú fia III. Edward javára, majd a felesége és Mortimer meggyilkoltatják. – Ismét találkozunk a lombard pénzemberekkel is, s Guccio Baglioni Párizsból Firenzébe viszi fiát, akiről más sem sejti, hogy valójában X. Lajos halottnak hitt gyermeke.

Eredeti cím: La Louve de France

Eredeti megjelenés éve: 1959

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Századok – emberek Európa

>!
Partvonal, Budapest, 2014
420 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155283505 · Fordította: Gyáros Erzsébet
>!
Európa, Budapest, 2006
356 oldal · keménytáblás · ISBN: 963078047X · Fordította: Gyáros Erzsébet
>!
Európa, Budapest, 2000
334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630766779 · Fordította: Gyáros Erzsébet

1 további kiadás


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Spinello Tolomei


Kedvencelte 16

Most olvassa 1

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

SteelCurtain>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Méltó folytatása a sorozatnak. Egyetlen hiányérzetem, hogy lassan kikopik belőle minden szimpatikus szereplő. De hát ilyen a történelem! Kissé morogtam magamban amiért ezúttal Anglia került a középpontba, de ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a két uralkodócsaládot szoros rokoni szálak fűzték egybe. Nemcsak a földrajzi közelség, de a családi kapcsolatok is hosszú időre egymáshoz láncolták a két királyság történelmét. A hatalom meg mindenütt ugyanolyan kíméletlen bárhol a világon. S mégis kívánatos azok számára, akik kiszorulnak belőle. Szintén bárhol a világon. Az olvasó ember viszont minimum egy ilyen ragyogó történelmi regényt tart kívánatosnak. Hogy hol és mikor, azt inkább meg sem próbálom behatárolni.

Kizi>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Az előző kötet lezárása akár sorozatzárónak is jó lett volna. A könyv elején örültem is, mert azt gondoltam, eltávolodtunk Franciaországtól, Károly és Valois udvarától, és ebben a kötetben Angliáról fogok csak olvasni. Mikor rájöttem, hogy nem így lesz, megtört kicsit a lendületem off. spoiler
A majdnem egy hónapos kihagyás után visszatért a sorozat eleji lendület, ez a rész is olvastatta magát. A szereplőgárda felfrissült, de visszatért mindenki más is, aki él még.
A szerző hozta a megszokott színvonalat, ármánykodást, csavarokat, elmélkedéseket.

Vhrai P>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Miután elspoilereztem magamnak lényegében az egész szériát azzal, hogy utána olvastam a történelmi háttérnek, ezt a részt vártam a legjobban. IV. (Szép) Fülöpre a regény alapján talán a lánya, Izabella hasonlított leginkább, aki Anglia királynéja volt. Vele már A Vaskirály-ban találkozhattunk, és a többi részben is fel-felbukkant mellékszereplőként, ennek ellenére kizökkentett az olvasásból, félig-meddig Anglia földjén folytatódott a történet. Teljesen más politikai közegbe és intrikák közé kerülünk. A király nyíltan homoszexuális, és a kegyencei befolyása alatt áll, a feleségét pedig semmibe veszi, javaitól megfosztja. Borítékolható, hogy nem túl népszerű uralkodó, így vannak olyan főurak, akik fellázadnak ellene. Ebből indul ki a történet, és lényegében az angol trónért folyik a harc. De száműzetésbe kényszerülnek, így ismét összefonódnak a történetszálak, bár IV. (Szép) Károlynak, a Vaskirály harmadik fiának nem tulajdonít a szerző sem túl nagy jelentőséget. Egyébként ugyanazt tudom leírni pozitívumként, mint a korábbi részeknél: olvasmányok, mégis informatív, ezen sokat dobnak a mellékelt történelmi jegyzetek is. Ami itt nekem kirívó volt, hogy élesen elkülönül a politikai és magánéleti vonal. Ahhoz képest, hogy Izabellát nevezik a francia nőstény farkasnak, itt inkább csak szerelmes, aki a szeretője minden kívánságát teljesíti. Nekem ez érdekes ellentmondás, hogy ennyire gyenge jellem bújna meg ilyen hírnév mögött. Mindazonáltal még mindig fenn tudja tartani az érdeklődésemet a sorozat, továbbra is ajánlani tudom a történelem és a korszak kedvelőinek egyaránt.

csillagka>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Kicsit keszek-kusza.
Károlyt nem tudom megkedvelni a feleségéről pedig semmi nem derült ki. Robert még mindig nagy medve és a kedvenc szereplőm.
Izabella pedig megérdemli a sorsát, alapból nagy alamuszi nyuszi a házasságtörés csak akkor elítélendő ha más követi el. Anglia királyától pedig szó szerint kiráz a hideg és ez nem a mássága miatt történik.
Érdekes rész mégse varázsol el annyira mint az eddigiek.

1 hozzászólás
mazsof>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Huh, rendesen megszenvedtem az elejével! Nem tudom, hogy a történet eleje sikerült-e rosszabbul a többihez képest vagy pedig kicsit megcsömörlöttem már így egyhuzamban olvasva az 5. résznél, mindenesetre kicsit sok idő volt, mire az első 150-200 oldalon átrágtam magam. Utána viszont ismét elkapott a gépszíj, a második felét, ahol beindultak az események, már rekordsebességgel olvastam az első feléhez képest. Mégis kicsit úgy érzem, kilóg ez a rész a sorozatból, furcsa volt Angliában felvenni a fonalat az előző kötetek után. És a vége, az utolsó fejezet… Hát, azt kihagytam volna. spoiler

Erzsébet_Szászi>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Ez a kötet valahogy nehezen indult. Az első részt jóval szárazabbnak találtam a korábbiakhoz képest. Ráadásul érdekelt volna Hosszú Fülöp uralkodásának 5 éve is a prológusban leírtaknál terjedelmesebben. Aztán a második résztől újra belerázódtunk a nemesebbnél nemesebb hölgyek és urak gondolataiba, érzéseibe és az udvari intrikákba. Onnantól ismét élveztem az olvasást, megörültem a régi ismerősöknek, sajnáltam kedvenc szerelmespáromat spoiler, drukkoltam Izabellának és seregeinek és elborzadtam a Despenserek és II. Edward halálának módján. Természetesen a következő kötetet is kíváncsian várom

odivne>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

A kötet Szép Fülöp lányáról, Izabelláról szól. Őt a jövendő angol uralkodóhoz, Edwardhoz adják feleségül. A házasság célja a brit-francia ellenségeskedés lecsendesítése volt. De pont az ellenkezőjére kerül sor.
Bepillantást nyerünk az angol királyi ház mindennapjaiba, ami szintén nem mellőzi az intrikát, a rosszindulatot. Jó tettel nemigen találkozunk, a jó szó még nagyobb ritkaság. Embereket börtönöznek be és végeznek ki sokszor alaptalanul.
Izabella és Mortimer II. Edward megbuktatására készül. A terv sikerül, a király rabságban, szörnyű módon hal meg.
Megvalósul Izabella álma, fia, III. Edward az új uralkodó. De az események nem mindenkor úgy alakulnak, ahogy ő előre kiszámította. Saját fia határoz szigorú felügyelete felől, társát, Mortimert kivégezteti. S kezdetét veszi a százéves háború is.
Igazi rokonszenvet – kivéve Guccio-t – nem igazán éreztem a szereplők iránt. Tetteiket pusztán a hideg számítás és a bosszú irányítja. Érdekes volt párhuzamot vonnom a Rettenthetetlen Izabellája és a könyvben szereplő Izabella között. A filmbeli királyné sokkal rokonszevesebb.
Minden borzalma ellenére a könyv tetszett. Vajon a valóságos események vagy az író által megfogalmazott cselekmény a rémísztőbb?

merzel>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Druonnak ismét sikerült elvarázsolnia. Tavaly, az előző kötet elolvasása után, azt mondtam, hogy az volt addig a sorozat legjobb része. De most javítanom kell magamat: ez a kötet a legjobb! (És még hátravan egy!) Nem tudom, hogy mivel képes ezt elérni. Elkezdem olvasni a regényt. Az első oldalakon még képes voltam némi távolságtartásra a szöveggel szemben, de a második fejezet után már önfeledten élveztem. És még mi lett volna, ha nem ismerem az események alakulását, a történelmi személyek sorsát?!
Érdekes, hogy az egész regényt valami furcsa melankólia lengi be. Nem erősen, nagyon halványan, de ott van. Vagy csak én éreztem így?

ppeva P>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Számomra ez az sorozat egy könyv – eddig öt csillag, az marad továbbra is, ha nagyon el nem ront valamit… De ez nem valószínű.

4 hozzászólás
rhea_silvia>!
Maurice Druon: Franciaország nőstény farkasa

Ezt most valahogy nem sikerült átélnem, pedig egyáltalán nem volt vele semmi baj. Az egy csillag levonás nem a könyvnek szól, hanem az olvasmányélménynek. Most valamiért nem tudott lekötni, lassan haladtam vele. Őszi könyvdepresszió, vagy miszösz.
Mindenesetre, Izabellát eddig csak angol oldalról ismertem, ahol ugye nem túl népszerű, francia szemmel sokkal szimpatikusabb alak, persze, megvannak a maga hibái, mint mindenkinek. Továbbra sincs kedvenc szereplőm a történetben, senkit nem zártam igazán a szívembe, igaz a történelmi személyeknek nem az a dolguk, hogy a szívünkbe zárjuk őket…


Népszerű idézetek

daniagi>!

Az ember csak akkor mondhatja magát boldognak, ha az élet olykor hasonlít az életről álmodott álmokhoz.

447. oldal (Európa, 1973)

Ancsi>!

– És úrnőm soha nem keresett vigasztalást más karjában? –
kérdezte azon a féltékeny hangon, amely annyira tetszik a nőknek a szerelem kezdetén, és oly fárasztóvá válik a viszony végén.

139. oldal

Ancsi>!

Az évek valójában csak keveset változtatnak jellemünkön, és nincs olyan életkor amely megszabadítana hibáinktól. Hamarább megőszül a haj, mint ahogy az emberi gyengeségek elhalványulnak.

190. oldal

SteelCurtain>!

A porkoláb ismét benyitott a zárkába, mögötte egy másik őr hozta a foglyok ebédjét. A híg bablevest ezúttal egy darabka birkahús tette zsírosabbá.

2 hozzászólás
Ancsi>!

Sajnos a szerelemben nem elegendők a közös vágyak,
ezeket a vágyakat egyszerre és ugyanabban az időpontban kell kifejezésre juttatni!

203. oldal

SteelCurtain>!

Az a tüntetően fitogtatott bizalmasság, ahogyan mindenható kamarásának kezét cirógatta a tanácskozások alatt vagy a szentmise hallgatása közben, éles nevetése, bőkezűsége, amelyet váratlanul egy-egy íródeák vagy elkápráztatott ifjú lovász élvezett, megerősítette a botrányos történeteket, amelyeket a legeldugottabb tartományokban is ismertek, ahol persze a férjek, mint mindenütt a világon, megcsalták feleségüket, de ezt legalább asszonnyal tették.

SteelCurtain>!

Minden ember, aki meghal, a világegyetem legszegényebb embere.

Vackor6 P>!

Csodálatos, hogy az emberek mily kevéssé látnak tisztán, és a dolgokban meg az emberekben csupán a róluk alkotott véleményt fogják fel!

242. oldal

Erzsébet_Szászi>!

— Tolomei barátom – kiáltott fel Robert d’Artois, és az asztalra vetett kesztyűje mint vérfolt piroslott a félhomályban –, Tolomei barátom, újabb szerencsét hozok kegyelmednek!
A bankár helyet mutatott látogatóinak.
— Mennyibe kerül ez majd nekem, nagyuram? – kérdezte.
— Ugyan, ugyan, bankárom – méltatlankodott Robert d’Artois –, javasoltam-e én valaha kegyelmednek rossz befektetést?
— Soha, nagyuram, elismerem, soha. Az esedékes lejáratok olykor ugyan késtek, de végül is Isten elég hosszú élettel ajándékozott meg, és mindig learathattam nagyuram megtisztelő bizalmának gyümölcseit. De képzelje el, nagyuram, ha, mint annyian mások, ötvenéves koromban halok meg? Nos, akkor hála nagyuramnak, tönkrement halott lennék!

Kapcsolódó szócikkek: Spinello Tolomei
SteelCurtain>!

Szürkületkor a katonák megmosdottak a ciszternák vizében, majd reggeli hangoskodásukat is túlszárnyalva tárgyalták győzelmüket vagy vereségüket. Később újra az ebédlőben gyűltek össze, hogy egyenek és igyanak. Aki Vasas Szent Péter napján nem itta le magát, az kiérdemelte társai megvetését!


A sorozat következő kötete

Az elátkozott királyok sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Juliette Benzoni: A királyné hálószobája
Emmanuel Le Roy Ladurie: Montaillou
Jeanne Kalogridis: Medici Katalin, a démoni királyné
Prosper Mérimée: Szent Bertalan éjszakája
Robert Merle: Jó városunk, Párizs
Juliette Benzoni: Az elveszett kereszt
Hugo Viktor: A Notre Damei toronyőr
Georges Duby: A lovag, a nő és a pap
Hugo Viktor: A Notre-Damei torony őre
Alexandre Dumas: A királyné nyakéke