A ​görög kultúra 2 csillagozás

Nem volt Athénban művelt ember az V. és különösen a IV. században, akinek ne lett volna néhány könyve és aki ne lelte volna benne örömét, hogy egy-egy művelt rabszolgájával felolvastasson magának.

219. oldal, II/5. fejezet - A társadalom és az erkölcsök - Foglalkozások és szórakozások (Holnap, 1994)

Spárta a hősiesség, az önkéntes fegyelem és a kötelességtudás ragyogó példáival tette tiszteltté Görögországot, és mégis, türelmetlenségével és szűk látókörével éppen Spárta volt egyik oka Görögország pusztulásának. Ez a látszólagos ellentmondás megmagyarázható szervezetének és erkölcseinek különösségével.

57. oldal, I/3. fejezet - A dór vándorlás következményei az anyaországban - Spárta és a Peloponnészosz (Holnap, 1994)

    A tulajdonképpeni tudományok, a matematika, fizika, mechanika, asztronómia, biológia terén a hellénisztikus kor három százada meglepő egyenetlenségeket mutat. Míg a matematikai tudományok jelentős haladást tesznek, az élettel foglalkozó tudományok úgyszólván vesztegelnek. Ennek az oka kétségtelenül az, hogy az előbbiek az eszmék logikus láncolatából alakulnak, amihez nem szükséges egyéb, mint szellemi munka; minden megszerzett igazságból közvetlenül más igazság származik, ami amannak a következménye. Viszont az élet tudományaiban az első megfigyelések az értelem számára tulajdonképpen csak zűrzavaros, csodálatosan bonyolult, rejtélyekkel és látszólagos ellentmondásokkal zsúfolt anyagtömeget adnak; és midőn egyes magasabbrendű szellemek ezeket első ízben osztályozzák, nagy türelemre van szükség igazolni magyarázataikat, megállapítani tévedéseiket és levonni megjegyzéseikből mindazt, ami hasznos bennük. Egyébként az ókornak igen sok nélkülözhetetlen segédeszköze nem volt meg: nem állt rendelkezésére sem mikroszkóp, sem kémiai analízis. Ilyen körülmények közt igazán nehéz lett volna továbbjutnia Arisztotelésznél és Theophrasztosznál.

249-250. oldal, III/1. fejezet - A hellénisztikus királyságok - A filozófia és a tudományok (Holnap, 1994)

Hogy kellő fogalmat alkothassunk egy népről, nem elegendő megvizsgálnunk politikai és vallási intézményeit, művészeinek és gondolkodóinak alkotásait, bármily tanulságosak is ezek egyébként – meg kell vizsgálnunk társadalmi életét is, vagyis az emberek viszonyát egymáshoz, életmódjukat és erkölcseiket. De, ha az a nép, mint a görög is, számos államra oszlik, s mindegyiknek megvan a maga külön szelleme, külön törvénye, külön szokásaik, hogyan egyesíthetjük egyetlenegy képbe ezeket a sokféle vonásokat? Másrészt Athén majdnem az egyetlen görög város, amelynek belső életéről elegendő adatunk van, hogy kellő alapossággal beszélhessünk róla. Mivel pedig ez a város az időszámításunk előtti V. és IV. században kétségtelenül az a középpont volt, amelyben e kor minden érdekes és jellemző vonása egyesült, bízvást mintaképnek vehetjük ebben a tekintetben. Athén e korban rányomta bélyegét a görög kultúrára és innen származik mindaz az érték, ami megmaradt belőle, elmondhatjuk, hogy a görög kultúra lényege megvolt Athénban. Tehát ha kiváltságos történelmi fontosságot tulajdonítunk Athénnak, csupán nyilvánvaló igazságot állapítunk meg.

207. oldal, II/5. fejezet - A társadalom és az erkölcsök (Holnap, 1994)

    Majdnem épp ilyen figyelemreméltók voltak a csillagászok munkái. A szamoszi tudós Arisztarkhosz 250 körül tanított; az ő dicsősége, hogy megelőzte Kopernikuszt, és a legélesebb ellentmondások közben is elsőnek merte kimondani, hogy a Föld forog tengelye körül és évente egyszer megfordul a Nap körül is.

251. oldal, III/1. fejezet - A hellénisztikus királyságok - A filozófia és a tudományok (Holnap, 1994)

Athénban nem voltak nyilvános iskolák. A kisgyermekek elemi oktatását igénytelen tanítók végezték, akiket grammatisztesznek neveztek és akik csekély fizetség fejében kis osztályokban gyűjtötték össze egy-egy városrész gyermekeit. Megtanították őket írni, olvasni, számolni. Mikor a kis tanítványok már tudtak olvasni, könyv nélkül meg kellett tanulniuk Homérosz költeményeinek egyes énekeit, és a tanítóköltők, Hésziodosz, Theognisz, Phokülidész költeményeinek egyes részeit, amelyek gyakorlati tanácsokat és igazságokat tartalmaztak. A szavak magyarázata rendkívül fontos a gyermekek számára és ezen a réven nagyon sok dolgot megismertek. A gyönyörű homéroszi elbeszélések minden kommentár nélkül is, pusztán magukban, kitűnően bevezethették őket az életbe. Ez az igen egyszerű és igen olcsó oktatás majdnem minden athéni gyermek, legalábbis a fiúk számára elérhető volt, de nem valamennyien mentek tovább ennél. Akiknek módjukban volt, folytatni tanulmányaikat, azokat tudósabb mesterek gondjaira bízták, irodalom, és zenetanárokra, akik megtanították őket játszani a kitharán, beavatták őket a ritmus legfontosabb törvényeibe és eljátszatták velük a lírai költők leghíresebb darabjait. Természetesen előbb kötelességüknek tartották megmagyarázni nekik ezeket az alkotásokat.

213. oldal, II/5. fejezet - A társadalom és az erkölcsök - A család (Holnap, 1994)

Athén az V. században a színház megteremtésével mutatta meg legtökéletesebben szellemének eredetiségét. A drámai művészet két legfontosabb ágában, a tragédiában és a komédiában olyan műveket alkotott, amelyek azonnal mintaképekké váltak és azóta is szüntelenül bámulat tárgyai.

145. oldal, II/2. fejezet - A vallási élet Görögországban az V. és IV. században - A vallás az állami életben: állami ünnepek (Holnap, 1994)

[Hérakleitosz] Kétségtelenül a tüzet tartotta annak az erőnek, amely kezdetét és végét jelenti azoknak az időszakoknak, amelyeket ő ebben a végtelen folytonosságban megkülönböztetett. Vajon nem valami homályos megsejtése-e ez a modern tudománynak, amely a hőben az energia egyik formáját ismerte meg? Ezeket a mélyen szántó nézeteket dogmatikus véleményekben fejezte ki, amelyek tömörek és homályosak, mint a jóslatok, pontosságukkal gyakran zavarba ejtenek és félig költői stílusuk fölényességével mindig megragadók. Az, ami megmaradt belőlük napjainkig, az antik gondolat legszebb emlékei közé tartozik.

45. oldal, I/2. fejezet - A dór vándorlás. Görög kivándorlás Ázsiába - A filozófia és a tudomány (Holnap, 1994)

    Láttuk, hogy az V. és IV. század folyamán több iskola keletkezett. A püthagoreisták iskolája mellett, amely hanyatlóban volt, ekkoriban legtekintélyesebb volt Platón iskolája, vagyis az Akadémia, Arisztotelész iskolája, vagyis a Lükeion, és ide kell csatolnunk Antiszthenész tanítványait, a cinikusokat, másfelől Arisztipposz követőit. A hellénisztikus korban két új nagy filozófusiskola keletkezett: a sztoicizmus és az epikureizmus. Ezeknek az egymással versengő elméleteknek a fejlődése és vitái fontos fejezetét adják a görög kultúra történetének; annál inkább, mert éppen ezek váltak e kultúra legjelentékenyebb elemeivé.

239. oldal, III/1. fejezet - A hellénisztikus királyságok - A filozófia és a tudományok (Holnap, 1994)

Hérakleitosz már azt hirdette, hogy ez a mozgás a tulajdonképpeni formája a létezésnek, vagy más szavakkal: hogy minden szüntelenül mozgásban van. Parmenidész gyökeresen ellentmondott ezeknek az állításoknak, amennyiben még a mozgás lehetőségét is tagadta. A mozgás, mondta, csak abban az esetben lehetséges, ha van olyan üres tér, amelyben a tárgyak mozogni tudnak; mert bármiféle részecske, akármilyen kicsiny is, nem változtathatja helyét, csak ha üres helyet talál, ahol elhelyezkedhetik. Mivel pedig az üres hely, meghatározása szerint, azonos a semmivel, nem egyéb, mint értelmetlen szó, amelynek nem felel meg semmiféle valóság. Azt állítani, hogy az üresség létezik, annyi, mintha azt mondaná valaki, hogy a semmi valami; a mozgás tehát lehetetlen. Ennélfogva a létezés mozdulatlannak tekintendő. És el kell fogadnunk, hogy mindig olyan volt, amilyen most és mindig ilyen lesz.

78. oldal, I/3. fejezet - A dór vándorlás következményei az anyaországban - A filozófia, a tudomány és a történetírás (Holnap, 1994)