Az ​ősi törvény (Az elátkozott királyok 4.) 119 csillagozás

Maurice Druon: Az ősi törvény Maurice Druon: Az ősi törvény Maurice Druon: Az ősi törvény Maurice Druon: Az ősi törvény Maurice Druon: Az ősi törvény

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ​ősi törvény Maurice Druon francia történelmi regénysorozatának, Az elátkozott királyok-nak a negyedik kötete. Az előző kötetben, a Korona és méreg-ben megismert szép Klemencia királyné őszintén gyászolja hirtelen elvesztett férjét, X. Lajost, a Civakodót. Hogy az uralkodót megmérgezték, azt csak gyanítják. És Lajos király gyermeke még meg sem született. Fiú lesz-e vagy lány? Az ország trónja századok óta először üres. Király nincs, sőt pápa sincs? A bíborosok sehogy sem tudnak megegyezni. Az uralkodó szokásjog nem mutat kiutat az előállt veszélyes helyzetből. Marakodás kezdődik, és a Vaskirály legerélyesebb fia egy ősi törvényre hivatkozva a férfiági örökösödést proklamáltatja, mert X. Lajosnak meggyilkoltatott első feleségétől ugyan már volt gyermeke, de lány, sőt a rossz nyelvek azt beszélik, hogy Johannának nem is Lajos az apja… Klemencia és Lajos gyermeke végre megszületik. És fiú! De kereszteléskor megmérgezik a csecsemőt. Postumus János mindössze néhány napig élhetett. A… (tovább)

Eredeti cím: La Loi des mâles

Eredeti megjelenés éve: 1957

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Századok - emberek Európa

>!
Partvonal, Budapest, 2014
334 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155283338 · Fordította: Gyáros Erzsébet
>!
Európa, Budapest, 2006
284 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630780461 · Fordította: Gyáros Erzsébet
>!
Európa, Budapest, 1999
286 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630766108 · Fordította: Gyáros Erzsébet

1 további kiadás


Kedvencelte 14

Most olvassa 4

Várólistára tette 26

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

csillagka P>!
Maurice Druon: Az ősi törvény

A kaland folytatódik az eddigi légpörgősebb résszel.
A pápaválasztás már több könyvben, több szemszögből olvastam, mindig megnevetett a jól felépített átverés, amivel sikerült kiénekelni a sajtot a többiek szájából.
Fülöp az első olyan királyjelölt akit nem tudok kedvelni, egy megalkuvó gerinctelen alaknak tartom aki csak rohan a széllel és egy percig se próbál tisztességesen cselekedni.
Nagyon sajnáltam Mary és a Lombardot, akkor is ha megint nem értem miért hitt el mindent amit mondtak neki, az öregnek legalább lennie kellett volna egy kicsi megérzésének, hogy valami nem stimmel a háttérben.
Méltó folytatása az eddigi részeknek.

1 hozzászólás
mazsof>!
Maurice Druon: Az ősi törvény

Az ősi törvény talán az eddigi legjobb kötet volt. Fordulatos, izgalmas, amelyet igen nehéz letenni a kezedből… Nem véletlen, hiszen a trón üres marad, megkezdődött érte a vetélkedés. A kedvenc részem talán a lyoni konklávé volt, erről még nem is hallottam korábban. :)

just_aGirl>!
Maurice Druon: Az ősi törvény

Druon regényfolyamának negyedik részében arról az elképesztő káoszról ír, amely Civakodó Lajos megmérgezéséhez vezetett majd még inkább eluralkodik Franciaországon, hiszen évszázadok óta először marad örökös nélkül az uralkodóház. A régenssé válásért, majd a koronáért folyik a harc, melynek hevében válogatás nélkül használnak fel embertelenebbnél embertelenebb eszközöket a hatalomra vágyók. Thrillerbe illő cselekménysorozatok húzódnak végig a regényen, miközben megismerjük ezt a korszakot, melyben nem csak a királlyá választás, de a pápaválasztás körülményei, valamint a törvényalkotás menete és eredménye is hagy némi kívánnivalót maga után. Igazi csemege ez a rész, és még három követi. Az író stílusa, bölcselkedései, valamint a kapott információ mennyisége és minősége ezt a kötetet is a kedvenceim közé helyezte. Nagyszerű sorozat remek darabja!!

odivne>!
Maurice Druon: Az ősi törvény

Civakodó Lajos halála után nincs királya Frankhonnak.
Várják az utód megszületését, aki fiú lett. De sajnos a csecsemő csak néhány napig él, az uralomra pályázók közül valaki megmérgezi. Az ősi /mindig száli/ törvényként emlegetett szokásjog alapján Fülöpre vár a trón, de ő csak a régensséget vállalja. Igazából a korona megszerzése az álma. Persze akadnak bőven ellenlábasai is.
Legnagyobb ellenfele Robert de' Artois, aki mindent meg is tesz hatalma megingatásáért. A háttérben meghúzódó politikai szálak hol egybefonódnak, hol szétválnak. Mintha igazi emberi érzések nem is lennének a szereplőkben, pusztán a hatalom megszerzése motiválná őket.
Még pápát sem sikerült választani, teljes a káosz a birodalomban és a katolikus egyházban egyaránt. Megtévesztéshez folyamodnak: a nagy betegnek hitt Dueze-t kiáltják ki pápának XXII. János néven.
Végül Szép Fülöp fiából is király lesz, de az uralkodásban nem sok öröme telik.
Guccio egyre fontosabb szereplője lesz a regénynek feleségével, Marie-val egyetemben.

Zaurora>!
Maurice Druon: Az ősi törvény

„Ez az igazi Trónok Harca.” Ahogy G.R.R.Martin mondaná…

pali>!
Maurice Druon: Az ősi törvény

A történelem néha izgalmasabb és fordulatosabb mint bármilyen fikció.

Erzsébet_Szászi>!
Maurice Druon: Az ősi törvény

Hihetetlen, hogy milyen izgalmas tud lenni a történelem (sokszor a fikciónál is izgalmasabb).
Micsoda zűrzavar és fondorkodás zajlott. spoiler
Kíváncsian várom a többi részt.

vöri P>!
Maurice Druon: Az ősi törvény

Most már kifejezetten nem tetszik a történet alakulása! Viszont elvitathatatlan, hogy az eddigiek közül ez volt a legintenzívebb kötet, meg tudom érteni @molnani-t is, hogy ez lett a kedvence, de az utolsó három könyv olvasása nélkül egyelőre én még nem jelentek ki ilyesmit :P Azt viszont sajnálom, hogy annak idején nem érdekeltek a történelmi regények, szívesebben olvastam volna ezeket, mint a töri könyvet, és legalább emlékeznék is valamire…

2 hozzászólás
jehuka P>!
Maurice Druon: Az ősi törvény

Nem ez volt a kedvenc részem, mind az első, mind a harmadik kötet jobban tetszett. Persze, lehet, hogy csak a nagy meleg miatt nem volt hozzá annyi türelmem, de helyenként vontatottnak éreztem a cselekmény folyását. Pedig továbbra is nagyon érdekes a történet, talán még több az ármány és cselszövés, mint eddig, mégsem fogott meg annyira. Na de majd a következő rész! :)


Népszerű idézetek

just_aGirl>!

— Határozottan bolondság lenne megengedni, hogy leány üljön a trónra! Láttak-e már valaha is asszonyt vagy leányt hadakat irányítani? Hiszen a nők minden hónapban tisztátlanok, és minden esztendőben terhesek! Látták-e őket szembeszállni a vazallusokkal, amikor még természetük hevének mérséklésére sem képesek? Nem, én ezt nem tűrném el, és azonnal visszaadnám a kardomat. Amondó vagyok, nagyuraim, hogy Franciaország túl nemes királyság, semhogy guzsaly legyen egy nőstény kezében. A liliomok nem fonnak!

ppeva P>!

– … De ne féljen, nagyuram, a kicsikét alaposan bedörzsöltük sóval meg mézzel, aztán porrá tört rózsalevelekkel kentük be, hogy a ragacsos nedvet eltávolítsuk róla. Mézes ujjal gondosan kitörültük a száját meg a torkát, hogy megjöjjön az étvágya, ha édes ízt érez. Legyen nyugodt, gondosan elláttuk őt.
– És kegyelemed Johannáját is, fiam – tette hozzá Mahaut. – Nyúlürülékkel kevert jófajta kenőccsel kenettem meg, Arnaud mester receptje szerint, hogy összehúzódjon a hasa.
– De anyám – szólalt meg a gyermekágyas –, én azt hittem, hogy ez a recept meddő asszonyoknak való.
– Ugyan, a nyúlürülék mindenre jó – jelentette ki a grófnő.

106. oldal

6 hozzászólás
csillagka P>!

Három és egynegyed század folyamán – Capet Hugó megválasztásától
Szép Fülöp haláláig – csupán tizenegy király uralkodott Franciaországban, és
mindegyik egy-egy fiúörököst hagyott hátra az ország trónjára.

(első mondat)

pali>!

Meglehetősen rövid távolságok voltak ebben az egymás mellé zsúfolt házakkal teli városban, ahol a mintegy húszezer főt számláló lakosság egyik fele a vallással kereskedett, a másik felének pedig a kereskedés volt a vallása.

just_aGirl>!

Az átélt napok, akár zsúfoltak vagy üresek, akár mozgalmasak vagy csendesek, mind egyformán eltűnt napok, és a múlt hamujának minden tenyérben egyazon súlya van.

just_aGirl>!

— Bírságok, bírságok — ismételte Duéze. — Adóztassák meg a bűnöket: ez kiapadhatatlan forrásnak ígérkezik. Az ember természeténél fogva bűnös, de a bűnbánatot inkább a szívével, semmint az erszényével akarja gyakorolni. Ha feloldozásunkért adóznia kell, gyorsabban megbánja vétkeit, és hosszabb ideig tétovázik majd, mielőtt tévelygéseibe visszaesne. Aki meg akar javulni, annak bírságot kell lerónia.

just_aGirl>!

…milyen különös, hogy azon lények között, akik mindegyikének egy feje és két keze van, és akiket Isten mind a saját képére teremtett, ennyire különböző fajták léteznek, ha öltözékük alapján ítélik meg őket.

Erzsébet_Szászi>!

Így tehát 1316-ban, ezen a július 16-i gyűlésen találkozott a Capetingek három ága; utódaik még öt évszázadon át fognak uralkodni Franciaországban. Ezen a napon a három dinasztia egyszerre láthatta végét vagy kezdetét: a Capetingek közvetlen ágát, amely Poitiers-i Fülöp és Marche-i Károly után hamarosan megszakad; aztán a Valois-ágat, amely Charles de Valois fiával majd átveszi az utódlást, és tizenhárom uralkodót ád az országnak; végül a Bourbon-ágat, amely csupán a Valois-k kihalása után lép trónra, amikor ismét vissza kell menni Szent Lajosig, hogy leszármazottjai közül királyt találjanak. Minden dinasztiaváltozást kimerítő, pusztító háborúk fognak kísérni. És mindegyik ág három fivérrel hal ki…

Nerné>!

Az a pillanat, amikor két embert, akit látszólag minden elválaszt – a kor, a külső, a tapasztalat, a hivatás –, felismeri egymásban a gondolkodás azonosságát, és úgy érzi, hogy kettejük között alkalmasint megszülethet a barátság és az együttműködés, ez a pillanat inkább függ a sors titokzatos konstellációitól, mint az elhangzott szavaktól.

38. oldal (1999. kiadás)

csillagka P>!

Guccio kimerülten hajtotta le a fejét. Fekete haját belepte a por.
– Nagybátyja nemde jó üzleti kapcsolatban áll a Bardikkal? – kérdezte a
bíboros.
– Igen, eminenciás uram, igen… Úgy tudom, a Bardik eminenciád
bankárjai.
– Igen, ők a bankárjaim. De mostanában mintha sokkal-sokkal nehézke-
sebbek lennének, mint a múltban voltak.


A sorozat következő kötete

Az elátkozott királyok sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Christie Golden: Assassin's Creed – Eretnekség
Jeanne Kalogridis: Medici Katalin, a démoni királyné
Bíró Szabolcs: Lángmarta dél
Robert Merle: Jó városunk, Párizs
Robin LaFevers: Sötét diadal
Juliette Benzoni: A királyért
Juliette Benzoni: Ravaillac kése
Gál Dorina: Aranyszív
Alexandre Dumas: Margot királyné
Anatole France: A Lúdláb Királynő