Megfordult, hogy újra elinduljon, de nem látta Ninát. Hiába kutatta a szemével, hiába nézett jobbra-balra, a lány eltűnt. Maple önkéntelenül is valami fedezéket keresett. Mégis tőrbe csalták volna? Figyelmeztették Rómában, a kolumbiaiak is meg akarják szerezni az árut. S ahogyan megölték Francescót, úgy… Ez pedig ideális hely egy gyilkossághoz. A környéken senki. Egy élőlény sem. Egy tanú sem. Csak a halottak. Azok pedig, valóban… – As silent as the grave… – dörmögte. – Hallgat, mint a sír… Leguggolt az egyik sírhant mögé. És várt. Mozdulatlanul, mintha ő lesne a vadra, s nem is ő lenne az üldözött. Egy-két perc múltán azonban hirtelen előbukkant Nina. Tanácstalanul nézegetett körbe. Nem vette észre Maple-t. – Uram – kiáltania kellett volna, de valami visszafojtott furcsa hang jött ki a torkán. – Uram… Hol van? Az angol nem válaszolt. Nina azonban elindult az ösvényen, vissza a mecset felé. Pár lépés után meglátta Maple-t. Néhány pillanatig egymásra meredtek. A lány szólalt meg. –… (tovább)
Hód és fején kalap (Hód 24.) 10 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1990
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 1

Kiemelt értékelések


Hátööööö… Több, összetartó szálon futó cselekmény, szocreál hangulat (bár igazából annyira nem is az… csak a kiadás ideje miatt automatikusan úgy képzeltem el egy csomó mindent), egy kis drogügylet. Az alapötlet tetszik.
A kidolgozás kicsit minimalistára sikerült, számos helyen untatott, máshol csak simán átlapozható lett volna. Nem igazán volt kidolgozott környezet, és a karakterek is eléggé sablonosra sikerültek. (Mondjuk száz oldaltól nem is lehet mást várni, azt hiszem.) Egy kihívás miatt választottam pont ezt a kötetet, nyilván, legközelebb a legelsőt halászom elő. Erős a gyanúm, hogy hasonló in medias res kezdéssel és az epizód számára nem, de a könyv számára függővéggel (elég bénával ráadásul) operál mindenhol.
Egynek elmegy, de kedvencem nem lesz.


Kicsit mintha sok minden akart volna az író belezsúfolni a könyvbe.
Három szálon futó történet, sejtetett események, kikövetkeztethető dolgok… Olvastatja magát, pár órára jó szórakozás, de az egész olyan, mintha egy gyerek komédiázna apu túl nagy kabátjában.


Régen (még tizenéves koromban) sok Hód-könyvet olvastam, akkor ezek elég keresettnek számítottak. Ma már – persze némileg érthető módon – megcsappant a népszerűségük, egyrészt a viszonylag nyilvánvaló politikai (értsd: akkori politikai) felhangja miatt, másrészt talán azért is, mert a ma íródott hasonló történetek sokkalta színesebbnek, mozgalmasabbnak hatnak. Ez a kötet ráadásul úgy ér véget, hogy nem ismerjük meg a történet végét. (Ehhez a folytatást is el kell olvasni, amelynek azt hiszem, Hód és a szerencse ördöge a címe.)
Kicsit zavarónak éreztem – a könyv rövidségéhez képest – a túlzottan is sokszálú történetet, talán ez is az oka annak, hogy a „hódos” olvasmányélményt közelítőleg sem adta vissza…
Népszerű idézetek
A sorozat következő kötete
![]() | Mattyasovszky Jenő – Kulcsár Ödön: Hód és a szerencse ördöge Semminek sincs vége |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Rubin Szilárd: Mulatság a farkasveremben 80% ·
Összehasonlítás - Pavel Vezsinov: A smaragdos szelence ·
Összehasonlítás - Balogh László – Moldován Tamás (szerk.): Gyilkosság az M1-esen ·
Összehasonlítás - Falus György: A bűn bábui ·
Összehasonlítás - Mátyás István: Korona a reklámszatyorban ·
Összehasonlítás - Pintér István – Szabó László: Különös vadászat ·
Összehasonlítás - Kara János: A tettes ismeretlen ·
Összehasonlítás - Josef Škvorecký: Borůvka felügyelő szomorúsága 94% ·
Összehasonlítás - Juan Ángel Cardi: Rendkívüli játszma ·
Összehasonlítás - D. Hrabrovickij – V. Vegyejev: Nyomon ·
Összehasonlítás