Az olvasó áttekintheti a modern közgazdasági gondolkodás fejlődését az 1870-es évek marginális forradalmától az újabb mikroökonómiai felfogásokig. A könyv szinte a teljesség igényével íródott, bemutat minden lényeges áramlatot, jelentősebb gondolatkört. A jobb megértést segítendő, az újabb elméleteket az előzőek bírálata nyomán mutatja be, ezzel egységes egészbe ágyazva a közgazdasági gondolkodás fejlődéstörténetét. Böhm-Bawerk, Walras, Alfred Marshall elméleteivel indul a kötet, majd a határtermelékenységi elméletet járja körül. Az átalakulás egyensúlyi elméleteit olyan nevek fémjelzik, mint Hicks, Edgeworth, Pareto és Leontieff. Ezek után a piaci formák modern elméleteiről, elsősorban a monopólium sajátosságairól esik szó. Majd az időtényező, illetve a pénz szerepének vizsgálatára kerül sor. Szó esik a neoklasszikus konjunktúra-modellekről, majd Cobb-Douglas segítségével az ökonometriába is betekintést nyerhetünk. A keynesi elméletek elemzése előtt az intézményi iskola, majd a… (tovább)
A modern közgazdaságtan története 0 csillagozás
Most olvassa 1
Várólistára tette 1
Népszerű idézetek
Egy áru nem azért kétszer olyan értékes, mint egy másik áru, érvel a határhaszon-elmélet egyik képviselője, mert kétszer annyi munkamennyiség testesül meg benne, mint egy másik áru termelésében, hanem azért lehetett termelésére kétszer annyi munkamennyiséget fordítani, mert a vevők hajlandóak voltak érte kétszer annyit adni.
6. oldal
A termelési rokonságban lévő, a határon belüli, azaz nem határtermék jellegű javak értéke nem saját határhasznuk szerint alakul. Mivel egy-egy egységük elveszése esetén termelési tényezőkkel helyettesíthetők, csupán a határtermék előállításáról kell lemondani és a termelési javakat onnan elvonni, értéküket a termelési költségek határozzák meg. Az érték képzés sorrendje: a határtermék határhaszna határozza meg a termelési jószágok értékét, ezzel a termelési költségeket, majd a termelési költségek a többi termék értékét, amelyeket ezekkel a termelési tényezőkkel elő lehet állítani. Ezek értéke tehát már nem saját határhasznukat fejezi ki, hanem azon termékek értékét, amelyeket a szóban forgó termék termelésében felhasznált termelési tényezők révén különben elő lehetett volna állítani.
12. oldal A Wieser okoskodását elfogadó Böhm-Bawerk
Hasonló könyvek címkék alapján
- Meyer Dietmar – Solt Katalin: Makroökonómia ·
Összehasonlítás - Oroszi Sándor: A makroökonómia alapvető elméletei ·
Összehasonlítás - Dedák István: Makroökonómia ·
Összehasonlítás - Bock Gyula: Nemzetközi közgazdaságtan feladatok ·
Összehasonlítás - Misz József – Palotai Dániel: Makroökonómiai feladatgyűjtemény ·
Összehasonlítás - Kerékgyártó György: Makroökonómia ·
Összehasonlítás - Misz József: Bevezetés a makroökonómiába ·
Összehasonlítás - Czagány László – Fenyővári Zsolt – Misz József: Közgazdaságtan II. ·
Összehasonlítás - Roger T. Kaufman: Makroökonómiai munkafüzet és feladatgyűjtemény ·
Összehasonlítás - Stephen D. Williamson: Makroökonómia ·
Összehasonlítás