– Nem lehetett vele bírni. Le akart vetkőzni, és engem is ruhátlanul akart látni … Engem feszélyezett a dolog, hiszen bármikor járhattak arra. Apa és lánya, gondolhatták volna. Vagy öreg szatír és a fiatal pillangó … Birkóztunk. Azazhogy fekve játszottunk. Lizett magára húzott, és akkor eszembe jutott Kolbe. Amit Kolbe mondott. Erről a viselkedésről. Várj Lizett, mondtam neki, itt van ez a spray, lehelj belőle egy kicsit. Akkor megnyugszol … Éppen csak egy cseppet spriccelt belőle a szájába, aztán eldobta. Megnyugodott. Tényleg megnyugodott. És elkezdett sírni. Úgy éreztem, azért sír, mert boldog … Gyere, mondta, gyere, gyere, a tiéd akarok lenni … Most, itt azonnal … Temesinek elcsuklott a hangja. Ivott a spriccerből. Nagy nehezen tudta csak folytatni. – Mondtam már, hogy feszélyezett a tudat, hogy bármikor megláthatnak bennünket. Lefejtettem magamról a karjait, felálltam, Lizett is felugrott, vissza akart rántani. Én nem hagytam. Tényleg úgy nézhetett ki messziről, mint… (tovább)
Hód és a szerelem hóhérai (Hód 20.) 14 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1988
Enciklopédia 5
Helyszínek népszerűség szerint
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 1

Kiemelt értékelések


Uh, de rég olvastam már Hódot, nagyon jól esett ez most. :-) Szeretek visszarepülni abba az időbe, olyan otthonosan érzem benne magamat. Egy perc alatt az utcákon vagyok, a szereplőkkl együtt jövök-megyek, utazok. Minden bizonnyal ezek már más történetek, mint amiket csak Mattyasovszky írt, de mivel tényleg régen olvastam már a történeteit, nekem tetszett ez a könyv, tényleg nagyon jól kikapcsolt, és annak is örültem, hogy Egerben és Eger környékén játszódott az események fő vonulata. Izgalmas volt a sztori (csak, hogy ne használjam annyiszor a történet kifejezést :-)), reménykedtem egy kicsivel boldogabb befejezésben, de a címből sejtettem, hogy erre hiába várok. Pedig jó lett volna.


Az utolsó bekezdésen hangosan felröhögtem. Az egész könyvben az volt a legpoénosabb. :)
kakukk… :) :)
Népszerű idézetek




A bükki kirándulások megkedveltetésére az útikalauzok csak megközelítő igazsággal tolmácsolják a valóságot. A felnémeti városrészt elhagyva, a 25-ös főúton néhány kilométer után összeszűkül az Eger-patak völgye. Balról a Pirittyótető oldalából itt folyik be az Alár-patak az Eger-patak vizébe és innen a forrás felé több kilométeres darabon annyira összeszűkül a völgy, hogy alig fér el benne az északi irányba tartó országút. Szarvaskő közelében hangulatos környezetben áll a Tardos fogadó.
42. oldal




A te kezedbe csak akkor adok fegyvert, ha már nem csak lőni tudsz, de azt is tudod, kire lőjj.
58. oldal (Népszava, 1988)




– Mégis, mi célból visz Magyarországra? – firtatta azért kíváncsian.
– No, nem azért – válaszolta a bártulajdonos –, mintha attól félnék, hogy közben itt magát ellopják. .. Nem, nem… De soha nem tudhatom, hogy ősei hazájában mikor van szükség a maga szépségére, bájára, mondhatnám, kegyeire, hogy megpuhítson számomra valakit.
– Ahá. Szóval el akar adni? Kifekvő görlöt akar csinálni belőlem?
26. oldal




Aztán beült a Volkswagenbe és elhajtott.
Visszament Egerbe. Megkereste az érseki levéltárat, és sokáig olvasgatta Aknabocs történetét, s a Csathó család levelezését, a rájuk vonatkozó dokumentumokkal együtt. De csalódottan távozott, mert nem találta meg, amit keresett.
Elhatározta, hogy sétál egyet. Minden cél nélkül. Kirakatokat nézegetett, régi házakat vett szemügyre, időnként az órájára pillantgatott, aztán tovább sétált.
Késő délután felment a főiskola csillagvizsgáló tornyába, ahol a múzeumőr magára hagyta: hadd élvezze a látogató a panorámát.
73. oldal




– Hova akar menni? Valami kedvenc hely? Tardos? Szépasszony-völgye vagy jó lesz egy étterem?
111. oldal (Népszava, 1988)




A férfi látszólag szenvtelenül, hallgatagon vezette a kakaószínű Volkswagent.
(első mondat)




Kolbe a toronyszoba ablakából figyelhette meg, hogy a szőke fiatalember beszáll a piros Alfa Romeójába, és Eger felé elhajt.
84. oldal




A pilóta szót fogadott, hirtelen kanyarodott vissza, előrerepült, aztán egyszerre ereszkedni kezdett lefelé. Éppen a Volvó útjába, a betonra.
A Volvó erősen fékezett, Hód pedig, bár még le se ért a helikopter, előreszegezett revolverrel kiugrott belőle, és futni kezdett a kocsi felé.
162. oldal
A sorozat következő kötete
![]() | Hód sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Rubin Szilárd: Mulatság a farkasveremben 80% ·
Összehasonlítás - Ignacio Cárdenas Acuña: Egy vasárnap rejtélye 76% ·
Összehasonlítás - Juan Ángel Cardi: Rendkívüli játszma ·
Összehasonlítás - Balogh László – Moldován Tamás (szerk.): Gyilkosság az M1-esen ·
Összehasonlítás - Falus György: A bűn bábui ·
Összehasonlítás - Mátyás István: Korona a reklámszatyorban ·
Összehasonlítás - Pintér István – Szabó László: Különös vadászat ·
Összehasonlítás - Kara János: A tettes ismeretlen ·
Összehasonlítás - Josef Škvorecký: Borůvka felügyelő szomorúsága 92% ·
Összehasonlítás - D. Hrabrovickij – V. Vegyejev: Nyomon ·
Összehasonlítás